Leírás
A tengeri környezet a világ legnagyobb és egyben legfontosabb élőhelye. Földünk felületének 71 százalékát borítja. Az óceánok és tengerek hatalmas ökológiai egységként működnek, melyben lenyűgözően sokféle és tökéletesen alkalmazkodott élőlények sokasága talál otthonra. A földi élet nagyban függ a tengeri ökoszisztémák működésétől és azok egyensúlyától. Már csak ezen oknál fogva is fontos, hogy megismerjük a világtengert a benne uralkodó környezeti tényezőkkel és élővilággal együtt.
Dr. Regős János biológus (mikrobiológus) és biológia-kémia szakos tanári végzettségét az ELTE-n szerezte. Pályája elején egy svájci gyógyszergyárban mikrobiológusként dolgozott. 1992–2008 között, nyugdíjba vonulásáig volt az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékének főiskolai docense. Oktatói tevékenységét nyugdíjas óraadóként is folytatta. Állatrendszertant, állati szövettant, orvosi mikrobiológiát is oktatott. Nevéhez fűződik a Tengerökológia és a Tengerbiológia és az utóbbihoz kapcsolódó terepgyakorlat tematikájának kidolgozása, kurzusainak beindítása, valamint a tanszéken több évig működő tengeri akvárium kialakítása. Kutatásai kiterjedtek a vízi szervezetek cianiddal szembeni érzékenységének meghatározására. Nemzetközi együttműködésben részt vett a tiszavirág (Palingenia longicauda) korábbi magyarországi és németországi élőhelyeire történő visszatelepítési kísérletekben. Ezeken kívül foglalkozott a tengervíz laboratóriumi denitrifikációjával, a dél-amerikai Anura taxonok ökológiájával.
Számos trópusi expedíción vett részt. Ceylon, Mauritius, Reunion szigetén 2, Madagaszkáron 1, Brazíliában 1, Costa Rica-n 3, a Közép-afrikai Köztársaságban 1, Malajziában 5, Indonéziában (Borneó-Kalimantan) 2, Peruban 8 hónapot töltött. Nicaraguában 4 évig élt, ez idő alatt zoológiai és trópusi ökológiai kurzusokat oktatott a Közép-Amerikai Egyetemen, Managuában. 1992 és 2002 között minden évben legalább egyszer, de előfordult, hogy négy alkalommal látogatott el tanulmányútra a diákjaival az Adriai-tengerre, időnként az Égei-tengerre, 2 alkalommal a Vörös-tengerre. Több könyve is megjelent külföldön trópusi ökológia témakörben. Folyékonyan beszélt németül, spanyolul és angolul.
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 1996.
Írta: Dr. Regős János
Lektor: Dr. Balogh János, Dr. Gere Géza
Paraméterek
Szerző | Regős János |
Cím | Bevezetés a tengerökológiába |
Kiadó | Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola |
Kiadás éve | 1996 |
Terjedelem | 304 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | EKTF01 |
Tartalom
1. fejezet. Az óceánok és tengerek általános jellemzése
1.1. Kiterjedés, földrajzi eloszlás és mélység
1.2. Az óceánfenék dinamizmusa
1.3. A tengeri környezet felosztása
1.4. A tengeráramlatok
1.4.1. A felületi áramlatok
1.4.2. A felszín alatti áramlatok
2. fejezet. A tengeri környezet fizikai és kémiai jellemzése
2.1. A világtengerek hőmérsékleti viszonyai
2.2. A tengervíz sűrűsége és hidrosztatikus nyomása
2.2.1. Felhajtóerő és lebegés
2.2.2. A tengeri szervezetek süllyedési sebessége
2.3. A tengerek fényviszonyai
2.4. A tengervíz kémiai összetétele
2.4.1. Oldott szervetlen anyagok
A tengeri szervezetek ozmoregulációja
2.4.2. Nyomelemek és tápanyagok
2.4.3. A tengervízben oldott gázok
Az oxigén
A széndioxid
2.5. Az árapály
3. fejezet. A tengeri és a szárazföldi környezet összehasonlítása
3.1. A környezet fizikai és kémiai különbségeinek kihatása a szervezetek adaptációjára
3.2. A tengeri állatok lárvaformái, és a lárvák ökológiája
A lárvatípusok kialakulásának evolúciós stratégiái
4. fejezet. A tengerek élővilága: Rendszertani áttekintés
4.1. Felosztás
4.2. Tengeri prokarióták
4.3. Tengeri növények
4.4. Tengeri állatok
5. fejezet. A plankton, és a tengerek primerprodukciója
5.1. A plankton általános jellemzése
5.2. A tengeri fitoplankton
5.3. A tengeri zooplankton
5.3.1. A rákok
5.3.2. További zooplanktoni gerinctelenek
5.3.3. A meroplankton
5.3.4. A tengeri protozoák
5.4. A plankton, és a tengerek primerprodukciója
5.4.1. A fotoszintézis
5.4.1.1. Biokémiai mechanizmus
5.4.1.2. A fotoszintézis hatásfoka
5.4.2. Biomassza és primerprodukció
5.4.3. A primerprodukció vizsgálata és mérése
5.4.4. A primerprodukciót befolyásoló fizikai és kémiai tényezők
5.4.4.1. A fény
5.4.4.2. A kompenzációs mélység
5.4.4.3. A kritikus mélység
5.4.4.4. A primerprodukció függése a tápanyagok mennyiségétől
5.4.5. A primerprodukció függése a földrajzi szélességtől
5.4.5.1. A trópusi tengerek rétegződése és produktivitása
5.4.5.2. Örvény- vagy „gyr”-tengerek: A Sargasso-tenger
5.4.5.3. A mérsékelt övi tengerek évszakos rétegződése és produktivitása
5.4.5.4. A sarki tengerek rétegződése és produktivitása
5.4.6. Az upwelling-áramlatok produktivitása
5.4.7. A neritikus vizek produktivitása
5.4.8. A tengerek produktivitásának összehasonlítása
5.4.9. A világgazdaságilag legfontosabb tengerek
5.4.10. A zooplanktoni herbivorizmus hatása a primerprodukció arányára
5.4.11. A tengeri életzónák napszakos váltakozásai
5.4.12. A nyílt óceánok fito,- és zooplanktonja
5.4.13. A bakterioplankton szerepe a tengeri oldott („DOC”) és partikuláris („POC”) szerves anyagok reciklizálásában
6. fejezet. Az aktívan úszó tengeri szervezetek: A nekton
6.1. Az óceáni nekton kategóriái
6.2. A nektoni szervezetek adaptációi
6.2.1. Környezeti viszonyok
6.2.2. Lebegés
6.2.3. Előrehaladás
6.2.4. Védekező adaptációk, álcázás, és rejtő színek
6.2.5. Érzékszervek, tájékozódás
6.2.6. A nektoni szervezetek szaporodása és életciklusa
6.2.7. A nektoni halak vándorlásai
6.2.8. A nektoni melegvérűek speciális adaptációi
6.3. A nektoni táplálékhálózatok jellemzése
7. fejezet: A litorális és szublitorális bentosz élővilága
7.1. Környezeti tényezők
7.2. Az epibentoszi flóra vagy fitobentosz
7.2.1. Mikroszkopikus gombák és moszatok
7.2.2. Makroszkopikus moszatok
7.2.3. Tengeri kormofitonok
7.3. A zoobentosz
7.4. A bentoszi állatvilág taxonómiai felosztása
7.4.1. Egysejtűek (Protozoa)
7.4.2. Szivacsok (Porifera)
7.4.2. Csalánozók (Cnidaria)
7.4.3. Tengeri bentoszi „férgek” (az Annelida kivételével)
7.4.4. Tengeri bentoszi gyűrűsférgek (Annelida)
7.4.5. Tengeri puhatestűek (Mollusca)
7.4.6. Tengeri ízeltlábúak (Arthropoda)
7.4.7. Tapogatókoszorúsok (Tentaculata) és félgerinchúrosok (Branchiotremata)
7.4.8. Tüskésbőrűek (Echinodermata)
7.4.9. Elő-gerinchúrosok (Prochordata) és fej-gerinchúrosok (Cephalochordata)
7.4.10. Körszájúak (Cyclostomata) és porcos halak (Chondrichthyes)
7.4.11. Csontos halak (Osteichthyes v. Pisces)
8. fejezet. Bentoszi életformák és életközösségek
8.1. A bentoszi szervezetek táplálkozási típusai és életformái
8.1.1. Herbivora és detrivora táplálkozási láncok
8.1.2. Szuszpenzió fogyasztás és üledékfogyasztás
8.1.3. Zsákmányszerzés (predáció)
8.2. Hideg,- és mérsékelt övi bentoszi életközösségek
8.2.1. Elsődleges keménybentosz: a sziklás litorális és szublitorális élettér és életközösségei
8.2.1.1. Zonális felosztás
8.2.2. A lágy litorális és szublitorális bentosz
8.2.2.1. Homokiapályok és wattok
8.2.2.2. Sós mocsarak v. „marsch”-ok
8.2.2.3. Hullámveréses-homokos tengerpartok („strandok”)
8.2.2.4. A szublitorális üledékes bentosz növényállománya
8.2.2.5. A szublitorális, vegetációmentes üledékes bentosz
8.3. Trópusi-szubtrópusi bentoszi életközösségek
8.3.1. A mangrove
8.3.1.1. A mangrove biomasszája és produktivitása
8.3.1.2. A mangrove fogyasztói
8.3.2. A korallszirtek
8.3.2.1. A korallépítmények keletkezése
8.3.2.2. A korallszirt mint életközösség
8.3.2.3. A korallzátonyok további fontosabb biotikus összetevői
8.3.2.4. Korallszirti halak
8.4. A mélytengeri zónák ökológiája
8.4.1. A mélytengeri élettér fizikai-kémiai sajátosságai
8.4.2. Táplálék
8.4.3. A mélytengeri szervezetek adaptációi
8.4.4. A mély-bentoszi életközösségek
8.4.5. A mélytengeri hidrotermális nyílások hőforrásainak életközösségei
9. fejezet. A tengerek hasznosítása
9.1. Tengeri halászat
9.1.1. Tengeri növények
9.1.2. Tengeri halászat
9.2. A tengerek kifosztása
9.2.1. Korai rablógazdálkodás
9.2.2. A tengeri prémes állatok pusztítása
9.2.3. Tengeri emlősóriások
9.2.3.1. Bálnavadászat
9.2.3.2. A bálnavédelem mai kijátszói
9.2.4. Rablógazdálkodás a tengeri táplálékkal
9.2.4.1. Az Északi-tenger kifosztása
9.2.4.1.1. Az északi-tengeri osztriga megfogyatkozása
9.2.4.1.2. Az európai homárhalászat összeomlása
9.2.4.1.3. Az északi-tengeri heringhalászat átmeneti megszűnése
9.2.4.2. A mélységi felbukkanó vizek túlhalászata
9.2.4.2.1. A perui anchoveta-halászat alakulása
9.2.4.2.2. A kaliforniai szardíniahalászat alakulása
9.2.4.3. A nyílt óceánok kirablása