Carmina Horatiana I/1.

A két sorozatra tervezett Carmina Horatiana című munkánk első darabjaiban azt tűztük ki célul, hogy feltérképezzük a horatiusi óda 17-18. századi interpretációjának és recepciójának történetét, így keresve választ arra a kérdésre, mi is a horatianizmus. Az első kötet első részében a horatiusi ódaköltészetben fellelhető politikum és poétikum viszonyait vizsgáltuk a költőnek főként a 16-18. századi kiadások szinte elmaradhatatlan életrajzi összefoglalói, valamint a politikum (és a privatum) világához tartozó verseknek (Augustushoz és Maecenashoz, valamint Vergiliushoz) sokszínű értelmezése alapján, amelyek kommentárjaikban erősen éltek az interpretáció lehetőségével, amely az ódaköltészetben (ez lesz majd a második sorozat témája) irányt mutatott a recepciónak. Ez azt jelenti, hogy főként az iskolai oktatásban (studia humanitatis) megismert értelmezési lehetőségekkel élve a klasszicizálás több szintjén (a poeta eruditustól a poeta doctusig) nemcsak a Horatius viszonyrendszerében kialakított politikum világának utánzásával éltek (Augustus mint a költészetet pártoló uralkodó, a költő barátja, Maecenas pedig a hű és gazdag politikus barát stb.), hanem az egyszerűbb és tudós magyarázatok által kialakított, a versszövegek világát sokszínűen megvilágított (történelem, politikatudomány, népismeret, kultúrtörténet, mitológia stb.) adatainak ismeretét is felhasználták költeményeikben. (Nem is szólva arról, hogy ezt a poézist az iskolai oktatás rendszere is segítette, tehát az eruditio adott volt.) Mindezzel az európai nemzetek, s így a magyar költészet Horatiusainak főként latin nyelvű (nem mondva le a magyar horatianizmus részletes vizsgálatáról sem) horatiusi poézise jobb megértéséhez is szeretnénk eljutni.

Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2017.

Írta: Tóth Sándor Attila

Szerkesztette: T. Wolf Anna és Zsoldos Sándor

Kapcsolódó kiadvány:

Carmina Horatiana I/2.