Bevezetés a településmarketingbe
Paraméterek
| Szerző | Boros Lajos – Garamhegyi Ábel |
| Cím | Bevezetés a településmarketingbe |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2010 |
| Terjedelem | 170 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 315 018 4 |
Eredeti ár:
2.835 Ft
2.693 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A jegyzetet sokféle olvasóközönségnek szántuk: reményeink szerint a leírtak hasznosak lehetnek a geográfusoknak, közgazdászoknak, szociológusoknak, illetve mindazoknak, akik lakókörnyezetük életminőségét megalapozott és következetes marketing munkával kívánják javítani. |
|
|
|
Leírás
Mára elfogadott ténnyé vált a gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérők körében, hogy az utóbbi évtizedben alapvetően megváltoztak a gazdaság térbeliségét meghatározó folyamatok. A gazdasági ágak egy-egy régióban való megjelenését, elterjedését, fejlődését, hanyatlását vagy eltűnését egyre kevésbé határozzák meg azok a klasszikus telepítő tényezők, melyeket korábban leírtak. Ezek az irodalomban ún. „kemény” tényezőként emlegetett hatások – a nyersanyag, az energia, az egyes infrastrukturális elemek – fokozatosan vesztenek jelentőségükből. Ennek oka részben a termelés költségeinek megoszlásának átalakulásában, másrészt a termelés és értékesítés globalizációjában keresendő. A szükséges minimálfeltételek mára szinte mindenütt rendelkezésre állnak, vagy a termelés végső költségéhez képest csekély költségekkel előteremthetők.
Következésképpen a jelentőségüket vesztett „kemény” tényezők helyét új, vagy részben új, ún. „puha” tényezők veszik át. Ezek a munkaerő, annak ára, képzettsége, a lakókörnyezet és a terület egyéb pozitív vagy negatív tulajdonságai. A gazdasági szereplők számára e tulajdonságok nagyon gyakran egzakt módon nem is megfogalmazhatók. Képek, képzetek, imázsok döntenek egy-egy terület vagy település mellett a telephelyválasztás, az utazási célpont, vagy a lakóhely kiválasztása során – azaz végső sorban a társadalom térbeli folyamaiban. Új szempontok jelentek meg tehát, és a térbeliséget befolyásolni kívánó erőknek új eszközökhöz kell nyúlniuk. Az egyik ilyen eszközzé a marketing vált; megjelent a régió- és településmarketing, mely a marketing szemléletét és eredményeit kívánja a területfejlesztésben felhasználni. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta foglalkoztatja a szakembereket e lehetőség. A központi elosztási rendszerek átalakulásával, a források csökkenésével, az önkormányzatok önállóvá válásával létfontosságúvá vált minden eszköz megragadása egy-egy terület számára, a fejlődés, sikeresség előremozdítása érdekében. Sokan olcsó, nagy beruházásokat nem igénylő csodaszernek tekintették a marketinget. Mára bebizonyosodott: nem az. Sikeres műveléséhez a jó ötleteken túl alapos szakmai felkészültségre van szükség.
A jegyzetben többnyire településmarketingről beszélünk. Ennek oka, hogy kutatásainkat elsősorban nagy- és középvárosokon végeztük, ugyanis leginkább számukra adottak a lehetőségek mind pénzügyi, mind humán erőforrás, mind közigazgatási szempontból marketing kampányok tervezésére és lebonyolítására. Ezeken túl legerősebben talán közöttük jelentkezik a piaci verseny és ezzel a szükségszerűség a lehetőségek kiaknázására. Azonban megállapításaink általában kisebb és nagyobb területi egységekre (falvak, megyék, régiók) is alkalmazhatóak, sőt reményeink szerint alkalmazásra is kerülnek. Az angol place marketing mintájára használjuk a „helymarketing” kifejezést is – ezzel is érzékeltetni kívánjuk, hogy a bemutatott elméletek, módszerek többféle területi szintre is érvényesek.
A jegyzetet sokféle olvasóközönségnek szántuk: reményeink szerint a leírtak hasznosak lehetnek a geográfusoknak, közgazdászoknak, szociológusoknak, illetve mindazoknak, akik lakókörnyezetük életminőségét megalapozott és következetes marketing munkával kívánják javítani. Mindezt a jegyzet tartalmában és szerkezetében is igyekeztünk figyelembe venni. Ez indokolta, hogy kitérjünk olyan témákra, amelyet egyes olvasók talán az itt leírtaknál mélyebben ismernek, hiszen mások számára hasznos lehet az eltérő tudományterületekről származó legfontosabb fogalmak rövid, csak a legszükségesebb információkra korlátozódó bemutatása. Így a szorosan a településmarketinghez tartozó kérdéseken túl áttekintjük a marketing alapjait és a marketingszemlélet fő jellemzőit, a településekhez és különböző területegységekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, illetve a települések irányításával kapcsolatos alapvető ismereteket is. Azoknak, akik valamely témában az itt leírtaknál mélyebben el szeretnének mélyülni, a hivatkozott munkák kínálhatnak továbblépési lehetőséget.
Írta: Boros Lajos – Garamhegyi Ábel
Lektor: Mészáros Rezső
Tartalom
Bevezető
1. A településmarketing fogalmi keretei
1.1. Marketing alapfogalmak
1.2 Település, kistérség, régió – a településmarketing helyszínei
2. A településmarketing elméleti alapjai
2.1 A településmarketing története és kapcsolódási pontjai más tématerületekhez
2.2 A településmarketing fogalmi köre és helye a marketingben
2.3 A település, mint nonprofit szervezet
2.4 A település mint szolgáltatás
2.5 Települési sikeresség és versenyképesség
3. A településmarketing eszközrendszere
3.1 A helytermék tulajdonságai
3.2 A helytermék kiterjesztése: a települési imázs és kutatása
3.3 Értékelemzés és árpolitika a településmarketingben
3.4 Települések szervezeti kommunikációja és értékesítési csatornái
3.5 Egyedi települési piacbefolyásoló eszközök
3.6 City Branding – márkaképzés a helymarketingben
3.7 Települési információs rendszerek és kutatások
4. Településmarketing a gyakorlatban
4.1 A településmarketing szervezeti keretei
4.2 Az erőforrások és peremfeltételek elemzése
4.3 Településmarketing stratégiák
4.4 A piacszegmentáció és a célcsoportok kiválasztása
4.5 Termékfejlesztés a helymarketingben
5. A települések marketing szemléletű irányítása
5.1 A településirányítás tartalma és kompetenciája
5.2 A helyi településpolitika
5.3 Együttműködési és egyeztetési folyamatok
Felhasznált irodalom