Édesvízi puhatestűek a környezetrégészetben
Paraméterek
| Sorozat | GeoLitera |
| Szerző | Gulyás Sándor – Sümegi Pál |
| Cím | Édesvízi puhatestűek a környezetrégészetben |
| Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 168 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 306 191 6 |
Eredeti ár:
3.900 Ft
3.705 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A könyv egy új kutatási terület izgalmas eredményeit mutatja be. A szakma (geológusok, régészek, ökológusok, környezettörténészek, biológusok, mezőgazdászok) és a hallgatók mellett ajánljuk azoknak is, akik többet szeretnének tudni a Tisza, és a partján megtelepedett első termelő gazdálkodást folytató népcsoportok kapcsolatáról.
|
|
|
|
Leírás
Ki ne gyűjtögetett volna kagyló- vagy csigahéjakat gyermekkori táborozások, kirándulások során akár a Balaton, akár a Tisza vagy a Duna partján? A változatos formák és a gyöngyház csillogása mindenkit elbűvölt. Vajon eszünkbe jutott valaha, hogy eleink nem pusztán esztétikai célból gyűjtötték őket? Hogy ezek az édesvízi élőlények őseink „étlapján” gyakran szerepeltek? Elfogyasztásukat követően pedig héjak hatalmas tömege maradt vissza az egykori folyóparti települések mentén, melyek igen hasznos információt hordoznak nem csupán az itt élt népcsoportok étkezési szokásairól, hanem a közösségek és a vízi környezet kapcsolatáról is? Vagy az egykori tiszai árvizekről? Netán arról is, hogy szeszélyes folyóink változásai milyen kihívásokra késztették az egykor itt élt embereket? Ilyen és más hasonlóan érdekfeszítő kérdésre keresik a választ a jelen könyv szerzői, amikor úgy döntenek, hogy a valamikori szeméthalmokban elmerülve megpróbálják feltárni mindazon környezettörténeti, ökológiai információk összességét, mely a Kárpát-medencét és a Közép-, valamint Alsó-Tisza-vidék folyóvízi, ártéri területeit jellemezték hat-hét évezreddel ezelőtt.
Gulyás Sándor és Sümegi Pál Édesvízi puhatestűek a környezetrégészetben című könyve egy új kutatási terület izgalmas eredményeit mutatja be. Biztos vagyok benne, hogy a szakmai nagyközönség (geológusok, régészek, ökológusok, környezettörténészek, biológusok, mezőgazdászok), valamint a hallgatók mellett „ízletes” olvasmányra lelnek azon laikus érdeklődők is, akik többet szeretnének tudni egyik legszebb folyónk, a Tisza, és a partján megtelepedett első termelő gazdálkodást folytató népcsoportok kapcsolatáról.
Pál-Molnár Elemér sorozatszerkesztő
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012.
Írta: Gulyás Sándor - Sümegi Pál
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
1. Bevezetés
2. Előzetes kutatástörténet
3. Alkalmazott vizsgálatok és módszertani hátterük
3.1. A többtényezős archeomalakológiai vizsgálat módszertana
3.1.1. A vizsgált fauna taxonómiai összetétele
3.1.2. A vizsgált fauna méreteloszlása
3.1.3. Tafonómia
3.1.4. A kagylók egyéb szerepe a társadalmi-szociális folyamatokban
3.1.5.a A héjak geokémiai vizsgálatának módszertani alapjai
3.1.5.b A geokémiai vizsgálatokban alkalmazott módszerek
3.1.6. Abszolút kronológia
4. A Körös-kultúra kronológiai háttere és általános jellemzői
5. A Tiszai-kultúra kronológiai háttere és általános jellemzői
6. A tanulmányozott lelőhelyek általános jellemzése
6.1. A vizsgált lelőhelyek elhelyezkedése
6.2. A vizsgált lelőhelyek általános geológiai, hidrológiai, talajtani adottságai
6.3. A vizsgált lelőhelyek általános éghajlati adottságai
6.4. Ecsegfalva 23B kora neolit lelőhely
6.4.1. A lelőhely elhelyezkedése, morfológiai, geológiai adottságai
6.4.2. A lelőhely archeosztratigráfiai felépítése, mintavétel
6.5. Tiszapüspöki-Karancspart-Háromága kora neolit lelőhely
6.5.1. A lelőhely elhelyezkedése, morfológiai, geológiai adottságai
6.5.2. A lelőhely archeosztratigráfiai felépítése, mintavétel
6.6. Nagykörű-Gyümölcsös kora neolit lelőhely
6.7. Hódmezővásárhely-Gorzsa késő neolit tell település
6.8. Szegvár-Tűzköves késő neolit tell település
7. Eredmények lelőhelyenként
7.1. Ecsegfalva 23B kora neolit Körös-lelőhely
7.1.1. Az édesvízi fauna taxonómiai összetétele
7.1.2. Az édesvízi kagylófauna méretösszetétele
7.1.3. A geokémiai vizsgálatok eredménye
7.2. Tiszapüspöki-Karancspart-Háromága kora neolit Körös-lelőhely
7.2.1. A vizsgált édesvízi fauna taxonómiai összetétele
7.2.2. A vizsgált édesvízi fauna méretösszetétele
7.2.3. A geokémiai vizsgálatok eredménye
7.2.4. A kagylók egyéb felhasználására utaló paraméterek
7.3. Nagykörű-Gyümölcsös kora neolit Körös-lelőhely
7.3.1. Az abszolút korvizsgálatok eredményei
7.3.2. A vizsgált édesvízi fauna taxonómiai összetétele
7.3.3. Az édesvízi fauna taxonómiai összetétele a szelvény mentén
7.3.4. A geokémiai vizsgálatok eredménye
7.3.5. A gyűjtési stratégiát és a vízi életteret jellemző tényezők változása a szelvényben
7.3.6. Az édesvízi fauna méreteloszlásának változása a szelvény mentén
7.4. Hódmezővásárhely-Gorzsa késő neolit tell település
7.4.1. A 17. szelvény kronológiai vizsgálatának eredményei
7.4.2. Az édesvízi fauna taxonómiai összetétele
7.4.3. Az édesvízi fauna taxonómiai összetétele a szelvény mentén
7.4.4. A gyűjtési stratégia változása a szelvényben az abundancia-mutatók alapján
7.4.5. Az édesvízi fauna méreteloszlásának változása a szelvény mentén
7.4.6. A geokémiai vizsgálatok eredménye
7.4.7. Összehasonlítás a szárazföldi csigákból nyert adatokkal
7.5. Szegvár-Tűzköves késő neolit tell település
7.5.1. Az édesvízi fauna taxonómiai összetétele
7.5.2. A gyűjtési stratégia változása a szelvényben az abundancia-mutatók alapján
7.5.3. Az édesvízi fauna méretösszetételének változása a szelvényben
8. A vízi környezet lokális és regionális adottságai és a kagylók szerepe a kora és késő neolitikum időszakára
8.1. A Körös-kultúra közép-Tisza-vidéki lelőhelyeinek ártéri őskörnyezeti adottságai és a kagylók, mint másodlagos élelemforrás
8.2. A Tiszai-kultúra alsó-Tisza-vidéki tell településeinek őskörnyezeti adottságai és a kagylók, mint másodlagos élelemforrás
Irodalomjegyzék
A szerzőkről
Utószó
