Leírás
A 21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy nem helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása kelt érdeklődést.
Balassi Kiadó, 2020.
Írta: Andreas Kotte
Lektor: Kricsfalusi Beatrix
Kapcsolódó témakör:
Paraméterek
| Szerző | Kotte, Andreas |
| Cím | Bevezetés a színháztudományba |
| Kiadó | Balassi Kiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 296 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 456 079 1 |
Tartalom
Szubjektív előszó a magyar kiadáshoz
Prológus
1. Szcenikus folyamatok
1.1 Szituáció, folyamat
1.2 Valaminek az ábrázolása – a kiemelés
1.2.1 Kiemelés a hely által
1.2.2 Gesztikus kiemelés
1.2.3 Akusztikai kiemelés
1.2.4 Kiemelés tárgyi attribútumok által
1.3 Következmény – harc valamiért
1.3.1 A cselekvés következményei
1.3.2 A következménymérséklés kritériuma
1.4 A szcenikus folyamatok sémája
1.5 Határterületek
1.6 A folyamatok változatai
1.7 A viselkedéstől a szcenikus folyamatokig
2. Színházfogalmak
2.1 Bizonyos folyamatokat színháznak nevezünk
2.2 Tér – kiemelés a hely által
2.2.1 Tánckör, tánchely, theatron
2.2.2 Színházterek tipologizálása
2.2.3 Színpad a térben
2.3 Testhasználat – gesztikus kiemelés
2.3.1 Mimus, pantomimus
2.3.2 Mimusok, mulattatók, jokulátorok
2.3.3 Commedia italiaria
2.4 Dráma – akusztikai kiemelés
2.4.1 Drámai színház
2.4.2 Epikus színház
2.4.3. Posztdramatikus színház
2.4.4 A dráma és a színház viszonyáról
2.5 Elméleti dominánsképz(őd)és
2.5.1 Szerep
2.5.2 Interakció
2.5.3 Jel
2.6 Metszéspontok – az esztétika
2.7 A színházfogalmak rendszertana
3. Átmenetek és határok
3.1 Installációk, illuminációk
3.2 Performansz és performativitás
3.3 Tánc, rituálé
3.4 A színházmetafora
4. Színjátszáselméletek és -stílusok
4.1 A paradoxon
4.2 A játékos átéli a szerepet
4.3 A játékos megmutatja a szerepet
4.4 A test – a játékos anyaga
4.5 A szakkifejezések (át)alakulása
4.6 A színész megkettőzése
4.7 A „mintha”
4.8 Az önprezentáció, a prezentáció és a reprezentáció közötti váltások
4.9 Minőségi különbségek
5. Dramaturgia
5.1 Dramaturgia és előadáselemzés
5.2 Alapfogalmak
5.3 Zárt és nyílt formák
5.4 Partitúrák
5.5 Olvasatok
6. A színház eredetének kérdései
6.1 Az eredet tézisei
6.2 Analógiás következtetések és indíciumok
6.3 A maszk aspektusai
6.3.1 A kifejező funkció
6.3.2 Démonizálás
6.3.3 A leplező funkció
6.3.4 Hatásmódok
6.3.5 A karaktermaszk
6.3.6 A marionett és a figura
7. Metszéspontok – a médiumok
7.1 Médiumfogalmak és médiummetaforák
7.2 Folyamatok a kamera előtt
7.3 A médiumok története(i)
7.4 Kultúramodellek
7.5 Színház- és médiatudomány
8. Teatralitás
8.1 A teatralitásmodellek
8.1.1 A színház aspektusai
8.1.2 Diskurzusanalízis
8.1.3 Teatralitásszerkezet
8.1.4 Teatralizálás
8.2 Szcenikus folyamatok a teatralitásszerkezetben
8.2.1 A színházi formák egymásmellettisége
8.2.2 A nemszínház tipológiájához
8.2.3 A színjátszás váltakozása és alakváltása a nyilvánosság terében
8.2.4 A teatralitás társadalmat alapít
Epilógus
További szakirodalom
Kapcsolódó kiadványok
