Leírás
Kötetünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Anglisztika Tanszékén 1995 októberében tartott nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. E konferencia azzal a – nálunk még csak éppen felismert – helyzettel foglalkozott, amelybe a nyelvi alapú humán tudományok (főleg az irodalomtudomány) és – tőlük elválaszthatatlanul – a nyelvi képzés kerültek a képi kultúra térnyerésének következtében. A tanácskozáson nagy figyelmet kapott a könyvkultúra sorvadása, valamint ennek hatása az olvasóközönségre és a kapcsolódó diszciplínákra. Az irodalomtudományban és -oktatásban újabban tapasztalható értékközömbösség, relativizmus és funkciótlanná válás tudatosításával a résztvevők egyúttal a megújulás irányát is keresték. A középiskolai és egyetemi irodalomtanítás, az olvasóvá nevelés, a kánon, a tudomány lehetőségei témakörében tartott előadások és viták a kultúra helyzetéért felelősséget érző olvasót tájékoztatják és együttgondolkodásra serkentik. A szerzők a téma ismert hazai és külföldi képviselői.
Eötvös József Könyvkiadó, 1997.
Szerkesztette: Péter Ágnes, Sarbu Aladár, Szalay Krisztina
Paraméterek
| Cím | Éhe a szónak? |
| Alcím | Irodalom és irodalomtanítás az ezredvégen (tanulmányok) |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 1997 |
| Terjedelem | 272 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9024 13 9 |
Tartalom
Beköszöntő
Frank Tibor: A kultúra válsága vagy a válság kultúrája?
Péter Ágnes: Beköszöntő
Sarbu Aladár: Megnyitó
Irodalom és egyetem
Edna Longley: Az „angol”-tanítás egyetemi története és az ehhez kapcsolódó kortárs viták
John Beer: A romantika és a huszadik század végi olvasó
J. C. C. Mays: Van-e jövője az angol irodalomnak mint ír baknak?
Sarbu Aladár: Az anglisztika Magyarországon: eszmény és valóság
Margócsy István: Magyar nyelv és/vagy irodalom? Egy egyetemi és iskolai szaktantárgy kialakulása és változásai
Dávidházi Péter: Az apai név öröksége. Toldy Ferenc és a nemzeti tudomány önmeghatározása
Művek sorsa: a kánon
Peter Freese: Az irodalom szerepe az angol mint idegen nyelv (EFL) tanításában: egyetemesség vagy nemzetközpontúság?
Marinovich Sarolta: A kortárs feminista gondolkodás és a kánon megkérdőjelezése
Alistair Davies: A huszadik századi brit kánon meg- és újraalkotása
Kálmán C. György: Van-e „kanonikus” kritika?
Wolfgang Zach: Tantervi változások védelmében: az „angol irodalomtól” az „angol nyelvű irodalmakig”
Egri Péter: Érték és abszurditás: a másik Beckett
Kultúrafelfogások
Christopher Butler: Liberalizmus, a műveltségi ábécé és a kánon
Bókay Antal: Posztmodern alternatíva a kultúra és az irodalom olvasásában. Humán műveltség, nyelv, posztmodern
Bacsó Béla: A humán tudományok válsága: szempontok a problémához
Iskola, olvasó, olvasás
Abádi Nagy Zoltán: A humán tudományok válságának kérdése a felsőoktatás-menedzsment szemszögéből
Balassa Péter: Írás-olvasás
Pála Károly: Az irodalomtanítás elefántcsonttornya
Kamarás István: A magyarországi irodalomolvasás alakulása a politikai rendszerváltás után
Géher István: Hiszek egy olvasóban – tézis és hipotézis
Arató László: Felvonók az elefántcsonttoronyhoz
Gergely Ágnes: A visszhangzó időben