Egészségfejlesztés és nevelés
Paraméterek
Szerző | Falus András – Feith Helga Judit |
Cím | Egészségfejlesztés és nevelés |
Alcím | A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban |
Kiadó | Akadémiai Kiadó |
Kiadás éve | 2019 |
Terjedelem | 368 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 05 9961 0 |
A könyv elsődleges célja, hogy három tematikai egységben, teret adva a különböző tudományterületek jeles képviselőinek, az elmélettől a kézzelfogható gyakorlati feladatokig bezárólag mutassa be az egészségfejlesztést, s azon belül különösképpen a kortársoktatás módszertanát. |
|
|
Leírás
„Mens sana in corpore sano”, vagyis „Ép testben ép lélek”. Iuvenalis ókori római szatíraíró − egyébként eredeti kontextustól kissé eltávolodó − szállóigéje örökérvényű. Ahogyan évezredekkel ezelőtt, úgy napjainkra is igaz, hogy az egészség érték, minőségi létünk determinánsa. Ugyanakkor hisszük, hogy napjainkban elengedhetetlen egy alapvető attitűdváltás az egyes egyének, a mikro- és makroközösségek, de az egészségpolitika színterein is. Nélkülözhetetlen a prevenciós szemlélet hétköznapi gyakorlatba történő átültetése, és a hatékony testi és lelki egészségfejlesztés minél fiatalabb életkorban történő megkezdése. Jelen munkánk elsődleges célja, hogy három tematikai egységben, teret adva a különböző tudományterületek jeles képviselőinek, az elmélettől a kézzelfogható gyakorlati feladatokig bezárólag mutassa be az egészségfejlesztést, s azon belül különösképpen a kortársoktatás módszertanát.
Hazánkban az első igazán átfogó, egészségi állapotra vonatkozó felmérést Kopp Mária és munkacsoportja végezte. A hazai adatokat felhasználták arra, hogy a mögöttes tartalmakat is megvizsgálják. A Hungarostudy során több mint 15 ezer embert kérdeztek meg az egészségi állapotáról, a lelki beállítottságáról, anyagi és szociális helyzetéről, iskolázottságáról stb. Megállapították, hogy a magyarság alapvetően lelkileg túlterhelt, többet dolgozik, mint amit elbír, és alacsony iskolai végzettség mellett több negatív tendencia is érvényesül az életmódjában. Különösen a férfiak kitettsége magas az alkoholizmusra, a dohányzásra, a stresszes életmódra. Magas az elhízás aránya (50 százalék), valamint a krónikus nem fertőző betegségek előfordulása, így a hipertónia, a cukorbetegség vagy a daganatok száma. Az egészségtelen életmód 40 százalékban járul hozzá a korai halálozáshoz a 45-65 év közötti korosztályban. Az évi körülbelül 125-130 ezer haláleset fele szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be, 26 százaléka pedig rákos megbetegedések miatt. Kopp Mária vizsgálatai kimutatták, hogy a krónikus stressz, a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás szintén nagy tömegeket érint. Különösen az alacsony képzettséggel rendelkező, szegény lakosság körében szedi az áldozatait, akik átlagban tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint képzett társaik. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve ennek a rétegnek a fiataljai, mert a rendezetlen családi körülmények, a szülők alkoholizmusa már gyermekkorban megpecsételi az egészségi állapotot. A fizikailag és lelkileg elhanyagolt gyermekek is igen hamar, már 10-14 évesen tiltott szerekhez nyúlnak, majd a szer megszerzése érdekében bűncselekményeket követnek el, vagy a gyermekprostitúció áldozatai lesznek. A hazai lakosság 35 százaléka csak szűkösen tud megélni a jövedelméből, 19 százaléka pedig mélyszegénységben él – így ezek a tömegek meglehetősen lerontják a hazai egészségstatisztikákat. Összességében a hazai egészségteher 40 százaléka az egészségtelen életmódnak köszönhető, így ennek javítása ki emelkedően fontos a jövő generációinak védelmében.
A népegészségügy helyzetének javítása egyértelműen állami feladat. Az egészségügyre, ezen belül a prevencióra fordított összegek 2005 óta fokozatosan csökkentek. A GDP-nek mindössze 7,2 százalékát fordítják egészségügyre, ezen belül csak 2,6 százalék jut prevencióra. Ez különösen azért kevés, mert ennek 90 százalékát a védőoltások és a kötelező szűrővizsgálatok jelentik, tehát egészségfejlesztésre és nevelésre jóformán alig jut valami. Az egészségügyi kiadások 30 százaléka a lakosságot terheli a magas gyógyszerárak, a magánorvosi ellátás és a paraszolvencia miatt. Nem halasztható tovább az egészségügy átfogó rendezése, sem az, hogy ezen belül a primer prevenció, a betegségek kialakulásának egyetlen célravezető módszere súlyának megfelelő állami támogatásban részesüljön. Az utóbbi években az iskolai oktatás területén történt változások, így a mindennapos testnevelés és a menza egészségesebbé tétele néhány éven belül segíthetik a fiatalok egészségi állapotának javítását, ha azt a korai alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint a felelőtlen szexuális magatartás nem rontják le.
Ez a könyv ehhez a munkához járulhat hozzá a szakemberek minőségi képzésének és felkészítésének elősegítésével.
Szerkesztette: Falus András – Feith Helga Judit
Tartalom
BEVEZETÉS – Népegészségügyi látlelet / Tompa Anna
I. AZ EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG FEJLESZTÉSE
Az egészségtudatosság állami szintű kialakulása. Történeti áttekintés / Balázs Péter
Az egészségfejlesztés társadalmi jelentősége / Kósa Karolina
Az egészséghez (egészségfejlesztéshez?) való jog / Feith Helga Judit
Az egészségfejlesztés gazdasági jelentősége / Gulácsi László
Finanszírozási kérdések az egészségügyben: lehetőségek és korlátok az egészségfejlesztésben / Sinkó Eszter
Az egészségfejlesztés kiemelt célpopulációi: várandósok, gyermekek, idősek / Terebessy András
A neveléstudomány és az egészségfejlesztés kapcsolata / Nagy Lászlóné
A nevelés mint a mentális epigenetikai tényezők egyike / Falus András
Mi minden befolyásolja az egészséget? / Vitrai József
Teljes körű intézményi egészségfejlesztés: jogszabályi előírás minden köznevelési intézmény részére / Somhegyi Annamária
A képzők képzése a felsőoktatásban és a posztgraduális oktatásban / Soósné Kiss Zsuzsanna–Zombori Judit
Az EDUVITAL koncepció / Falus András–Melicher Dóra
II. A KORTÁRS OKTATÁS
A társas kapcsolatok jelentősége az egészségtudatosságban / Dávid Beáta–Ember Zsolt
Kortárssegítők az ókori görög világban / Gradvohl Edina–Németh György
Kortársoktatás – sokszínű egészségfejlesztés / Lukács J. Ágnes
A kortársoktatás neveléstudományi fogalmi keretei / Kolosai Nedda
Kortársoktatók/kortárssegítők képzése iskolai környezetben / Mészárosné Darvay Sarolta–Bihariné Krekó Ilona–Zombori Judit
Kortársoktatás a Semmelweis Egyetemen 1988–2008 / Simon Tamás
A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program létrejötte, felépítése, programjai / Feith Helga Judit–Falus András
Egészségfejlesztés és orvostanhallgatói felelősségvállalás – Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete / Veréb Fanni
A Balassagyarmati Egészségnevelő Program / Eörsi Dániel–Kövesdi Andrea
A fenntartható középiskolai újraélesztés-képzés programja / Fritúz Gábor–Gál János
Játékelemek alkalmazása az egészségfejlesztés területén: egy prevenciós szabadulószoba bemutatása / Kapitány-Fövény Máté–Gilbert Anna–Szedmák Eszter
Kortársoktatás a Semmelweis Egyetemen: HuMánia Pályaszocializációs Műhely / Balog Piroska–Pintér Terézia
A kortársoktatás szerepe a reproduktív egészségvédelemben / Párduczné Szöllősi Andrea
Kompánia Alapítvány. Lehetőségek, korlátok, fenntarthatóság / Piszker Ágnes
Ariadné Többgenerációs Egészségfejlesztő Program Kecskeméten / Devosa Iván
III. EGÉSZSÉGPROGRAM RECEPTGYŰJTEMÉNY
Szerkesztette: Füzi Rita Andrea–Nagyné Horváth Emília
Előszó az Egészségprogram receptgyűjtemény használatához / Füzi Rita Andrea–Nagyné Horváth Emília
RECEPTGYŰJTEMÉNY
1. Óvodás korosztály
2. Óvodás és kisiskolás korosztály
3. Kisiskolás korosztály
4. Kisiskolás és felső tagozatos korosztály
5. Felső tagozatos és középiskolás korosztály
6. Középiskola, felnőttoktatás korosztálya
7. Tíz éven felüli gyermekek és a felnőttoktatás korosztálya