Leírás
Születés és halál, párkapcsolat és társtalanság, házasság és válás, el-, össze-, szét- és visszaköltözés, egészség és betegség, család és karrier – mindennapi életünk nevezetes eseményei, személyes életutunk többnyire megkerülhetetlen és alkalmazkodást kívánó stációi ezek, amelyekről kötetünk tanulmányai szólnak. Éppen mert a téma örök, indoklást igényel az itt és most.
A családi élet viszonyaiban, a népesség számában, szerkezetében és az ezekkel rokon jelenségekben beállt változások következményeinek megítélése az elmúlt években olyan vitákat gerjesztett, amelyek túllépték a diszciplináris határokat, sőt kikerültek a tudomány falai közül is. Nem véletlen, hogy a demográfiai problémákat a társtudományok is egyre intenzívebben vizsgálták, illetve vizsgálják, és hogy a közéleti fórumokon a népesedési kérdések (újra) gyakrabban kerülnek napirendre. A huszadik század utolsó évtizedében ugyanis messzire ható folyamatok indultak el és/vagy gyorsultak fel: évről évre csökken a megszülető gyermekek száma, radikálisan visszaesnek a házasságkötések, emelkedik a házasságon kívül született gyermekek aránya, miközben – és itt már szűkebben Magyarországra gondolunk – stagnál a válások száma, mérhetővé válik a bevándorlás, s továbbra se javul lényegesen a lakosság egészségi állapota. A változások – különösen a családformálódás területén – olyan radikálisnak tűnnek, hogy a kutatók „mintaváltás”-ról, „új demográfiai rezsim”-ről, a „második demográfiai átmenet” közép-kelet európai megjelenéséről szólnak.
Vajon mi mozgatja ezeket a folyamatokat? Mennyiben felelős mindezért a rendszerváltozás, annak magyar változata? Vajon egyformán érintett-e minden társadalmi réteg és nagycsoport terület és régió? Van-e jelentősége annak, hogy Magyarországon a születéskorlátozásnak nagy történelmi hagyományai vannak? Vajon a Magyarországon kimutatható összefüggések egyediek-e, esetleg a közép-kelet-európai mintához igazodnak vagy általánosak? Ilyen vagy hasonló kérdések foglalkoztattak, mikor a kötet szerkezetét összeállítottam, és – természetesen a maguk kutatási irányultságához igazítva – ilyen vagy hasonló kérdéseket fogalmaztak meg a szerzők, amikor tanulmányukat készítették.
Paraméterek
| Szerző | Spéder Zsolt |
| Cím | Család és népesség – itthon és Európában |
| Kiadó | Századvég Kiadó |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 560 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9211 61 3 |
Tartalom
Spéder Zsolt: A kötetről: család és népesség – itthon és Európában
Gyermekvállalás
Kamarás Ferenc: A termékenység irányzatai és jellemzői Európában
S. Molnár Edit: Házasságon kívüli születések a XX. század utolsó évtizedében
Spéder Zsolt: Gyermeket vállalni – új strukturális körülmények között
A politika lehetőségei és korlátai
Tárkányi Ákos: A magyar család- és népesedéspolitika európai összehasonlításban
Pongrácz Tiborné: Családpolitika – tények és vélemények
Partnerkapcsolatok
Bukodi Erzsébet: A házasság és az élettársi kapcsolat közötti választást meghatározó tényezők
Gödri Irén: A házasságok és az élettársi kapcsolatok minőségének és stabilitásának néhány metszete
Utasi Ágnes: Független, egyedülálló harmincasok: a szingli
Kapitány Balázs: Az értékbeállítódások különbségei különböző kohorszokban és életkorokban
Egészségi állapot és halandóság
Darócú Etelka: A várható élettartam Magyarországon európai összehasonlításban
Kovács Katalin: Halandósági többlet és egészségdeficit a nem házasok körében
Elekes Zsuzsanna: Az alkoholfogyasztás és az alkoholt fogyasztók jellemzői
Joubert Kálmán – Gárdos Éva – Gyenis Gyula: A szülők iskolázottságának kapcsolata gyermekük iskolázottságával, testfejlettségével, értelmi képességével
Vándorlás: országon belül és országok között
Tóth Pál Péter: A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás a XX. század utolsó évtizedében
Illés Sándor: A belföldi vándormozgalom jellegzetességei Európában
Népességfejlődés: Múlt és jövő
Melegh Attila – Őri Péter: A második demográfiai átmenet elmélete
Hablicsek László: A magyarországi népesség jövője nemzetközi összehasonlításban
A kötet szerzői