Bevezetés az ökológiába
Paraméterek
| Szerző | Majer József |
| Cím | Bevezetés az ökológiába |
| Kiadó | Dialóg Campus Kiadó |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 254 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9542 25 9 |
|
Mi tartozik az ökológiához és mi nem? Hol az ökológia helye a természettudományokban? Az ökológia helye a tudományok rendszerében világosan lehatárolható. Az ökológia a biológiai tudomány, annak is a szupraindividuális területének, az egyed feletti legkisebb szerveződési, a populációk szintjéhez tartozik. Az ökológia a környezet minőségével foglalkozik. Az ökológus számára a környezet minőségét az adott helyen térben és időben előforduló (és nem előforduló) populációk mintázatukkal jelzik. |
|
|
|
Leírás
Balogh János akadémikus, nagyra becsült néhai professzorom fogalmazta meg a választ arra a kérdésre, hogy kiknek és mennyi ökológiát oktassunk. Tömören csak ennyit mondott: „Minél többet és mindenkinek”. Mi tartozik az ökológiához és mi nem? Hol az ökológia helye a természettudományokban? Egy tudományterülettől, különösen, ha az szabatos természettudomány, akkor elvárható, hogy annak meg lehessen fogalmazni terjedelmét és tartalmát. Az ökológia helye a tudományok rendszerében világosan lehatárolható. Az ökológia a biológiai tudomány, annak is a szupraindividuális területének, az egyed feletti legkisebb szerveződési, a populációk szintjéhez tartozik. Az ökológiának tehát nem tárgya az egyed vizsgálata. Az egyed és a környezet kölcsönhatásával a fiziológia tudománya foglalkozik (ezt több szerző autokológiaként definiálja) és foglalkozott már akkor is, amikor az ökológia még csak nem is körvonalazódott. Hibásan, az átlagember az ökológiát többnyire a környezetvédelemmel azonosítja. Ennél még rosszabb az, amikor az ökológiát egyszerűen környezettudománynak hívják. Vajon a többi természettudomány nem a környezettel foglalkozik (habár más és más aspektusból és szinten)? Az ökológia a szünbiológia része. A szünbiológia két tudományterületet foglal magába. Az egyik a szünfenobiológia, ami a florisztikát és faunisztikát foglalja magába. A szünfenobiológia az élővilág fenotípusos megjelenésével foglalkozik. A szünfenobiológia arra a kérdésre válaszol, hogy milyen élőlények találhatók? Mi van? Mi látható? Az ökológia a környezet minőségével foglalkozik. Az ökológus számára a környezet minőségét az adott helyen térben és időben előforduló (és nem előforduló) populációk mintázatukkal jelzik. Ez a jelzés a legsokoldalúbb, egyben a legérzékenyebb. A szünfenobiológia, kellő fajismerettel, önállóan is művelhető és művelik is. Ezt jól mutatják a számos helyen publikált fauna- és flóralisták. Az ökológia azonban nem művelhető kellő fajismeret, azaz szünfenobiológiai ismeretek nélkül. Nem része az ökológiának a társulástan (cönológia), a biogeográfia. Neve ellenére a tájökológia sem tartozik ide. Az előbbiből egyenesen következik, hogy nem lehetnek az ökológia vizsgálat tárgyai a populációk feletti szerveződési szintek, a cönózisok és a biomok.
A szerző
Dialóg Campus Kiadó, 2013.
Írta: Majer József
Lektor: Dr. Bíró Péter, Dr. Gallé László
Kapcsolódó kiadványok:
Tartalom
Előszó
Mi tartozik az ökológiához és mi nem?
Hol az ökológia helye a természettudományokban?
A populáció belső törvényszerűségei
A populációk együttélési feltételei vizsgálata
Bevezetés és alapfogalmak
Az ökológia kialakulása
Az ökológia fogalma
Az ökológia tárgya
Az ökológia helye a biológiai tudományok rendszerében
Az ökológia központi hipotézise (CH)
A limitációs elv
Az általános indikáció elve
A komplementációs elv
A multiplurális környezeti elv
A populáció
A populáció fogalma
A biológiai populáció és jellemzői
A niche
A niche-fogalom kialakulása
A hutchinsoni niche-fogalom értelmezése
A topográfiai és topológiai tér
A niche-tengely, az exteriőr és enteriőrniche fogalma
A forrás hasznosítása és a niche-szélesség fogalma
A környezet és a tűrőképesség
A környezet és populáció kapcsolata
A tűrőképességgel kapcsolatos alapfogalmak
A környezeti tényezők kölcsönhatása
Fiziológiai és ökológiai környezeti igény
Az együttélő populációk
A populációk kölcsönhatásának kimutatása
A populációk kölcsönhatása
Niche-ek elkülönülése (szegregálódása)
Diffúz versengés
A kompetitív kizárás vizsgálata
Az együttélést még lehetővé tevő niche-átfedés
A niche-szélesség és -átfedés vizsgálata a gyakorlatban
A növények néhány niche-jellemzője
A populációk szabályozási mechanizmusai
Populációdinamikai modellek
A modell fogalma
Sztochasztikus és determinisztikus modellek
A visszacsatolási mechanizmusok szerepe
Elemi populációmodell
Az egyensúlyi létszámtól való eltérések hatása
Az időbeli késleltetés hatása a populáció stabilitására
A populációszabályozás és a legegyszerűbb általános populációmodell
Versengési folyamatok
Kooperációs folyamatok
Visszacsatolási mechanizmusok összehangolódása (integrációja)
Általános populációmodell
Az általános modell elemzése versengés dominálásakor
Az általános modell elemzése a kooperáció túlsúlya esetén
Populációk változó környezetben
A környezeti visszacsatolás
Komplex sűrűségfüggő változások
A populációk közötti kölcsönhatások
Kooperatív kölcsönhatások
Nemlineáris kölcsönhatások
Versengésből eredő kölcsönhatások
Gause kísérlete
A versengés elemzése az R – 0 növekedési síkon
Nemlineáris versengő kölcsönhatások
Versengés változó környezetben
Versengési stratégiák
A ragadozó és a zsákmány kölcsönhatása
Ragadozó és zsákmány kölcsönhatásának nemlineáris modelljei
A ragadozó funkcionális szerepe
A ragadozó funkcionális hatása a zsákmány egyedsűrűségére
A zsákmány- és a ragadozópopulációk közötti kölcsönhatás
Ragadozás változó környezetben
A ragadozó és a zsákmányállatok túlélési stratégiái
A parazitizmus (élősködés)
A gazda és a parazita viszonya
A Nicholson-Bailey-modell
A gazda és a parazitoid kapcsolata (Kozár, Jermy és Samu nyomán)
Térbeli kölcsönhatások
Az élőhelyek térbeli szerkezete és a gradáció
A járványok kitörése és összeomlása
Térbeli stabilitás
A korösszetétel hatása a populációk stabilitására
Túlélési programok
Termékenységi programok
A populációk hosszú távú stabilitásának vizsgálata kulcsfaktor-analízissel
Koevolúció
Rovar és növény koevolúciója
A nagytestű növényevők hatása
Növény és növényevő kölcsönhatásai
Koadaptációs rendszer
Diverzitás
A faj és az egyed diverzitásának elmélete
A fajdiverzitás modellje
A társulás fajdiverzitását meghatározó tényezők
A diverzitások felosztása Whittaker (1972) szerint
Eloszlásokon és valószínűségen alapuló diverzitások
Geometrikus eloszlás
Logaritmikus eloszlás
Lognormális eloszlás
A MacArthur-féle „töröttpálca”-eloszlás
Nem eloszlásokon alapuló diverzitásindexek
Simpson-Yule-féle index (D)
Shannon-Wiener-függvény (H)
Bétadiverzitás
A hasonlóság mérése
A diverzitáskülönbségeket előidéző tényezők
A diverzitásérték gyakorlati haszna
A fajegyensúly elmélete
Sziget-biogeográfiai alapelvek
A sziget-biogeográfia alapelvei
A benépesülést meghatározó alapvető tényezők
A metapopulációk
A metapopulácíós modellek ismertebb típusai
Produkcióbiológiai alapfogalmak
Biológiai termelés
Produkcióbiológiai alapfogalmak
Elsődleges termelés – primer produkció
Másodlagos termelés – szekunder produkció
A termelési típusok összefüggése a szervezetek anyag és energiaforgalmi típusaival (Dévai nyomán)
Trofikus struktúrák
A trofikus szintek száma és az energia áramlása az ökoszisztémában
A primer produkció hatása a trofikus szintek mennyiségére
A számok piramisa
Kompartmentek
Komplexitás
A guildek
Az élőközösségek stabilitása
Mi stabilizálja az élőközösségeket?
Növény és növényevők közötti kölcsönhatások
A ragadozás stabilizáló hatása
Legfontosabb forrásmunkák és ajánlott művek