Csoportok és csoportozók

1. Bevezetés

1.1. A csoportfogalom és buktatói

Mi a csoport? A csoport társadalmi jelentősége

A lélektani munkára épülő kiscsoportok

Csoport és csoportozás. A csoportfogalom használatának politikuma

A kiscsoportszcéna: csoportmódszerek a gyógyítás, a segítő foglalkozások, a személyiségfejlesztés, a képzés és a szervezetfejlesztés területén

1.2. Történeti kitekintés

Történeti összefüggések: a gyakorlat és az elmélet gyökerei

Első célzott gyakorlati alkalmazások – szociális megfontolások, az első világháború nyomása

Elméleti háttér: szociológia, tömeglélektan és a csoport mint egész megjelenése

A csoporttal kísérletező analitikusok; a pszichodráma terápiás gyakorlattá válása

A kiscsoport a szociálpszichológia fókuszában

A csoportanalízis és a terápiás közösség kezdetei – a második világháborús csoportozás. A csoportegész és a mátrix

Kapcsolat a pszichodráma és a pszichoanalitikus csoportirányzat között: a Nemzetközi Csoportpszichoterápiás Szövetség

Az NTL. A kiscsoportok megjelenése a szervezetfejlesztésben és a személyiségfejlesztésben

Csoportnak született irányzatok

A csoportról alkotott kép bonyolódása – a rendszerelmélet megjelenése

A strukturált csoportmódszerek

A csoport-boom és az encounter-mozgalom

Yalom és a pragmatikus klinikum

A kiscsoport az egészségügyi ellátásban – hullámzás a csoportpszichoterápia és a csoportterápia között

Történeti összefüggések: irányzatok és alkalmazás fejlődési vonalai

A northfieldi kísérletek

Az NTL

Hazai történet: főbb állomások, jelentősebb kezdeményezők

Kezdetek

A hetvenes évek csoport-boomja. A Pszichoterápiás Hétvégek

A szervezett képzés beindulása

Személyiségfejlesztő-önismereti csoportok és a tréningek megjelenése

A csoportforma alkalmazási területének tágulása: szocioterápiák fejlődése, pszichológiai csoportok a pedagógiában

A jelen és a jövő

2. Csoportelmélet

2.1. A csoport

Gyakorlati szétválasztások a csoportfogalom használatához

Mit mitől – az elhatárolás szempontjai

Csoport és más társas formáció

Csoporthelyzet és csoportfolyamat

Kiscsoport mint önálló forma – csoport mint egy rendszer működési eleme

Kiscsoport, középcsoport, nagycsoport

Pszichoterápia, terápia, terápiás jelleg, terápiás elem, terápiás beállítódás

Csoportmódszerek és módszerek csoportban

Intrapszichés, interperszonális, transzperszonális, csoport, csoportközi, rendszerszintű

A csoporthelyzet

Elhelyezkedés, fizikai jellemzők

Kommunikációs sajátosságok. Nyilvánosság

A csoporthelyzet hatása: összerendeződési folyamatok, csoporttöbblet és a csoportképződés

Csoportméret: helyzet- és folyamatdinamikai összefüggések

Csoportméret és interakció. A csoportok tipizálása méret szerint

Kiscsoport. Kiscsoport és alcsoport. Középcsoport. Nagycsoport

Csoportfolyamat: időtényező és csoportdinamika

Idő, csoportállandóság, csoportfolyamat

A csoportülés. Az együléses és a keresztmetszeti csoport

Szokványos időfelosztások. Szükséges idő, rendelkezésre álló idő

A csoportülések ritmusa

A maratoncsoport és a blokkos formák dinamikája

A kölcsönkapcsolat szorossága és dinamikai jellemzői

Mi tartja össze a csoportot – mi tartja együtt a csoporttagokat?

A kohézió és a kötődés mérése csoportban. Csoportfolyamat és kohézió

2.2. Miből táplálkoznak a csoportelméletek?

Az elméletképzés szintjei és a csoportelmélet forrásai

A komplexitás csapdája és az összeépítés korlátai

Az integrálás igénye és korlátai

Az összeépítés szintjei

A minimálisan szükséges elmélet

2.3. Az egyén és a csoport viszonya: fejlődéslélektani megfontolások

Személyiségelmélet és csoportelmélet

Interperszonális lelki működés

Társas én, társas ösztön

Fejlődéslélektani vonatkozások

Pszichoanalitikus fejlődéselmélet csoportvonatkozásai: a tárgykapcsolat elmélet

Pszichoanalitikus fejlődéselmélet csoportvonatkozásai: Freud tömeglélektana és a kötődéselmélet

Interszubjektivitás, kapcsolati pszichoanalízis

Moreno fejlődéslélektana

Interperszonális tükrözési folyamatok

A család mint elsődleges csoport és váltás a családról: serdülőkor és kortárscsoport

A csoporthelyzethez való viszonyulás zavarai

A csoportvezetői helyzet fejlődéslélektani előképei

2.4. A csoporthelyzetre vonatkozó elméletek

Szociálpszichológiai összefüggések

Egyén – csoport – társadalom

Egyén és csoport: az egyén a csoportban és a csoport az egyénben

A társadalom a csoportban

Kultúra: egyén és társadalom a csoporton keresztül

A kulturális antropológia mondanivalója a pszichológiai kiscsoporthoz

Rendszerelméleti összefüggések

A csoport bonyolultsága és a bonyolultságot kezelő elméletek

A csoport mint egésztől a rendszerszemléletig

A rendszerelmélet és a csoport

A komplexitás- és a káosz-elmélet

A hálózatelmélet és a kapcsolódások alakulása csoportban

2.5. A csoportfolyamat megértését szolgáló elméletek

Miért van szükség folyamatelméletre?

A csoport létrejötte: a csoportképződés

Folyamatmodellek, illetve a csoportban zajló folyamatok

A csoportfolyamat és szakaszai

Szakaszolás a terápiás csoportvezetői gyakorlat alapján: az alapszakaszokra bontott modell

A kiscsoport szociálpszichológiai hangsúlyú dimenziója: a csoportdinamika

Tudattalan folyamatok (analitikus dimenzió)

A folyamat néhány speciális kérdése: együléses csoport, blokkos forma, belépés kilépés

Csepp a tengerben: a keresztmetszeti folyamatmodell

A blokkos csoport folyamata (a maratonminta)

A belépés-kilépés folyamata az egyén és a csoportfolyamat kölcsönhatásában

A csoportfolyamat tempójának befolyásolása

A csoportfolyamat első szakaszát tudatosan befolyásolni akaró módszerek

Destruktív folyamatok. Az anticsoport elmélete

2.6. Hatás, változás, terápiás hatás, terápiás változás

A generikus modell adaptálása csoportra

Terápiás elemek, terápiás tényezők

Yalom gyógyító tényezői

Csoporthelyzetből adódó hatások

Hogyan változik az egyén?

Módszerspecifikus hatótényezők

Ellenállás a csoportban

Általános megjegyzés: az ellenállás fogalmához

Én-védő mechanizmusok; interperszonális én-védő mechanizmusok, többszemélyes én-védő mechanizmusok

Ellenállás csoportban és a csoportellenállás. Szociális elhárítás

3. A csoportvezetés kérdései

3.1. A vezető szerepe a csoportban

Vezető és vezetés. Csoportvezetői szerepek. Csoportvezetés és leadership

Az egyes vezetői szerephangsúlyok

A csoportvezetői helyzet jellegzetességei

A csoportvezető elhelyezkedése a csoportkörnyezetben

A csoport határának kettős jellege és a csoportvezető kettős tagsága

A vezető csoporton belüli helyzetének kettőssége: tag és vezető

A csoportvezető, mint a szervezet tagja

A csoport értékelése

A csoportvezetői helyzet néhány következménye

Elhelyezkedése. Kommunikációs sajátosságok

Interperszonális sajátosságok – specifikus áttételek

A csoportvezetői helyzet nyilvánossága

A csoportvezető és a regresszió

A csoportvezető főbb feladatai; a csoportvezetés terhe

Van-e értelme csoportvezetői kompetencialistáknak?

Az önsegítő csoport kérdése és a vezető nélküli ülés

3.2. Csoportvezetői feladatok, vezetői beavatkozások

Miből áll a csoportvezető munkája?

A csoportvezető belső munkája és beállítódása

Reflektív munkamód

Neutralitás, absztinencia, egyenlő távolság/közelség tartása

A csoportvezető feltárulkozása (self-disclosure)

Modellnyújtás; a csoportvezető autoritása

Az itt és most kérdése

Légkör, biztonság, megtartás

A nondirektivitás kérdése

A szűkebb értelemben vett vezetői intervenciók

Folyamathangsúlyú (pszichodinamikai) intervenciók

Pszichoedukatív hangsúlyú intervenciók

Beavatkozási szintek, speciális formációk

Intervenciók a beavatkozási szintek szerint

Kettős vezetésből adódó intervenciós lehetőségek

3.3. Destruktív jelenségek észlelése és keze

A csoport főbb szakaszaira jellemző destruktív jelenségek

Blokkos formák jellegzetes destruktív elemei

Néhány speciális dinamika

Vezetőtől kiinduló negatív menetek

Én-védelem óvatlan áttörése

A csoport öncélú használata

Csoporttal szembeni negatív érzelmek elnyomása

Koterápiás kapcsolat zavarai

Technikai apró: felkészülés a negatív jelenségek kezelésére

A csoporttagból kiinduló destrukció

A problémás, nehéz ember

Gyermekek, serdülők sajátos dinamikája csoportban

A csoport negatív értékelése a csoport környezetében

3.4. A kettős vezetés

Vezetői félelmek, bizonytalanság, terhelés csökkentése

Szerepmegosztás. Családmodell

Technikai feladatok megosztása

Tanulás, képzés

A csoportvezető kontrollja

A koterapeuták mint a csoport alrendszere

Rendszerhatár és kettős vezetés. Kettős és többes vezetés

A koterapeuták egymáshoz való viszonyának típusai

Eltérő presztizs, státus. Egyenrangúság

Családi minta, „házastársak”

A koterapeuták kapcsolatának transzparenciája

A koterápia mint önálló kapcsolati folyamat

A koterápia saját folyamata

Dugo és Beck koterápiás folyamatmodellje

Az egyes szakaszok jellemzői

Koterápiás folyamat és csoportfolyamat

Kettős vezetés és nagycsoport

3.5. Etikai kérdések

Lehet-e önállóan csoportvezetői etikáról beszélni?

A csoportformációból adódó etikai sajátosságok

Néhány kiemelt etikai kérdés

Tájékoztatás, védelem és felelősség

Megkülönböztetés tiltása

Titoktartás, szakmai információadás

3.6. A megvalósuló csoport: összefüggés cél, módszer, forma, alkalmazási terület és a csoport környezete között

A csoport megszervezése

Csoportvezetői ellenőrző lista

A csoportszervezés és vezetés minimumkövetelménye

A csoportvezető szerepe a csoportcél, módszer és kontextus függvényében

4. Alkalmazási formák, alkalmazási területek

4.1. Csoportpszichoterápiák

A pszichoterápiás csoportok közös kérdései

Az indikációtól a csoport indításáig. A csoport létrehozása

Az indikáció kérdése és az összeállítás szempontjai pszichoterápiás csoportban

A csoport előkészítése. Felkészítés a csoportra

A terápiás szerződés a csoportban

Domináns pszichopatológia és csoportfolyamat

Korcsoporti jellemzők és csoportfolyamat

Analitikus-dinamikus csoportmódszerek

Csoportanalízis

Az analitikus-pszichodinamikai szemlélet szélesebb alkalmazása a csoportpszichoterápiában

Pszichodráma. A pszichodráma szemlélete

A pszichodráma módszertani sajátosságai: szerkezet, szerződés, munkamód

A drámacsoport vezetői szerepe

A pszichodráma elméletének, technikai elemeinek szélesebb körű alkalmazása

Hazánkban elterjedt vagy elterjedőben lévő, csoportformával is dolgozó további irányzatok

Személyközpontú csoport

Kognitív viselkedésterápia csoportban

Pszichoterápiásan is alkalmazott csoportmódszerek

Alaklélektani (Gestalt) csoport

Tranzakcionális csoport

Mozgás- és táncterápiás módszerek

4.2. Csoportterápiák

A csoportterápiák köre és közös kérdései

Cél és funkció, alkalmazási terület

Forma, összeállítás. Vezetési kérdések

Néhány fontosabb módszer. Kreatív és művészetterápiák. Játékok a csoportban és a játékterápia           

4.3. Klinikumon kívüli alkalmazás: csoportmódszerek a tanácsadásban, személyiségfejlesztésben, felsőoktatásban, szervezetfejlesztésben

Bevezető szempontok

Alkalmazási célok személyiségfejlesztés, önismeret, sajátélmény, készségfejlesztés

Az alkalmazott módszerek forrása: pszichoterápiás csoportok, encounter, tréning

Alkalmazási területek, kliensek, egyéni motiváció, közösségi/szociális szolgáltatás, felsőoktatás, szervezeti tanulás

Alkalmazási formák: sajátélménycsoportok, tréningek, komplex programok, klubok, önsegítő csoportok

Csoport és segítő tanácsadás

Csoportmódszerek a szociális munkában

Néhány sajátosság a csoportvezetés szempontjából

Csoportgondolkodás a konzultáció pszichodinamikájában

Csoportmódszerek a személyiségfejlesztésben

Hagyományos személyiségfejlesztés

Személyiség- és készségfejlesztő csoportok a (felső)oktatásban

Módszerdemonstráció, szakmai rendezvény

Személyiségfejlesztés, szervezetfejlesztés határán: a tréning- (készségfejlesztő) csoportok

T-csoport és a laboratóriumi módszer

A tréningek

Csoportok a komplex szervezetfejlesztésben. Folyamat-tanácsadás, szupervizor coach

Az önsegítő csoportok

4.4. Csoport és szervezet

Csoportok a szervezetben és a pszichológiai csoportokra épülő szervezet

Szervezet, csoportok és csoportszerű működés

A tanácsadó és a szervezeti csoportok, folyamatok

A rendszer jellegű működés. Az önreflektív csoportok

A szervezeti csoportfolyamat tanulmányozása: a Tavistock-konferencia

Terápiás rendszer jellegű szervezetek

Mit nevezzünk terápiás rendszer jellegű szervezetnek?

Terápiás közösség és terápiás rezsim – azonosságok és különbségek

A terápiás rezsim szerkezete. A csoport a terápiás rendszerben

A terápiás rendszer előnyei és tipikus nehézségei

Terápiás rendszer analógiájára működő szakmai formák

Elsősorban a klinikumban használt további csoportterápiás formációk: a (szervezeti) nagycsoport

Szervezeti nagycsoport és a szervezet nagycsoportszerű működése

Az egyén és a csoport a nagycsoportban

Vezetési kérdések a nagycsoportban

Személyzeti csoport, teamszupervízió

Mit tekintsünk, és mit ne tekintsünk személyzeti csoportnak?

A személyzeti csoport munkamódja és folyamata

A személyzeti csoport funkciói. Legyen, vagy ne legyen?

Vezetési kérdések

Csoportdinamikai megközelítések. A „pozitív csoport”: a team

Zavarok és beavatkozási módszerek: teamtréning, teamépítés, folyamatkonzultáció

A teamkonzultáció pszichodinamikája

5. Kutatás, képzés

5.1. Csoportkutatás és a gyakorlat

A terápiás csoportok kutatása

Kérdések és problémák

A csoportkutatás kulcskérdései

Komplexitás és kontextualitás a csoportkutatásban

A bizonyítékokon alapuló módszertől a kompetencián alapuló gyakorlatig

A terepkutatás helye a pszichológiai kiscsoportok kutatásában

Ízelítő a fontosabb témákból, eredményekből

Interakció, kommunikáció és vezetői stílus

Terápiás változás

A csoportfolyamat szakaszai. Folyamat – eredményesség

A csoportpszichoterápia eredményessége

Önismereti csoportok a felsőoktatásban

A PAGE study

A gyakorló csoportvezető kutatási lehetőségei

5.2. A képzés kérdései

Képzés – kit, mire, miért?

A képzés gyökerei: az analitikus-pszichoterápiás képzés háromosztatú modellje

Az egyes képzési összetevők sajátosságai

Sajátélmény. Elméleti képzés. Szupervízió. Megfigyelés. Módszerdemonstráció. Szimulált helyzetek

Csoportvezetői gyakorlat és csoporttapasztalat általános képzések részeként

Nagycsoportvezetői képzés

Blokkos képzés, képzési rendszer

5.3. A csoportos esetmegbeszélés szerepe a segítő foglalkozásúak képzésében, munkájában

Esetmegbeszélés, konzultáció, szupervízió, team-szupervízió

A csoportos esetmegbeszélés alapmodellje: a Bálint-csoport

A Bálint-csoport mint képzési módszer. A Bálint-csoport mint személyiségfejlesztő módszer

Alkalmazási lehetőségek: az esetmegbeszélő csoport funkciói

Az esetmegbeszélő csoport munkamódja; néhány vezetési kérdés