Leírás
Bonchida az erdélyi Mezőség nyugati peremén, Kolozsvártól északra a Kis-Szamos mentén fekvő falu, egykoron mezőváros. A XX. század végén lakosságának 57%-a román, 26%-a magyar, 17%-a pedig cigány volt. A települést a 13. század óta emlegetik a történelmi források. Eleinte Doboka, később Kolozs megyéhez tartozott. A széki sóbányákkal együtt királyi birtok volt, erre vezetett el a sószállító út. Megyegyűléseket is tartottak itt. Út menti fekvése az idők során többször hátránynak bizonyult, gyakran vált hadak prédájává (tatárjárások, erdélyi parasztfelkelés, kuruc háborúk, 48-as szabadságharc. Bonchida neve a 14. századtól fonódott össze a híres Bánffyakéval. Itt áll a család "erdélyi Versailles" néven emlegetett kastélya.
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
Méta zenekar
Salamon Beáta – hegedű
Nagy Zsolt – brácsa
Porteleki Zoltán – cimbalom
Mohácsy Albert – nagybőgő
Németh Ferenc – ének
Közreműködik:
Pál István – hegedű
Játékidő: 70 perc
Hagyományok Háza, 2003.
Paraméterek
| Sorozat | Hangfelvételek néptáncoktatáshoz |
| Szerző | Méta zenekar |
| Cím | Bonchida (CD) |
| Alcím | Hangfelvételek néptáncoktatáshoz |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2003 |
| Formátum | Audio CD |
| ISBN | HH NT CD 03 |
Tartalom
Magyar táncrend:
1. Lassú magyar
2. Sűrű magyar
3. Verbunk
4. Lassú csárdás
5. Gyors csárdás
Román táncrend:
6. Barbunc (verbunk)
7. Fecioreste des (sűrű legényes)
8. Tiganeste (lassú csárdás)
9. Invirtita (forgatós)
10. Tiganeste iute (gyors csárdás)