Leírás
A magyar városok közül kiemelkedik Budapest, az egyetlen metropolisz, amely egyértelműen zászlóshajó – egyesek szerint vízfej – a magyar településhálózatban. Kiemelt jelentőségét nem csupán 1,7 milliós lakossága adja, hanem nemzetközi ismertsége, sokrétű és fejlett központi funkciói is, melyek révén vonzása túlterjed Magyarországon, így méltán nevezhető a kelet-közép-európai térség egyik központjának. Nem véletlen, hogy Budapestről oly sok tanulmány, cikk, könyv és egyéb publikáció jelent meg az elmúlt bő évszázadban, valamint az sem, hogy mindig is a kutatások egyik kiemelt célpontja volt. A kutatások köre szinte felöleli a tudomány minden ágát, közte az építészet-, a történelem- és a földrajztudományt, melyek eredményeire leginkább támaszkodtunk. Ám a számtalan publikáció ellenére mindeddig nem készült a főváros településmorfológiáját feltáró és bemutató olyan mű, amely nem a város egyes funkcionális részét, vagy nem egy-egy városrészt, hanem Budapest egészét vizsgálja egységes szempontok és tényleges terepbejárások alapján. Ez volt az egyik tényező, amely inspirált bennünket a kutatásra. A másik motiváló tényező a negyedszázada bekövetkezett politikai- és gazdasági rendszerváltozás által indukált változások, pontosabban ezeknek a települések arculatára és szerkezetére gyakorolt hatásainak a feltárása és bemutatása volt. Ezek a változások leggyorsabban és legmarkánsabban a városokban, mindenekelőtt Budapesten fejtették ki hatásukat, de az eddigi kutatások és tanulmányok ezeket csak bizonyos szempontok alapján, vagy egy-egy témakörre vonatkozóan mutatták be. Célunk e munkával tehát az volt, hogy bemutassuk milyen okok állnak a főváros arculatának és szerkezetének változásai mögött, fel kívántuk tárni, milyen Budapest beépítése, milyen funkcionális részekre tagolható a város, és ezeket mi jellemzi, 25 évvel a rendszerváltozás után. Nemcsak a város egészét kívántuk bemutatni, hanem az utolsó fejezetben Budapest kerületeit is. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a lektor feltételes módban írt javaslata ellenére, mechanikusan, a közigazgatási beosztás szerint kerülnek leírásra a kerületek, felvállalva annak ódiumát, hogy így óhatatlanul feldarabolódnak a funkcionális övek. Ahhoz, hogy a város mai arculatát, illetve szerkezetét feltárjuk és bemutassuk, szükséges volt az első fejezetben Budapest történeti, alaprajzi fejlődését is elemezni. A könyv a főváros közigazgatási határain belüli térséget vizsgálja, nem terjed ki az agglomerációra, noha Budapest és az agglomerációhoz tartozó 80 település között szoros funkcionális kapcsolat alakult ki. Tudjuk, hogy például az M0-ás körgyűrű mentén található ipari, gazdasági területek, az autópályák menti bevásárlóközpontok, vagy éppen a ringben található lakóterületek funkcionálisan részei a tágabban értelmezett városi térségnek. Egy ilyen volumenű kutatás azonban meghaladta a lehetőségeinket, ez a következő évek feladata lesz. Kutatásunk legfőbb módszere a terepbejárás volt, melynek során 2011 és 2013 között bejártuk a főváros összes utcáját, terét, beépített és beépítetlen területét, ahol felmértük a beépítés milyenségét, típusát, az épületek és területek funkcionális hasznosítását. Ezeket az eredményeket a számítástechnika eszközeivel térképekre vittük és ábrázoltuk. Az empirikus adatgyűjtés mellett feldolgoztuk a város széleskörű szakirodalmi forrásait, felhasználtuk a rendelkezésre álló statisztikai adatbázisokat, valamint a rendkívül bőséges információt szolgáltató internetes lehetőségeket. Reményeink szerint a könyv a geográfus, történész, építész és város irányító-fejlesztő szakembereken túl felkelti a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődését is. Bízunk benne, hogy ez a munka alapot ad, kiindulópontja lesz további kutatásoknak, vizsgálódásoknak, amelyek részletes választ adnak majd a várostest kiformálódásának ideológiai, esztétikai, gazdasági, építészet-elméleti okaira és összefüggéseire.
Savaria University Press, 2015.
Írta: Csapó Tamás – Lenner Tibor
Lektor: Beluszky Pál
Paraméterek
| Szerző | Csapó Tamás – Lenner Tibor |
| Cím | Budapest településmorfológiája |
| Kiadó | Savaria University Press |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 388 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5251 46 7 |
Tartalom
Előszó
I. Budapest történeti földrajza
1. A településfejlődésre ható földrajzi viszonyok
1.1. Helyzeti energiák
1.2. Helyi energiák
2. A város története: funkcióinak és népesedési folyamatainak változása, az alaprajz és a településszerkezet formálódása
2.1. Település-előzmények
2.2. Szerepkörök a középkorban
2.3. Alaprajzi növekedés a városfalak között
2.4. A török utáni újrakezdéstől a kiegyezésig
2.5. Az aranykor funkcionális és demográfiai folyamatai
2.6. Az organikus fejlődéstől a tervszerű városfejlesztésig
2.7. Az agglomeráció növekedése
2.8. Helykeresés a két világháború között
2.9. Hatalmi központ az államszocializmus évtizedeiben
2.10. Nagy-Budapest alaprajzi arculatának ellentmondásos és szakaszos változása
Összegzés
II. Budapest beépítése
1. A beépítés általános kérdései
1.1. A beépítettség mértéke
1.2. A beépítés milyensége, formája, változása
2. A beépítés horizontális zártsága és vertikális tagozódása Budapesten
3. A beépítés típusai és területi előfordulásuk a fővárosban
3.1. Többszintes zárt beépítés
3.2. Földszintes zárt beépítés
3.3. Sorházas beépítés
3.4. Többszintes tömbös beépítés
3.5. Többszintes tömbös társasházak
3.6. Villa, villaszerű beépítés
3.7. Családiházas beépítés
3.8. Fésűs, falusias beépítés
3.9. Lakóparkok
Összegzés
III. Budapest funkcionális szerkezete
1. Budapest városszerkezetének változása
1.1. Az első világháború előtti időszak
1.2. A két világháború közötti időszak
1.3. Az államszocializmus ideje
2. A főváros városszerkezetének átalakulását befolyásoló tényezők és hatásuk 1990 után
2.1. Rendszerváltozás az irodaházak piacán
2.1.1. Irodaházak száma és eloszlása Budapesten
2.1.2. A fővárosi irodaházak építési éve, és morfológiai jellemzői
2.1.3. Az irodaház-épületek funkciói és szolgáltatásai
2.1.4. Az irodaházak szerepe a főváros morfológiájának és szerkezetének alakításában
2.2. Hipermarketek, szakáruházak és bevásárlóközpontok megjelenése
2.2.1. Hipermarketek
2.2.2. Szakáruházak
2.2.3. Bevásárlóközpontok
2.3. Az ipari területek fejlődése és átalakulása
2.3.1. Az ipari területek kialakulása és fejlődése 1990-ig
2.3.2. Az ipari területek helyzete 1990 után
2.3.3. Ipari parkok
3. Budapest funkcionális övezetei a rendszerváltozást követően
3.1. Városközpont/city
3.1.1. A budapesti városközpont/city kialakulása és fejlődése
3.1.2. Budapest városközpontja, és jellemzői napjainkban
3.2. Szubcentrumok
3.2.1. Egykori város/településmagokból kialakult, történelmi szubcentrumok
3.2.2. A szocializmusban kialakított szubcentrumok
3.2.3. A rendszerváltozást követően létrejött szubcentrumok
3.3. Ipari-gazdasági területek, barnaövezet
3.3.1. Észak-pesti ipari-gazdasági térség
3.3.2. Kelet-pesti ipari-gazdasági térség
3.3.3. Dél-pesti ipari-gazdasági térség
3.3.4. Csepeli ipari-gazdasági térség
3.3.5. Dél-budai ipari-gazdasági térség
3.3.6. Egyéb ipari-gazdasági területek
3.3.7. Honvédségi (rendvédelmi) területek Budapesten
3.4. Városi zöldterületek
3.4.1. A zöldterületek változása Budapesten
3.4.2. Budapest zöldterületei napjainkban
3.5. Lakóterületek
3.5.1. Belső lakóöv
3.5.2. Külső lakóöv
Összegzés
IV. Budapest kerületei
I. kerület – Várkerület
II. kerület
III. kerület – Óbuda, Békásmegyer
IV. kerület – Újpest
V. kerület – Belváros, Lipótváros
VI. kerület – Terézváros
VII. kerület – Erzsébetváros
VIII. kerület – Józsefváros
IX. kerület – Ferencváros
X. kerület – Kőbánya
XI. kerület – Újbuda
XII. kerület – Hegyvidék
XIII. kerület
XIV. kerület – Zugló
XV. kerület
XVI. kerület
XVII. kerület – Rákosmente
XVIII. kerület
XIX. kerület – Kispest
XX. kerület – Pesterzsébet
XXI. kerület – Csepel
XXII. kerület – Budafok-Tétény
XXIII. kerület – Soroksár
Felhasznált irodalom
Kapcsolódó kiadványok
A megyei jogú városok történeti fejlődése és településmorfológiája
Raktáron
-10%
