Bevezetés a pedagógiába

Előszó

1. A pedagógia mint tudomány

1.1. Pedagógia és neveléstudomány

1.1.1. A pedagógia és a neveléstudomány fogalma

1.1.2. A pedagógia tudományágai

1.2. A pedagógia tudományos jellege

1.2.1. A tudomány fogalma

1.2.2. A pedagógia tárgya

1.2.3. A neveléstudomány módszerei

1.2.4. A neveléstudomány feladatai

1.3. Az elmélet-gyakorlat problémája

1.3.1. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatása

1.3.2. „Privát” és tudományos elméletek

1.3.3. A „receptírás” problémája

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag az I. fejezethez

1. A pedagógia irányzatai

2. A pedagógia mint tudomány feladata

3. Az elmélet fogalma a neveléstudományban

Feladatok és ajánlott feladatok az I. fejezethez

2. A nevelés lehetősége és szükségessége

2.1. A természettudományok az ember nevelhetőségéről és a nevelés szükségességéről

2.1.1. Az ember és állat közti biológiai különbségek

2.1.2. Az ember mint korlátozott ösztönnel rendelkező lény

2.1.3. Az ember mint biológiailag hiányosan fejlett lény

2.1.4. Az ember mint „koraszülött” lény

2.2. Az ember nevelhetőségét és nevelésének szükségességét bizonyító szellemes társadalomtudományi felfedezések

2.2.1. Az ember mint szellemmel, értelemmel rendelkező lény

2.2.2. Az ember mint kultúrlény

2.2.3. Az ember mint társas lény

2.3. A hiányzó, vagy nem kielégítő nevelés következményei

2.3.1. Az ember olyan lény, aki szeretetteljes törődés nélkül maradandó sérüléseket szenved

2.3.2. A szociális viselkedés eltérései nem kielégítő nevelés esetén

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag a II. fejezethez

1. Az ember ösztöneinek korlátozottsága és az ember világra nyitottsága

2. Az ember és az állat összehasonlítása

3. Rhesus-majmokkal folytatott hospitalizmus-vizsgálatok

4. Az érzelmi törődés folytonosságának megvonása

5. A kórház beteggé teszi a gyerekeket

Feladatok és ajánlott feladatok a II. fejezethez

3. A nevelés céljai

3.1. A nevelési cél, mint pedagógiai alapfogalom

3.1.1. Nevelési cél, mint tájékozódási segítség

3.1.2. Nevelési célok, mint társadalmi normák

3.1.3. Formális és informális nevelési célok

3.2. A nevelési célok tényezői és változásai

3.2.1. A nevelési célokat meghatározó hatóságok

3.2.2. A nevelési célok kijelölését befolyásoló tényezők

3.2.3. A nevelési célok változása

3.3. A nevelési célok funkciói, problémái és indoklása

3.3.1. A nevelési célok funkciói

3.3.2. A pedagógiai célkitűzés problémái

3.3.3. A nevelési célok igazolása és indoklása

3.4. A pedagógiai nagykorúság és emancipáció mint időszerű nevelési elképzelések

3.4.1. A pedagógiai nagykorúság

3.4.2. Az emancipáció, mint pedagógiai célfogalom

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag a III. fejezethez

1. A nevelési célok változása a „nők nevelésének” példáján bemutatva

2. Ideológia és ideológiakritika a nevelési célok meghatározásánál

3. Példa saját hatalmi igények elkendőzésére

4. Az emancipáció fogalmának keletkezése

Feladatok és ajánlott feladatok a III. fejezethez

4. A nevelői magatartás és a nevelési stílusok

4.1. A pozitív érzelmi kapcsolatok jelentősége

4.1.1. Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása

4.1.2. A megbecsülés és a megértés jelentősége

4.1.3. Megengedő (személyközpontú) nevelés

4.2. A nevelői magatartás okai és hatásai

4.2.1. Rövid távú hatások

4.2.2. Hosszú távú hatások

4.2.3. A nevelői magatartásformák lehetséges okai

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag a IV. fejezethez

1. A Tausch házaspár által kifejlesztett dimenziómodell

2. Az „antiautoriter” gyermekközpont mint szülői kezdeményezés a hétköznapi gyakorlatban

3. Gádor Anna: A személyközpontú megközelítés az iskolában

4. A magyarországi Rogers-iskolákról

Feladatok és ajánlott feladatok a IV. fejezethez

5. Nevelési elvek és módszerek

5.1. A nevelési módszer fogalma

5.1.1. Nevelési módszerek – a fogalom magyarázata

5.1.2. A nevelési módszereket befolyásoló tényezők

5.2. Támogató, útmutató nevelési módszerek

5.2.1. Dicséret és jutalmazás

5.2.2. A siker

5.2.3. A bátorítás elve

5.3. Ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek

5.3.1. Emlékeztetés, figyelmeztetés, szidás

5.3.2. A fenyegetés

5.3.3. A büntetés

5.3.4. A jóvátétel elve és az objektív következmények

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag az V. fejezethez

1. Nevelési cél – nevelési eszköz

2. A bátorítás elve

3. Skinner vizsgálata (1938) tanult viselkedés kioltásáról

4. A dicséret és a szidás hatásainak vizsgálata

5. A siker és az objektív következmény

Feladatok és ajánlott feladatok az V. fejezethez

6. Nevelés nehezített körülmények között

6.1. A fogyatékosság mint az élet megnehezítője

6.1.1. A közvetlen élettevékenységek megnehezülése

6.1.2. Szociális következmények

6.1.3. A fogyatékosság: több, mint a sérülés közvetlen következménye

6.1.4. Különleges nevelési és fejlesztési módszerek szükségessége

6.2. A fogyatékosság

6.2.1. A fogyatékosság fajtái, megjelenési formái és gyakorisága

6.2.2. Az elsődleges fogyatékosság okai

6.3. A gyógypedagógia feladatkörei

6.3.1. A korai felismerés és a korai fejlesztés

6.3.2. Kisegítő iskolák: segítség az integrációhoz vagy az elszigetelődés okai?

6.3.3. Szakmai képzés és felnőttkor

6.3.4. Rehabilitáció – az újrabeilleszkedés módszere

6.3.5. Integráció – együttélés fogyatékos emberekkel

6.4. Magatartászavarok

6.4.1. Normális és normától eltérő magatartás

6.4.2. A magatartászavar megjelenési formái

6.4.3. Magatartászavarosok problémái

6.4.4. A magatartászavar okai

6.4.5. A magatartászavar magyarázata

6.4.6. A magatartászavar kezelésének és megelőzésének módszerei

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag a VI. fejezethez

1. Hogyan éli meg a fogyatékos ember a kapcsolatot embertársaival?

2. A fogyatékosság: több mint a sérülés következménye

3. A különleges nevelési eszközök és a szülők segítésének szükségessége

4. A fogyatékos gyerekek beilleszkedése

5. Kereszty Zsuzsa: Befogadó osztályok Magyarországon

Feladatok és ajánlott feladatok a VI. fejezethez

7. Alternatív nevelés

7.1. A Montessori-pedagógia

7.1.1. A Montessori-pedagógia alapjai

7.1.2. A Montessori-pedagógia feladatai

7.1.3. A környezet jelentősége a nevelésben

7.1.4. A gyereknevelés normális és eltérő menete

7.1.5. A nevelő feladatai az óvodában

Összefoglalás

7.2. A Waldorf-pedagógia

7.2.1. A Waldorf-pedagógia alapjai

7.2.2. A nevelő feladatai a fejlődés egyes szakaszaiban

7.2.3. A Waldorf-iskola sajátságai

Összefoglalás

Kiegészítő tananyag a VII. fejezethez

1. A gyerek és a felnőtt belső terve

2. Az érzékeny periódusok

3. A didaktikai anyag

4. Az ember lényének négy része

5. A védőburkok és jelentőségük

6. Vekerdy Tamás: Waldorf-iskolák Magyarországon. A Waldorf-iskola első három évének programjából (részlet)

Feladatok és ajánlott feladatok a VII. fejezethez

Szakirodalom