Élethosszig tanulni

Paraméterek

Sorozat	Oktatás és társadalom
Szerző	Óhidy Andrea
Cím	Élethosszig tanulni
Alcím	Az Európai Unió lifelong learning-koncepciójának adaptációja Magyarországon és Németországban 1996 és 2005 között
Kiadó	Gondolat Kiadó
Kiadás éve	2021
Terjedelem	284 oldal
Formátum	B/5, ragasztókötött
ISBN	978 963 556 116 2

Eredeti ár:

3.500 Ft

3.150 Ft

Online kedvezmény: 10%

Lifelong learning – magyarul: az élethosszig tartó tanulás – eszméje az utóbbi évtizedek során nemcsak a legfontosabb pedagógiai paradigmává vált egész Európában, hanem az Európai Unió oktatáspolitikai reformkoncepcióinak összefoglaló fogalmává is. Az élethosszig tartó tanulás 1996-ben kikiáltott európai éve óta a lifelong learning-program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen válasznak számít Európában.

Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

Jelen kutatás középpontjában az Európai Unió lifelong learning-programja áll. A koncepciót egyrészt az európai integrációs folyamat keretében, másrészt annak részeként vizsgáljuk az 1996–2005 időszakban. A vizsgálat két szintet foglal magában: az Európai Unió szintjét, valamint a kiválasztott tagországok – Németország és Magyarország – szintjét. A vizsgálat kiindulópontja az a feltevés, miszerint az Európai Unió tag- államai az EU lifelong learning-koncepciójának adaptálása során (oktatás) politikájukat, intézményeiket és azok felépítését nem mechanikusan, azaz nem az EU-előírások egyszerű átvétele révén alakítják, hanem mindig saját nemzeti érdekeik figyelembevételével valósítják meg. Jelen kutatásban Radaelli definícióját átvéve, erre a jelenségre az europizálódás fogalmát használjuk, amelyen a nemzeti (oktatás)politikák logikájában az európai integráció hatására megjelenő változást értjük. A politikai cselekvés logikájának megváltozását a kiválasztott országokban két területen vizsgáljuk: a nemzeti oktatáspolitikában, valamint a neveléstudományi vitában. A „figyelembevétel – értelmezés – adaptáció” többszintű elemzési séma segítségével nemcsak a lifelong learning-koncepció adaptációjának hasonlóságait és különbségeit elemeztük a vizsgált országokban, hanem az azt meghatározó tényezőket is. Az összehasonlító elemzés segítségével kimutattuk, hogy a vizsgált két európai ország oktatáspolitikája hasonló problémákkal küzd, és hasonló kihívások előtt áll. Az EU lifelong learning-koncepciója sokat segíthet abban, hogy ezek a közös problémák – legalábbis részben – közös megoldásra találjanak. Hiszen a kérdés már régen nem az, hogy szükségünk van-e az élethosszig tartó tanulásra, hanem hogy miként tudjuk azt úgy megvalósítani, hogy a koncepció ne csak politikai jelszó maradjon, és ne váljon a gazdasági érdekek kiszolgálásának legitimációs eszközévé sem.

Gondolat Kiadó, 2021.

Oktatás és társadalom–sorozat

Írta: Óhidy Andrea

Fordította: Sebestyén Krisztina, Óhidy Andrea

Lektor: Kozma Tamás, Kovács Krisztina

Tartalom

1. BEVEZETÉS

2. KUTATÁSI METODIKA ÉS METODOLÓGIA

2.1. Definíció, terminológiai változatok

2.1.1. A definiálás nehézségei

2.1.2. Terminológiai variációk

2.2. A kutatás metodikája

2.2.1. A vizsgált országok kiválasztásának szempontjai

2.2.2. A vizsgált időtartam

2.2.3. A kutatás szintjei és területei

2.2.4. A vizsgálati perspektíva

2.2.5. Alkalmazott módszerek

2.2.6. A Tertium Comparationis összetevői

2.2.6.1. Az oktatáspolitikai elemzés metodikája

2.2.6.2. A neveléstudományi vita elemzésének metodikája

3. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS KONCEPCIÓJA EURÓPÁBAN

3.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája

3.1.1. Az európai lifelong learning-vita

3.1.2. A lifelong learning-program mint oktatáspolitikai koncepció

3.1.3. Az Európai Unió mint oktatáspolitikai aktor

3.1.4. Az Európai Unió lifelong learning-koncepciója

3.2. A neveléstudományi vita perspektívája

3.2.1. A pedagógiai paradigma kritikája

3.2.2. Az élethosszig tartó tanulás és az iskola

3.2.3. Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés

3.2.4. Exkurzus: Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra a gyakorlatban: kooperatív tanulás

4. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS MAGYARORSZÁGON (1996–2005)

4.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája

4.1.1. A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája

4.1.2. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP)

4.1.3. A Magyar Köztársaság kormányának stratégiája az élethosszig tartó tanulásról

4.1.4. Összefoglalás

4.2. A neveléstudományi vita perspektívája

4.2.1. Új Pedagógiai Szemle

4.2.2. Felnőttoktatás és Felnőttképzés

4.2.3. Köznevelés

4.2.4. Összefoglalás

5. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS NÉMETORSZÁGBAN (1996–2005)

5.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája

5.1.1. Az élethosszig tartó tanulás. Egy modern oktatáspolitika vezérmotívumai (Das lebenslange Lernen. Leitlinien einer modernen Bildungspolitik)

5.1.2. Akcióprogram az egész életet végigkísérő tanulásra (Aktionsprogramm „Lebensbegleitendes Lernen für alle”)

5.1.3. Az élethosszig tartó tanulás németországi stratégiája (Strategie für Lebenslanges Lernen in der Bundesrepublik Deutschland)

5.1.4. Összefoglalás

5.2. A neveléstudományi vita perspektívája

5.2.1. Pedagógiai folyóirat (Zeitschrift für Pädagogik)

5.2.2. Riport (Report)

5.2.3. A német iskola (Die Deutsche Schule)

5.2.4. Összefoglalás

6. AZ EURÓPAI UNIÓ LIFELONG LEARNING-KONCEPCIÓJÁNAK ADAPTÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁGBAN (ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT)

6.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája

6.1.1. A magyar és német oktatáspolitikai adaptáció hasonlóságai

6.1.2. A magyar és német oktatáspolitikai adaptáció különbségei

6.1.3. Az eltérő adaptáció okai

6.1.4. Összegzés

6.2. A neveléstudományi vita perspektívája

6.2.1. A magyar és német neveléstudományi adaptáció hasonlóságai

6.2.2. A magyar és német neveléstudományi adaptáció különbségei

6.2.3. Az eltérő adaptáció okai

6.2.4. Összegzés

6.3. A két vizsgált terület kutatási eredményeinek összehasonlítása

6.3.1. Az összehasonlító vizsgálat eredménye

6.3.2. A kutatási eredmények neveléstudományi jelentősége

6.3.3. A kutatási eredmények társadalompolitikai jelentősége

7. Összegzés és kitekintés

FELHASZNÁLT IRODALOM