Leírás
Annak ellenére, hogy a tanulási motiváció – még inkább annak hiánya – kitüntetett figyelmet élvez az oktatást hivatásszerűen gyakorlók mindennapi diskurzusában, amikor az oktatómunka során szeretnénk elérni, hogy tanulóink, hallgatóink motiváltabbak legyenek, úgy tűnik, mintha nem állna rendelkezésünkre hathatós segítség. A tanulási motivációval foglalkozó tanulmányokban, könyvekben alig találni valamit, ami könnyen, gyorsan és egyszerűen hasznosítható lenne. Ez a kötet sem ígéri, hogy széles körben és azonnal alkalmazható motivációs stratégiákat ad közre, ugyanakkor segíthet megérteni a tanulási motivációnak azt az összetett hatásmechanizmusát, amely alapján világossá válhat, hogy a gyakran hiányolt motivációs recepteket miért nem találjuk sehol, valamint, hogy a motiválás kapcsán megfogalmazott elvárások egy része talán nem is reális.
Diákjaink tanuláshoz való viszonyát illetően a nemzetközi és hazai kutatások egyaránt problémákat jeleznek, ugyanakkor rendkívül kevés kutatási eredménnyel rendelkezünk a tanulási motiváció osztálytermi folyamatait tekintve. Jelen munka e hiányosság enyhítésére vállalkozik a célelmélet kereteit felhasználva. A könyv a tanulási motiváció meghatározásától elindulva, a tanulási környezet motivációra gyakorolt hatásának megismerési nehézségein keresztül a célorientációs elmélet bemutatásáig juttatja el az olvasót, majd egy 2009 és 2014 között felső tagozatos tanulók bevonásával folytatott, kvantitatív és kvalitatív metodikát egyaránt felhasználó vizsgálatsorozat mérőeszközeiről és eredményeiről számol be.
Írta: Fejes József Balázs
Paraméterek
| Szerző | Fejes József Balázs |
| Cím | Célok és motiváció |
| Alcím | Tanulási motiváció a célorientációs elmélet alapján |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 206 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 693 613 6 |
Tartalom
Bevezetés
I. Elméleti alapok
1. Tanulási motiváció – alapfogalmak, kutatási irányok, jelentőség
1.1. Alapfogalmak: motívum, motiváció, motiválás, motívumfejlesztés
1.2. A tanulási motiváció kutatásának fejlődési irányai
1.3. A tanulási motiváció kutatásának jelentősége
1.3.1. A társadalmi-gazdasági fejlődés nézőpontjából
1.3.2. Az oktatástudomány nézőpontjából
1.4. Összegzés
2. A kontextus szerepe a tanulási motiváció kutatásában
2.1. A kontextus megjelenése az oktatástudományban
2.2. Kontextuális nézőpont a tanulási motiváció kutatásában
2.2.1. Elméleti kérdések
2.2.2. Módszertani dilemmák
2.2.3. Osztálytermi gyakorlat
2.3. A továbblépés lehetséges irányai
2.4. Összegzés
3. A célorientációs elmélet
3.1. Célok a motiváció kutatásában
3.2. A célorientációk értelmezése
3.3. A célstruktúrák értelmezése
3.4. A célorientációs elmélet kialakulása és fejlődése
3.4.1. A célorientációs elmélet megjelenése a tanulási motiváció kutatásában
3.4.2. A teljesítménykereső-teljesítménykerülő dimenzió beépülése
3.4.3. Többszörös célok elmélete
3.5. A célorientációs elmélet pedagógiai jelentősége
3.5.1. A célorientációk és a tanulás eredményességét befolyásoló változók kapcsolata
3.5.2. A célstruktúrák és a tanulás eredményességét befolyásoló változók kapcsolata
3.6. A tanulási környezet motivációs hatása
3.6.1. A célelmélet tanulási környezetet leíró kifejezései
3.6.2. A célstruktúrák és az osztályterem egyéb jellemzőinek kapcsolata
3.6.3. A célstruktúrák hatásmechanizmusa
3.6.4. Intervenciós kísérletek
3.6.5. A célorientációk stabilitása
3.6.6. A célelmélet osztálytermi alkalmazásának lehetőségei és korlátai
3.7. A célok kérdőíves felmérése
3.7.1. Általános jellemzők
3.7.2. Gyakori problémák
3.8. A célstruktúrák kérdőíves felmérése
3.9. Összegzés
II. Empirikus kutatások
4. Az empirikus kutatások koncepciója
4.1. Célok
4.1.1. Mérőeszköz-fejlesztés
4.1.2. Összefüggés-vizsgálatok
4.2. Az adatfelvételek áttekintése
4.3. A minták összeállításának szempontjai
4.4. A mérőeszközök néhány általános jellemzője
4.5. Adatfelvétel és adatrögzítés
5. A tanulói célok kérdőív fejlesztési folyamata
5.1. A célorientációk vizsgálata valószínűségi tesztelméleti modellek alkalmazásával
5.2. Mérőeszköz
5.3. Adatelemzési módszerek
5.4. A kérdőív fejlesztési folyamatának bemutatása a valószínűségi tesztelmélet felhasználásával
5.4.1. Az első mérés eredményei
5.4.2. A második mérés eredményei
5.4.3. A harmadik mérés eredményei: a létrejött mérőeszköz jellemzői
5.5. A kérdőív utolsó változatának jellemzése klasszikus tesztelmélet felhasználásával
5.5.1. Érvényesség
5.5.2. Megbízhatóság
5.6. Összegzés
6. Az osztálytermi környezet kérdőív jellemzői
6.1. Mérőeszköz
6.2. Érvényesség
6.3. Megbízhatóság
6.4. Összegzés
7. A vizsgált konstruktumok jellemzői tanulóink körében
7.1. Célorientációk
7.1.1. Általános jellemzők
7.1.2. Belső összefüggések
7.1.3. Osztályok közötti különbségek
7.1.4. Néhány háttértényező szerepe
7.2. Célstruktúrák
7.2.1. Általános jellemzők
7.2.2. Belső összefüggések
7.2.3. Osztályok közötti különbségek
7.2.4. Néhány háttértényező szerepe
7.3. Tanári tevékenységek és társas környezet
7.3.1. Általános jellemzők
7.3.2. Belső összefüggések
7.3.3. Osztályok közötti különbségek
7.3.4. Néhány háttértényező szerepe
7.4. Összegzés
8. A vizsgált konstruktumok összefüggése
8.1. A célorientációk és az osztályzatok összefüggése
8.2. A célorientációk és a célstruktúrák összefüggése
8.3. A célstruktúrák észlelését befolyásoló tényezők
8.4. Összegzés
9. Az osztálytermi célstruktúrákra vonatkozó skálák továbbfejlesztése
9.1. Mérőeszköz
9.2. Pszichometriai mutatók és leíró statisztikák
9.3. Összegzés
10. A célstruktúrák észlelését befolyásoló tényezők kvalitatív szempontú feltárása
10.1. Mérőeszköz
10.2. Adatelemzés
10.3. A létrehozott kategóriák áttekintése
10.4. Elsajátítási célstruktúra
10.4.1. Tanári viselkedésre fókuszáló instrukció
10.4.2. Osztályterem egészére fókuszáló instrukció
10.5. Viszonyító célstruktúra
10.5.1. Tanári viselkedésre fókuszáló instrukció
10.5.2. Osztályterem egészére fókuszáló instrukció
10.6. Összegzés
Összegzés, következtetések
Irodalom
Névmutató
Ábrajegyzék
Táblázatjegyzék
Mellékletek