Bevezetés a vallástudományba
Paraméterek
| Sorozat | Sapientia Könyvek |
| Szerző | James C. Livingston |
| Cím | Bevezetés a vallástudományba |
| Kiadó | Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 576 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | SAP01 |
|
Az angolszász tankönyvirodalom primernek nevezi az olyan bevezető jellegű, egy adott tudományágban első tájékozódást kínáló, alapozó műveket, amelyek egyszerre kívánnak megfelelni az igényes szakmaiság és az élményszerű feldolgozhatóság követelményeinek. Jelen tankönyv egyetemisták és főiskolások számára nyújt ilyen típusú, korszerű, didaktikailag jól felépített bevezetést a vallástudomány (religious studies) szerteágazó témáiba és módszertanába. |
|
|
|
Leírás
Az angolszász tankönyvirodalom primernek nevezi az olyan bevezető jellegű, egy adott tudományágban első tájékozódást kínáló, alapozó műveket, amelyek egyszerre kívánnak megfelelni az igényes szakmaiság és az élményszerű feldolgozhatóság követelményeinek. Jelen tankönyv egyetemisták és főiskolások számára nyújt ilyen típusú, korszerű, didaktikailag jól felépített bevezetést a vallástudomány (religious studies) szerteágazó témáiba és módszertanába. Az Olvasó példákon keresztül találkozhat az emberiség történetében legfontosabb szerepet játszó vallási hagyományokkal, miközben megismerkedik az alapvető vallási jelenségekkel, valamint az azokat rendszerbe foglaló legbefolyásosabb elméletekkel. A vallástudományi bevezetők különösen nehéz feladata a társtudományok (vallásantropológia, vallásszociológia, valláspszichológia, vallásfenomenológia, vallásfilozófia, kognitív tudományok stb.) sajátos módszereinek és látásmódjainak integrálása, amely kihívásnak ez a tankönyv a vallási világképet meghatározó hét terület multidiszciplináris elemzésén keresztül felel meg. Ezek a megfontolások természetes módon vezetik el az Olvasót a késő modern világ és az ősi eredetű vallási hagyományok kölcsönhatásaihoz, amelyek vizsgálatában a vallástudomány különösen is aktualizálódik.
Miért tartjuk ma különösen fontosnak és aktuálisnak a vallástudomány tanulmányozását? James C. Livingston angolszász egyetemi világban méltán népszerű bevezető tankönyve öt pontban válaszol e kérdésre:
• Ahogy az embert biológiai szempontból, politikai szereplőként vagy esztétikai érzékkel megáldott teremtményként vizsgálat alá vesszük, olyan vallásos lényként is joggal érdeklődhetünk iránta, akinek természetéhez tartozik a sokféleképpen megnyilvánuló vallási tudat.
• Gyakran azért alakul ki bennünk szűklátókörű és etnocentrikus hozzáállás, mert a vallásosságot kizárólagosan azokkal a hagyományokkal azonosítjuk, amelyekbe beleszülettünk, és amelyekhez érzelmileg kötődünk. A vallástudomány olyan ismeretanyagot nyújt, amely által felülkerekedhetünk az emberiség történelmének vallástörténeti dimenzióját illető tájékozatlanságunkon.
• Könnyen elfeledkezünk arról, hogy csak az utóbbi időkben – és csak a világ szekularizálódott régióiban – törekszünk arra, hogy szétválasszuk egy társadalom vallását és kultúráját. Minden történelmileg jelentős kultúra eredetileg vallási eszméktől, kötődésektől és reményektől inspirálva öltött formát. A vallástudomány hozzásegít ahhoz, hogy megismerjük saját kulturális gyökereinket.
• Globalizálódott környezetünkben fontos, hogy megtanuljunk empátiával közeledni azon hitrendszerek felé, amelyektől első pillantásra idegenkedünk. A vallástudomány a vallási sokféleség analízisével hozzásegíthet minket ahhoz, hogy közelebb jussunk többpólusú, globális világunk összetett folyamatainak megértéséhez.
• Amennyiben emberhez méltón szeretnénk élni, minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy alapvető meggyőződéseinket felelős tudatossággal vegyük birtokba. A vallástudomány hozzásegíthet saját hitünk vagy életfilozófiánk tágabb összefüggésbe helyezéséhez, elmélyítéséhez.
Sapientia Könyvek–sorozat
Írta: James C. Livingston
Szerkesztette: Bagyinszki Péter Ágoston
Fordította: Lukácsy Dorottya
Tartalom
ELŐSZÓ
I. A VALLÁS TANULMÁNYOZÁSA
1. A VALLÁS ANATÓMIÁJA
A vallás fogalmi meghatározása
Az ember vallási irányultsága
Mivel gazdagíthat minket a vallástudomány tanulmányozása?
2. A VALLÁS VIZSGÁLATA INTERDISZCIPLINÁRIS FELADAT
A vallástudomány különböző irányú kapcsolatai
Vallástudomány és teológia
A filológia szempontja
A történettudomány szempontja
Az antropológia szempontja
A szociológia szempontja
A pszichológia szempontja
A filozófia szempontja
A fenomenológia szempontja
A belülről fakadó megértés és a külső nézőpontú magyarázat hamis dilemmája
Az „elkötelezett” és az „objektív” megismerés komplementaritása
II. A SZENT ANATÓMIÁJA
3. A „SZENT” ÉS MEGNYILATKOZÁSAI
A „szent” sajátos természete és megnyilatkozásai
A „szent” mint mysterium tremendum et fascinans
A „szent” átalakítja az ember világát
Szent tér
Szent idő
4. VALLÁSI SZIMBÓLUMOK, MÍTOSZOK, TANRENDSZEREK
Szimbólumok és emberi kommunikáció
Szakrális szimbólumok
Metafora, példázat, narratíva
Mítoszok
Elvont fogalmiság és tanrendszerek
5. VALLÁSI RÍTUSOK
A rituális cselekvés
A rítusok fajtái
Rítus és áldozat
A „szentség” (sacramentum)
6. KANONIZÁLT VALLÁSI IRODALOM
A szent szövegek jelentősége
A szent szövegek néhány megkülönböztető jegye
A szent szövegek tekintélye és kánonba foglalása
A szent szövegek vallási használata
A szent szövegek értelmezése
7. VALLÁSI CSOPORTOK
A vallási csoportok és társadalmi környezetük kölcsönhatásai
Példák a vallási közösségek különböző típusaira
Beleszületési alapon szerveződő vallási közösségek
Titkos társaságok
Önkéntes elköteleződés alapján szerveződő vallási közösségek
Alapított vallások
Vallási közösségek fejlődési krízisei
Belső reform az egyház típusú közösségben
Kiválás: a szektásodás lehetősége
A szekták
Új vallási mozgalmak
III. A VALLÁSI VILÁGKÉPET MEGHATÁROZÓ KULCSTERÜLETEK
8. TEOLÓGIA: AZ „ISTENI” VÉGSŐ VALÓSÁGOT LEÍRÓ TÁRSADALMI KÉPZETEK
Politeizmus és természetkultusz
Égistenek
Termékenységistenek
Dualizmus
Panteizmus és monizmus
Monoteizmus
Panenteizmus
9. KOZMOGÓNIA: A FIZIKAI VILÁG ÉS A TÁRSADALMI REND EREDETE
Az „őskezdetről” alkotott képek jelentősége és tipológiája
Az anyag ősállapotából kiemelkedő világ
Az archaikus nászból születő világrend
A rendbe szerveződő kaotikus feszültségek
A teremtett világ mint egy „isteni szobrászmester” műve
A semmiből létbe szólított világ
A kozmogóniai kérdés vallási elutasítása
Válaszolhat-e a modern tudomány a kozmogóniai kérdésre?
Az antropikus elv mint a tudomány és a vallás találkozási pontja?
A „teremtéstudomány” mint kriptovallásos zsákutca
Az „intelligens tervezettség” mint áltudományos megközelítés
10. ANTROPOLÓGIA: AZ EMBER, AKI LÉTÉBEN PROBLÉMA ÖNMAGA SZÁMÁRA
Az emberi létezés problémájának régi-új tapasztalata
Sztoicizmus
Kereszténység
Théraváda buddhizmus
Konfucianizmus
11. TEODÍCEA: MAGYARÁZAT A ROSSZ JELENLÉTÉRE A VILÁGBAN
A teodícea időtlen aktualitása
A „részesedés” teodíceái
Az evilági igazságtétel jövőbe vetített teodíceái
A túlvilági igazságtétel teodíceái
Dualista teodíceák
A karma–szamszāra teodícea
Monoteista teodíceák
A szenvedés mint jóvátétel a bűnökért
A szenvedés mint üdvös megpróbáltatás és isteni pedagógia
A magasabbrendű isteni akarat átláthatatlanságának teodíceája
Az Istennel való pereskedés teodíceája
A világban tapasztalt szenvedés mint a szabad akarat ára
A folyamatteológia megközelítésmódja
12. ETIKA: AZ EMBERI CSELEKVÉS ERKÖLCSI NORMÁI
A deontologikus, a teleologikus és az erényetikák típusai
Kozmikus vagy természeti erkölcstan
A kozmikus törvény a konfucianizmusban
Természetes erkölcsi törvény (lex naturalis) a római katolicizmusban
Karizmatikus vezetők és próféták
A kinyilatkoztatott isteni törvény erkölcstana
Zsidó jog és etika
Iszlám jog és etika
13. SZÓTÉRIOLÓGIA: UTAK A MEGVÁLTÁSHOZ
A kegyelem és hit útja
Az „élményjámborság” útja
A cselekvés és kötelességteljesítés útja
A meditáció és a filozófiai belátás útja
14. ESZKATOLÓGIA: MEGSZABADULÁS ÉS ÜDVÖSSÉG
Spirituális teljesség, helyreállított társadalmi rend
Halhatatlanság, feltámadás és örök élet
Szamádhi, nirvána és súnjatá
IV. A SZAKRÁLIS ÉS SZEKULÁRIS EGYÜTTÉLÉSE A MODERN VILÁGBAN
15. IDENTITÁSKRÍZIS, FUNDAMENTALIZMUS, NŐI SZEREPEK VÁLTOZÁSAI
Fundamentalista tendenciák
A fundamentalizmus jellemzői
Az iszlám világ puritán tendenciái
A protestáns kereszténység és a fundamentalizmus
Fundamentalista tendenciák a katolikus kereszténység világában
Esettanulmány: A nők helyzetének és szerepének változása
Hinduizmus
Buddhizmus
Iszlám
Kereszténység
16. SZEKULARIZÁCIÓ, CIVIL TÁRSADALOM, EGYHÁZAK
Modernitás, szekularizáció, pluralitás
A vallás és az állam közötti kapcsolatok
A vallás és az állam közötti kapcsolatok néhány típusa
Teokrácia
Az újkori államvallások ellentmondásos helyzete
A „két birodalom” fogalma
A római katolikus álláspont
Szeparatista törekvések: a szabadegyházak
A szeparatizmus és a modern szekuláris állam
Esettanulmány: kultúrharc az Egyesült Államokban
Jogi szekularizmus
Az egyház−állam viszony és a „jogi szekularizmussal” szembeni reakciók
A vallás nyilvános térben való erőteljes megjelenésének védelme – korlátozások
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ