Tudomány
Bolyai János világhírű geometriai felfedezésének lélektani vizsgálata azon kívül, hogy a gondolkodás-lélektan bonyolult ügyét szolgálja, talán a magyar tudományos élet természetes feladata is.
Darwin forradalmasította az emberi faj eredetével kapcsolatos nézeteket, provokálta a korát, sőt még ma is provokálóan hathat. Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját.
A kötet az 1775-ben született jeles erdélyi magyar tudósnak, Bolyai Farkasnak állít emléket, elsősorban azzal, hogy életművének sokoldalúságát kívánja az olvasók elé tárni. Több olyan írást is közreadtunk, amelyhez nagyon nehéz hozzáférni, így ez nagyban segíti az irodalomtörténészek, matematikatörténészek, könyvtártudósok, az Erdély történetével foglalkozó kutatók, a középiskolai és a felsőoktatásban dolgozó matematikatanárok, valamint a főiskolások és egyetemi hallgatók munkáját.
Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.
Philip Zimbardo, a legendás amerikai pszichológus ezúttal kötetlen, élvezetes beszélgetés keretében mesél életéről és szakmájáról. Beszél szicíliai származásáról, majd Bronxban töltött gyermekkoráról, a mester- és doktori képzéséről a Yale-en, és gimnáziumi barátságáról Stanley Milgrammel. Megtudhatjuk, hogyan nyerte el a Stanford Pszichológia Tanszékének egyetemi katedráját, a kutatásairól, és hogy milyen volt az oktatatói lét a világ egyik legjobb egyetemén.
Elliot Aronsonnak, A társas lény, A rábeszélőgép, a Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) és a Columbine után című kötetek világhírű szociálpszichológus szerzőjének legújabb kötete önéletrajzi írás.
Stolmár László munkájának értéke, hogy egyszerűen leírta életét. Egy olyan életet, amelynek középpontjában a pedagógia munka állt, egy olyan korszakban, amelyben a magánélet hétköznapjai, történései sorsszerűen összefonódtak a történelem kis és nagy eseményeivel.
Az emlékkönyv Dr. Hári Mária orvos, mozgásterapeuta kiemelkedő munkásságának, szakmai életútjának állít emléket. A pályatársak, tanítványok emlékezése nyomán egy szakmájának mindvégig elkötelezett, kivételes tehetségű, rendkívül humánus orvos életpályája rajzolódik ki, egy olyan asszonyé, aki egész életét a konduktív pedagógia elterjesztésének, és a gyermekek gyógyításának szentelte.
Hosszú és rendkívül szerteágazó munka eredménye a centenáriumra elkészült gyűjteményes kötet. Méltóképpen állít emléket a századik születésnapon Erdei Ferencnek, a XX. század egyik kiemelkedő személyiségének.
Korabeli klasszikusok – Freud, Márai, Karinthy, Ignotus, Kosztolányi – és mai világhírű pszichoanalítikusok – André Haynal, Judith Dupont, Rudolf Pfitzner, Ann-Luise Silver, Clara M. Thompson, Judith E. Vida stb. – tisztelegnek írásaikkal, tanulmányaikkal a budapesti pszichoanalitikai iskola vezető egyénisége, mestere, Ferenczi Sándor előtt.
Ferenczi Sándor (1873–1933) a pszichoanalízis kezdeti időszakának egyik legfontosabb alakja és egyik legtermékenyebb teoretikusa, Freud kedvenc tanítványa volt. Ez a könyv nem tudományos értekezés, és nem is klasszikus életrajz. Egy valószínűtlen barátság és egy végzetes szerelmi négyszög szívszorító története, egy látomásos analitikus és egy csodálatos vesztes portréja.
Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja forradalmasította a tudattalanról alkotott felfogásunkat, és új korszakot nyitott az elme működéséről való gondolkodásban. A beszédterápia, a szabad asszociáció és az álmok értelmezésének új technikái révén hatása a mai napig átitatja a nyugati tudományt, kultúrát és gondolkodást. Úttörő, tabukat döntögető munkássága nyitottabbá tette a társadalmunkat – Freudnak köszönhetjük, hogy már őszintébben beszélünk a szexualitásról is.
Georg Kühlewind (1924–2006) az antropozófia egyik legfontosabb huszadik századi képviselője. Jóbarátja és szellemi útitársa, Böszörményi László olyan tömören és hozzáértőn mutatja be Kühlewind életét és műveit, ahogy senki más nem volna képes. Antropozófusként és az informatika professor emeritusaként a bensőséges ismereteket analitikus távolságtartással fűzi össze, a spirituális érzékenységet pedig humorral fűszerezve hozza közelebb az olvasóhoz.
Siegfried Niese életrajza bemutatja Hevesy tudományos eredményeit és azokat a sokszor nehéz körülményeket, amelyek között ezek születtek. Számos részletet idéz Hevesy levelezéséből. Ezekből egy olyan ember portréját ismerhetjük meg, aki a legnehezebb időkben sem vesztette el a humorérzékét, és tisztelettel tekintett embertársaira.
Syrine Slim tuniszi származású francia pszichoanalitikus és egyetemi oktató könyve egy magyar–zsidó születésű, a vészkorszak előtt, illetve után Párizsba menekülő és pszichoanalitikusnak készülő pár – Ábrahám Miklós (1919–1975) és Török Mária (1925–1998) – élettörténete, benne elméleti munkásságuk bemutatása, mely a freudizmus ambiciózus revíziójára irányult – beleértve ennek szakmai fogadtatását.
Az életrajzi kötet naplórészletek, levelek, valamint Fekete István személyes emlékei segítségével idézi fel a páratlan Afrika-vadász, természettudós és író életét.
Janusz Korczakról, a lengyel gyermekirodalom klasszikusáról, egy eredeti nevelési rendszer megalkotójáról, olyan pedagógiai művek szerzőjéről, amelyek ma is időszerűek, bántóan kevesen (és keveset) tudnak ma Magyarországon. Joanna Olczak-Ronikier kronologikus szerkezetű monográfiája nem csak az írót, a pedagógust és – elsősorban – az EMBERT, de Lengyelország történelmének egy részét is bemutatja az olvasónak.
Kovács Máté egy személyben volt pedagógus és tudós, tudományszervező és könyvtári teoretikus és nem utolsó sorban politikus. Sokoldalú és gazdag tudományos tevékenysége, bölcsessége, karizmatikus egyénisége tették a hazai könyvtár- és művelődésügy kiemelkedő személyiségévé.
Lukács György a 20. század egyik meghatározó filozófusa, esztétája volt. Bírálói minden korban sokan voltak, mégis jelentős és önálló filozófiát kidolgozó teoretikusa volt a 20. századnak, aki nélkül sok eszmei, filozófiai és esztétikai jelenség, vita és párbeszéd meg sem érthető a korból.
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék, és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.