Leírás
A digitális domborzatmodellek hidrológiai szempontú alkalmazásainak vizsgálata és bemutatása rendkívül aktualitás napjainkban, amikor számos nemzeti és nemzetközi projekt tűzi ki céljául az egyre gyakrabban és egyre szokatlanabb mértékben előforduló, hidrológiai folyamatokra visszavezethető jelenségek modellezését, előrejelzését, az általuk okozott károk csökkentését, helyes beavatkozással esetleg az okok megszüntetését vagy hatásuk mérséklését. A könyv célja kettős; a domborzatmodellek és domborzatmodellezési feladatok általános ismertetése, valamint a domborzatmodellek alkalmazhatóságának bemutatása különböző, az árvízi kockázati managementben nélkülözhetetlen, döntéstámogató hidrológiai modellezésben.
Írta: Bódis Katalin
Lektor: Mezősi Gábor
Paraméterek
Sorozat | Földrajzi tanulmányok |
Szerző | Bódis Katalin |
Cím | Digitális domborzatmodellek |
Alcím | ... és alkalmazási lehetőségeik az árvizi kockázatkezelésben |
Kiadó | JATEPress |
Kiadás éve | 2010 |
Terjedelem | 168 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 315 023 8 |
Tartalom
1. Bevezetés
2. A digitális domborzatmodellek fogalma
3. A digitális domborzatmodellek fajtái
3.1. Funkcionális felületek
3.2. Matematikai függvények
3.3. Magassági pontok rendszere
3.4. Digitális szintvonalak
3.5. Vektoros felületmodellek
3.6. Cella alapú domborzatmodell
4. A digitális domborzatmodellek forrásai
4.1. A domborzat meghatározó pontjainak magassági adatai
4.2. Magassági adatok térképi szintvonalak és völgyvonalak alapján
4.3. Távérzékeléssel nyert magassági adatok
4.3.1. Fotogrammetria
4.3.2. Mikrohullámú távérzékelés
4.3.3. Légi lézerletapogatás
4.3.4. Akusztikai mélységmérés
5. Nyilvános elérésű globális adatforrások az Interneten
5.1. Global 30 Arc-Second Elevation Data Set (GTOP030)
5.2. Shuttle Radar Topography Mission (SRTM)
5.2.1. Az SRTM adatok előállítása, verziói
5.2.2. Az SRTM adatok elérhetősége
5.2.3. Az SRTM adatok alkalmazhatósága – példa
6. A domborzatmodellezésben alkalmazott interpolációk
6.1. Háromszögelés
6.2. Globális eljárások lokális alkalmazása
6.3. Lokálisan adaptív közelítés
7. Digitális domborzatmodellek minőségének ellenőrzése
7.1. Jellemző hibák
7.2. Az egyes adatforrásokból származó modellek jellemző hibái
7.2.1. Geodéziai felmérés pontadataiból generált domborzat jellemző hibái
7.2.2. Digitalizált szintvonalak alapján interpolált domborzat jellemző hibái
7.2.3. Távérzékeléssel nyert magassági adatok jellemző hibái
7.3. A domborzatmodellek hibáinak észlelése
7.3.1. Vizuális-grafikus technikák a hibafelderítésben
7.3.2. Egyszerű statisztikai módszerek a hibafelderítésben
7.3.3. A hibákat jellemző mérőszámok
7.4. Pontosság
7.4.1. Térbeli pontosság
7.4.2. Időbeli pontosság
7.4.3. Tartalmi pontosság
8. Domborzatmodelleken végzett geometriai transzformációk
8.1. Transzformációt követő változások a magassági értékekben
8.1.1. Koordináta-rendszerek és tesztadatok
8.1.2. Transzformált értékek
9. Domborzatmodellek előkészítése hidrológiai modellezésre
9.1. A bemélyedések feltöltése a környezetnek megfelelően
9.2. Kivésés
9.3. Adaptív, összetett módszer
10. A digitális domborzatmodellek leggyakoribb derivátumai
10.1. Lejtőszög
10.2. A lejtő kitettsége
10.3. Görbület
10.4. Konvergencia Index
10.5. Cellánkénti vízgyűjtőterület
10.6. Topográfiai nedvesség index
10.7. Potenciális munkavégző képesség
10.8. LS faktor
10.9. Lefolyáshálózat
10.10. Részvízgyűjtők lehatárolása
10.11. Árnyékolás, besugárzás, 3D vizualizáció, beláthatóság
11. Cella-alapú gyülekezési modellek
11.1. Egydimenziós lefolyás
11.1.1. D8 - Deterministic 8
11.1.2. Rho8
11.2. Több irányú lefolyás
11.2.1. Háromirányú lefolyás
11.2.2. Multiple Flow Direction (MFD-FD8)
11.2.3. Deterministic Infinity
11.3. Útkereső algoritmusok (Flow Tracing Algorithms)
11.3.1. Kinematikus útkereső algoritmus (Kinematic Routing Algorithm, KRA)
11.3.2. DEMON - Digital Elevation Model Network
11.4. Stream burning technique
12. Domborzatmodellek a hidrológiai modellezés szolgálatában
12.1. Bemeneti adatok feldolgozása, módosított interpoláció
12.2. Topográfiából származtatott adatok
12.2.1. Forrás
12.2.2. Felbontás
12.2.3. A korlátok
12.3. Domborzatmodellek alkalmazásának további területei
13. Domborzatmodellből levezetett adatok felhasználása tározók árvíz-csökkentő hatásának optimalizálásában
13.1. Problémafelvetés
13.2. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok
13.3. Domborzatmodell alkalmazása a völgyzárógátak elhelyezkedésének meghatározásában
13.4. Domborzatmodell alkalmazása a tározási görbék meghatározásában
13.5. Domborzatmodellből levezetett adatok felhasználása optimalizálási eljárásban
13.5.1. A tározók paraméterei
13.5.2. Alkalmazott egyenletek
13.5.3. Optimális tározó-leengedési stratégia
13.6. Eredmények és további lehetőségek
14. Nagyfelbontású digitális domborzatmodellek alkalmazása síkvidéki tározók létesítésének tervezésében
14.1. Bevezetés
14.2. Problémafelvetés
14.3. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok
14.4. Kiindulási adatok és módszerek
14.5. A tározó digitális domborzatmodellje
14.5.1. A domborzatmodell forrásai
14.5.2. A domborzatmodell előállítása
14.5.3. A felszínmodell ellenőrzése
14.6. A modell alkalmazási lehetőségei az árvízi védekezés tervezésében
14.6.1. Gyors területi és térfogati számítások
14.7. Tározási görbe megadása a tervezéshez
14.8. Lefolyásirányok meghatározása az elárasztás és kiürítés szimulálásához
14.9. Eredmények és továbblépés
15. Domborzatmodellek alkalmazása az árvízi kockázati térképezésben
15.1. Problémafelvetés, előkészítés
15.2. Domborzatmodell alkalmazásához kapcsolódó feladatok és adatok
15.3. A lokalizációs blokkok lehatárolása és geometriai paraméterei
15.4. A lokalizációs blokkok elárasztásának szimulációja
15.4.1. Vízmagasságok és térfogatok számítása
15.4.2. Az egyes valószínűségekhez tartozó elöntések térképezése
15.5. Kárbecslés a vízmélységek és területhasználati kategóriák alapján
15.6. A becslések megbízhatósága
15.7. Eredmények és további lehetőségek
16. Domborzatmodellek alkalmazása kontinentális kiterjedésű hidrológiai modellekben
16.1. A hidrológiai modell statikus bemeneti adatainak fejlesztése
16.1.1. Domborzatmodell
16.1.2. Gradiens térkép
16.1.3. A meder cellánkénti hosszának adatai
16.1.4. A meder szélessége cellánként
16.1.5. A meder mélysége cellánként
16.1.6. A változtatások hatása a hidrológiai modell kimenetelére (vízhozam)
16.2. Európai összegyülekezési hálózat
16.3. Domborzatmodell-alkalmazás a kontinens léptékű árvízi térképezésekben
17. Összefoglalás – Summary
Irodalom