Leírás
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.
Osiris Kiadó, 2013.
Írta: Tolcsvai Nagy Gábor
Lektor: Andor József, Pelyvás Péter
Paraméterek
| Sorozat | Osiris Tankönyvek |
| Szerző | Tolcsvai Nagy Gábor |
| Cím | Bevezetés a kognitív nyelvészetbe |
| Kiadó | Osiris Kiadó |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 392 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 276 239 5 |
Tartalom
Előszó
1. A nyelvi rendszer és a nyelvhasználat kognitív alapjai
1.1. Nyelv, tudás
1.2. Az emberi kommunikáció jellemzői
2. A kognitív nyelvészet elméleti alapjai
2.1. A kognitív nyelvészet tudományos közege
2.2. A kognitív nyelvészet előzményei
2.3. Honnan ered a kognitív szemlélet?
2.4. Tudományfilozófiai alapok
2.5. A nyelvtudomány-történeti háttér
2.6. A kognitív pszichológia
2.7. A kognitív tudomány
2.8. Biológiai és kulturális evolúciós elméletek
2.9. A kognitív nyelvészet elméleti kerete
2.10. Módszertani elvek
2.11. A nyelvelsajátítás
2.12. A megismerés és a nyelv kapcsolata. A tér és az idő megismerése és nyelvi leképezése
2.12.1. A tér kifejezése a nyelvben
2.12.2. Az idő kifejezése a nyelvben
2.13. Tapasztalat és reprezentáció
2.13.1. A képiség
2.13.2. A testben létezés (embodiment)
2.13.3. Szabadság és tapasztalat
3. A kognitív nyelvészet elméleti kidolgozásai
3.1. A Langacker-féle kognitív nyelvtan
3.2. A Talmy-féle kognitív szemantika
3.3. A Lakoff-féle tapasztalati realizmus
3.4. A Fauconnier-féle mentális terek
3.5. A konstrukciós nyelvtan
4. Kognitív tényezők a nyelvben
4.1. A kategorizáció
4.1.1. A GYÜMÖLCS kategóriája
4.1.2. Prototípushatások a nyelvi kategóriákban
4.2. A konstruálás
4.2.1. A figyelem
4.2.1.1. A figyelem irányulása
4.2.1.2. Az előtér és háttér megoszlása
4.2.1.3. A feltűnőség
4.2.1.4. A perspektiváltság, a nézőpont
4.2.2. A fogalmi szerkezet szerveződése
4.2.2.1. Séma, tartomány, keret
4.2.2.2. Szerkezet és művelet
4.2.3. A gyakoriság, a begyakorlottság, a konvencionáltság
4.2.4. A használati esemény (a nyelvi interakció) és a konstruálás
4.2.4.1. Séma és megvalósulás, episztemikus lehorgonyzás
4.2.4.2. A szubjektivizáció és objektivizáció
5. A grammatika szerveződése
5.1. A jelentés
5.1.1. A dolog nyelvi leképezése: a főnév jelentésszerkezete
5.1.2. Az idő nélküli viszonyfogalmak nyelvi kifejezése: két határozórag jelentésszerkezete
5.2. A jelentésváltozás
5.2.1. A szemantika dinamikus jellemzői
5.2.2. A motiváció
5.2.3. Alapvető kognitív műveletek
5.2.4. Jelentésváltozási tendenciák
5.2.5. A változási tendenciák komplex megvalósulásai
5.2.6. A fogalom főnév szemantikai és morfofonológiai megalkotása
5.3. A metafora
5.3.1. A metafora klasszikus felfogásai
5.3.2. A metafora kognitív elmélete
5.3.3. Két példa a fogalmi metaforákra: a megértés látás, a megértés fogás
5.3. A metafora a szövegben
5.4. A fogalmi integráció (a blend)
5.5. A poliszémia
5.5.1. A poliszémia funkcionális okai és természete
5.5.2. A jelentések elhatárolása
5.5.3. A jelentések közötti szemantikai kapcsolatok rendszere
5.5.4. A főnév poliszém hálózatának leírása
5.5.5. A grammatikai elemek poliszémiája
5.5.6. A grammatikai elemek poliszém hálózatának leírása
5.5.7. A lexikográfia a kognitív nyelvészetben
5.6. A referenciapont-szerkezet
5.6.1. A birtokos szerkezet
5.6.2. A magyar birtokos szerkezet néhány jellegzetessége
5.6.3. A -nak/-nek rag
5.6.4. A birtokos személyjel
5.6.5. A birtokos szerkezet mint egység jelentésszerkezete
5.7. A kompozitumszerkezet
5.7.1. A prototipikus igekötős ige jelentésszerkezete
5.8. Az erődinamika
5.9. Az egyszerű mondat
5.10. Az alany
5.10.1. Az alany nyelvtudományi értelmezése
5.10.2. Az alany kognitív nyelvészeti értelmezése
5.10.3. Az alany lehorgonyzása
5.11. A topik
5.11.1. A topik funkcionális kognitív értelmezései
5.11.2. A funkcionális magyarázatok összegzése
5.12. A „szerkezeti fókusz”
6. Konstruálás szövegszinten: a stílus és az irodalom kognitív nyelvészete
6.1. A stílus
6.1.1. A nyelvi potenciál és a stílus
6.1.2. A főnév stíluspotenciálja
6.1.3. Az ige stíluspotenciálja
6.1.4. A metafora stíluspotenciálja
6.1.5. Az alakzatok kognitív nyelvészeti megalapozása
6.1.5.1 A transzmutáció jelentéstana
6.1.6. A kompozitumszerkezet és a mondat stíluspotenciálja
6.1.7. A stílusszerkezet
6.2. Irodalomértelmezés és kognitív nyelvészet
6.2.1. Egy névutó poétikája
6.2.2. A metafora az irodalomban
6.2.3. A mondat egy specifikus megvalósulása
7. Nyelvpedagógia és kognitív nyelvészet
7.1. A jelentéstan helye az anyanyelvoktatásban
8. Összefoglalás
Irodalom
Fogalomtár
Tárgymutató
Kapcsolódó kiadványok
