Bűnös vagy ártatlan?
Paraméterek
| Szerző | Berzsenyi Emese |
| Cím | Bűnös vagy ártatlan? |
| Alcím | Az európai középkor fogyatékosságtörténete |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2024 |
| Terjedelem | 170 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 99 8 |
|
Néhány éve jelent meg Berzsenyi Emese Kiválasztott vagy megbélyegzett? Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint című kötete. Az egyetemi oktató, kutató szerző szakmai elkötelezettségét és a téma időszerűségét érzékelteti az újabb kötet, mely az európai középkor fogyatékosságtörténetének elemzésével jelenünk egyre összetettebb nevelési kihívásának előzményeit tárja fel tudományos igényességgel. |
|
|
|
Leírás
Alig négy éve jelent meg a szerző, Berzsenyi Emese Kiválasztott vagy megbélyegzett? Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint címmel egy jelentős kutatási időszakot lezáró kötete. Az egyetemi oktató, kutató szerző, valamint az Eötvös József Könyvkiadó szakmai elkötelezettségét és a téma időszerűségét érzékelteti az újabb kötet, mely az európai középkor fogyatékosságtörténetének elemzésével jelenünk egyre összetettebb nevelési kihívásának előzményeit tárja fel tudományos igényességgel. Hatalmas forráskutatásra, a kutatókra jellemző precíz elemzésekre épül a mű, melyet a szerző számos tudományt segítségül hívva, multidiszciplináris szemlélettel a neveléstudomány szemszögéből írt meg. A ma olvasóinak, különösen a gyakorló pedagógusoknak és a pedagógusképzésben jövőbeli hivatásukra felkészülőknek ajánlható a középkor fogyatékosság fogalmának a keresztény filozófiában és technológiában formálódó fogalomrendszerének megismerése. A szerző olvasmányos módon ismerteti a középkor életvilágát az eszmetörténet fejlődésének összefüggéseiben. Kiemelten foglalkozik a fogyatékos személyek helyzetével és lehetőségeivel, érzékeltetve a ma emberével az évszázadok alatt zajló változásokat, a nevelési gyakorlat számára ugyanakkor változatlan kihívásokat, valamint azok munkára és hivatásra gyakorolt hatásait.
Berzsenyi Emese újabb monográfiájában nem csupán egy mai társadalmunkban hatékonyabban megválaszolandó komplex nevelési probléma fejlődéstörténeti szakaszának elemzésére vállalkozik. Európai kultúránk részeként a középkor fogyatékosságtörténetét elemző műve, gondolkodásmódja a szerzőt és az olvasót is arra ösztönzi, hogy megérthessük, jól érthessük jelenünket, melynek kétségtelen alapja a múlt.
Benedek András professor emeritus, az MTA doktora
Eötvös József Könyvkiadó, 2024.
Írta: Berzsenyi Emese
Lektor: Dr. habil. Nóbik Attila, Dr. Tomory Ibolya
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
1. Problémafelvetés és tudománytani bevezetés
1.1. Előzmények és tudományos alapok
1.2. Bevezető gondolatok – Az ember mint hiánylény
1.3. Forrásbemutatás
1.3.1. A fejezetekben előforduló önhivatkozások és visszautalások indoklása
1.3.2. Legfontosabb szakirodalmi alapok bemutatása
1.4. Az értekezés stílusa, szerkezete, keretei és határai
1.4.1. Stílus, nyelvezet
1.4.2. Szerkezet
1.4.3. Idő és térbeli keretek
1.5. A kutatás módszertani megközelítése és kérdésfeltevései
1.5.1. A kutatás módszertani összetettségének gyakorlati indoklása és ismertetése
1.5.2. A kutatás kérdésfeltevései
1.5.3. A pedagógiai hermeneutika módszere és jelentősége a kutatásban
2. A középkor fogyatékosság fogalma és elméleti háttere a keresztény filozófiában és teológiában
2.1. A fogyatékosság modern kori meghatározása
2.1.1. Fogyatékossági modellek
2.2. A középkor történeti határai és fogalma
2.3. Kísérlet a középkor fogyatékosságról alkotott fogalmának meghatározására
2.3.1. A szegény mint meghatározó és mindenhol megjelenő fogalom
2.3.2. Szokatlan testi felépítés
2.3.3. Sérültség és/vagy fogyatékosság
2.4. A középkor fogyatékosságképe és a bűn párhuzama
2.4.1. A transzcendentális fogalmak, a fogyatékosság és bűn viszonya a középkor eszmetörténetében
2.5. A fogyatékosság középkori megítélésének alapjai a keresztény teológiában és filozófiában
2.6. A bűn fogalmának teológiai meghatározása
2.6.1. A középkor világképe és az áteredő bűn fogalma
2.7. A pokol és a purgatórium
2.7.1. A pokol
2.7.2. A purgatórium
2.7.3. Társadalomfilozófiai összefüggések és valószínűsíthető magyarázatok
2.8. Az istenképiség tana Aquinói Szent Tamás filozófiájában
2.8.1. Szent Tamás fogalomhasználata és filozófiájának alapjai
2.8.2. Fogyatékosságról szóló általános tanítások a középkori keresztény filozófiában és teológiában
2.8.3. Albertus Magnus rendszertana a veleszületett rendellenességekről
2.8.4. Aquinói Szent Tamás fogyatékosságértelmezése
2.8.4.1. A fogyatékosság öt típusa Szent Tamás szerint
3. A középkor társadalmi struktúrái és mentalitástörténete a fogyatékosság szemszögéből
3.1. A társadalom felépítése
3.1.1. Laboratores – a dolgozók rendje
3.1.2. Bellatores – a harcosok rendje
3.1.3. Oratores – az imádkozók rendje
3.1.4. A katedrálisok az isteni rend örök jelképei
3.1.5. A városi polgárság kialakulása és a városfejlődés
3.1.6. Fogyatékosságtörténeti vonatkozások
3.1.7. A középkor gondolkodása a tehetségről és az újítások szándékáról
3.2. A kolduskultúra és a fogyatékosság problematikája
3.2.1. A szegények és a természetes szegénység
3.2.2. Henri-Jacques Stiker rekonstrukciós elmélete
3.2.3. Az önként vállalt szegénység
3.3. A mentalitástörténet fogyatékosságtörténeti vonatkozásai
3.3.1. Testkép
3.3.2. A test mint kommunikációs felület
3.3.2.1. Szent Márton legendája és a ruházat szimbolikája
3.3.2.2. A fogyatékos test mint kommunikációs médium
3.4. Összefoglaló és átvezető gondolatok
4. A középkor életvilága és ebben a fogyatékos személyek helyzete, lehetőségei
4.1. Klimatikus viszonyok és éghajlati periódusok
4.1.1. Klímatörténeti alapok
4.1.1.1. A kora középkori pesszimum
4.1.1.2. A virágzó középkor meleg periódusa
4.1.1.3. Átmeneti évtizedek – a nagy éhínség 1315−1322 között
4.1.1.4. A kis jégkorszak
4.1.2. A fekete halál – pestisjárvány 1346−1352
4.1.3. Bűnbakok keresése – hosszútávú társadalmi hatások
4.1.3.1. Az éhínség
4.1.3.2. A lepra
4.1.3.3. A pestis
4.2. Szűkebb és tágabb antropológiai terek, azaz az életkörülmények és az embervilág
4.2.1. Öltözködés, táplálkozás, tisztaság
4.2.1.1. Tisztálkodás, tisztaság
4.2.1.2. Élősködők
4.2.1.3. Táplálkozás
4.2.1.4. Öltözködés, ruházat
4.2.2. Lakhatás
4.2.3. A környező világ
4.3. Az idő
4.3.1. A kora középkori időfelosztás
4.3.2. Változások a virágzó középkorban
4.3.2.1. Mechanikus ütőórák
4.4. A munka és a hivatás
4.4.1. A munka
4.4.1.1. A munka teológiai értelmezése
4.4.1.2. A munka társadalmi megbecsülése, értéke
4.4.1.3. A kézművesség, azaz az artes mechanicae
4.4.1.4. William Taylor nézete a munka és a fogyatékosság viszonyáról
4.4.2. A hivatás
5. Az értekezés összegzése
5.1. A kutatás eredményei
5.2. Gondolatok a középkor és a tömeglélektan párhuzamáról
5.3. A téma további kutatásának lehetőségei
6. Szakirodalom
7. Ábrajegyzék
8. Köszönetnyilvánítás
