Leírás
Az Ószövetség sokak számára vonzó, másoknak teljesen idegen, nemcsak az „egyszerű laikusoknak”, hanem a teológusoknak is, és ez mind a mai napig olykor petrezselymet áruló lányhoz teszi hasonlatossá a könyvet. A Biblia lapozgatása közben újra meg újra beleütközünk egyik vagy másik idézetbe, vasárnaponként a liturgiában halljuk az első, ószövetségi olvasmányt (vajon milyen gyakran vagy milyen ritkán fordul ez elő egyes templomokban?), és ezzel gyakran el is van intézve. megtörténhet eközben bárkivel, ahogyan azt Ezekiel mondja: a könyv az első pillanatban keserű, „siralommal, panasszal és jajszóval” teli, de türelmes „rágás” és „ízlelés” után váratlanul feltárja teljes édességét…
E tömör, de tartalmas ószövetségi bevezető megbízható adataival és didaktikai ügyességével tűnik ki. Az olvasó megtudja, hogyan és miért jöttek létre a Jahve-hit bizonyos elemei egy adott kor társadalmi kihívásaival való szembesülés révén, és hogyan változtak, fejlődtek ennek hatására. Így válik élővé a hit nagyszerű története. Ábrák, a főbb bibliai szövegekhez ajánlott olvasmányok és irodalmi utalások emelik ki a könyv gyakorlati jellegét.
Jel Kiadó, 2003.
A Biblia világa–sorozat 6.
Írta: Ursula Struppe
Fordította: Lorencz Klára
Sorozatszerkesztő: Rózsa Huba
Paraméterek
| Sorozat | A Biblia világa |
| Szerző | Ursula Struppe |
| Cím | Bevezetés az Ószövetségbe |
| Kiadó | Jel Kiadó |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 198 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9318 52 3 |
Tartalom
Előszó
Megközelítések és első áttekintések
Megközelítések az Ószövetséghez
Egyáltalán miért Ószövetség? Mi az értéke számunkra?
Az Ószövetség – Jézus és az ősegyház Bibliája
Búcsú az Ószövetségtől?
Nem kielégítő teológiai „mentő kísérletek”
Mire jó az Ószövetség?
A Szentírás, mint a megújulás forrása - az Ószövetség, mint korrekció
Első áttekintések
Mi tartozik hozzá? – Az ószövetségi kánon tartalma és felépítése
Milyen időbeli és történelmi határok között mozgunk? – Izrael történetének áttekintése
Hogyan keletkezett? Az Ószövetség, mint könyv kialakulása
Példaként a Pentateuchus keletkezése
Izrael, mint törzsi társadalom az ókori kelet világában
Az ókori Kelet – az Ószövetség környezete
Palesztina földrajzához
Vallás és társadalom az ókori Keleten
A Jahve-hit eredetének jelentősége és nehézsége
„Isten, aki velünk van” – életmód és a vallás a nagycsaládokban (pátriárkák)
„A szabadító Isten”
A kivonulás történelmi háttere
A Jahve név eredete és jelentése
Pusztai vándorlás és istenélmény a Sínainál
„Isten felszabadít és összetartozásra szólít”. Izrael, mint államellenes törzsszövetség keletkezése
Mélyreható társadalmi átalakulás a vaskor kezdetén
Két bibliai szövet – amelyek a korai Izrael társadalmi helyzetét tükrözik
Izrael, mint állam (Kr. e. kb. 1000-586)
A királyság kezdetei és a legrégebbi ószövetségi elbeszélő művek
Dávid felemelkedésének és trónutódlásának története
Salamon királysága
Az egységet megalapozó hagyomány – a Pentateuchus kezdetei
A királyság teológiai jelentősége – királypárti és királyellenes szövegek
Ókori keleti elképzelések visszhangja: Zsolt 2 – a király, mint „Isten fia”
A királysággal szembeni ellenállás – a Bír 9, az ún. „Jótám meséje” alapján
Az izraelita jog kezdetei
Izrael és Júda perszonáluniójának vége – az északi királyság, Izrael fejlődése
Izrael és Júda perszonáluniójának vége
Az északi állam, Izrael
Az asszír birodalom felemelkedése
A Pentatreuchus kialakulásának folyamata - a Jehovista
A déli állam, Júda politikai és vallási fejlődése
Júda, mint Asszíria vazallusa
A reformkirály Józija, és a reformja
A Második Törvénykönyv
Megszabadított élet – a Tízparancsolat
Az ószövetségi Tóra – a Sínai törvény?
Prófétizmus az ókori Keleten és Izraelben
Kik a próféták és mi a feladatuk?
Nem csupán Izraelben élt a prófétizmus – hasonló jelenségek az ókori Keleten
Prófétizmus az Ószövetségben az írópróféták előtt
Az írópróféták
A prófétai kritika tartalma – áttekintés
A próféták Istenek – haragvó és bosszúálló Isten?
A próféták Istene – a megbánó Isten?
A prófétai könyvek keletkezéséhez
Prófécia – ami ma is jelentéssel bír
Az északi állam, Izrael prófétái
Ámosz próféta
Ózeás próféta
A déli állam, Júda prófétái
Izajás
Jeremiás és a déli országrész pusztulása
Izrael a babiloni fogság idején – a döntő fordulópont (Kr. e. 586-538)
Júda száműzetésben (Kr. e. 586-538) – A hit válsága
A katasztrófát feldolgozó irodalom
A Deuteronomisztikus Történeti Mű
A Papi írás
Ezekiel
Deutero-Izajás (Iz 40-55)
Izrael, mint állam alatti társadalom a perzsák és a hellenizmus korában
Politikai és vallási fejlődés a perzsák korában (Kr. e. 538-330)
Júda, mint perzsa provincia
Élet a Szent Isten erőterében - a papi törvények
A Tóra – a perzsák által jóváhagyott birodalmi törvény
A Krónikus Történeti Mű (Krónikák I. és II. könyve)
Politikai és vallási fejlődés a hellenizmus korában (Kr. e. 330-tól)
A közösség szociális szétdarabolódása és vallási feszültségek
A Makkabeus-felkelés (Kr. e. 167-140)
Vallási ellenállás: a késői próféták és az apokaliptikus irodalom
A végítélet és a feltámadás reménye: Iz 24-27
Apokaliptikus irodalom Dániel könyvében
A bölcsességi irodalom
Az ember tapasztalati tudása és az élet sikere
Jób könyve
A Prédikátor könyve
A Zsoltárok könyve
A tapasztalatból származó imádságok – az összesűrített élet
A zsoltárok gyűjteménye
Ellenségek és istentagadók?
„Örüljetek az örvendezőkkel, és sírjatok a sírókkal!”
Ókori keleti képvilág a zsoltárokban
Kitekintés: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene – Jézus Krisztus Atyja
A messiási várakozások
Az Ószövetség – az ígéret könyve?
Az Újszövetség – a beteljesülés könyve
A fogság, mint a messiási várakozás születésének ideje
Sokarcú álom egy messiási korról
Jézusban beteljesül Isten országának reménye
Az Ószövetség – a zsidók és a keresztények közös öröksége
Időrendi táblázat