Balkezesnek lenni
Paraméterek
| Sorozat | Emberi tényező |
| Szerző | Bertrand, Pierre-Michel |
| Cím | Balkezesnek lenni |
| Alcím | Bűn vagy erény? |
| Kiadó | Athenaeum Kiadó |
| Kiadás éve | 2005 |
| Terjedelem | 197 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 9471 81 x |
Eredeti ár:
2.480 Ft
2.356 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Mióta tartják számon a balkezeseket? Hogyan vélekedtek róluk az évezredek során? Milyen út vezetett el attól a szemlélettől, hogy a balkezesség ördögtől való abnormális tulajdonság, a természetes elfogadásig. |
|
|
|
Leírás
Mióta tartják számon a balkezeseket? Hogyan vélekedtek róluk az évezredek során? Milyen út vezetett el attól a szemlélettől, hogy a balkezesség ördögtől való abnormális tulajdonság, a természetes elfogadásig, amire csak az utóbbi évtizedekben került sor? A balkezesség ugyanis a történelem során inkább bűnnek, testi hibának számított, s csak ritkán minősült elfogadhatónak, s alig néhányszor erénynek. (A magyar nyelvben a „jobb” és a „bal” elnevezés talán minden nyelvnél egyértelműbben fejezi ki a társadalom értékítéletét.)
A francia kultúrtörténész a könyvének első részében áttekintést ad a balkezesség kezeléséről, a második részben pedig a megvetett balkezességről esik szó. A balkezesek évszázadokig a társadalom számkivetettjei közé tartoztak, még Darwin is örökletes betegségnek tartotta a balkezességet. Statisztikákkal bizonyították: a balkezesség a degeneráció jele. A balkezesek iránti intolerancia a boldog békeidőkben, a 19. század végén, a 20. század elején ért csúcspontjára. A könyv harmadik része azokat a periódusokat tárgyalja, amikor a balkezességet tolerálta a társadalom: első virágkorukat a középkorban élték! De a felvilágosodás is lándzsát tört a balkezesség mellett, majd az első világháborút követő trauma meghozta a globális fordulatot a bal kéz elismerésében. A negyedik rész csodálatos balkezesekkel (Mucius Scaevola, Leonardo, Lewis Caroll, Nelson admirális, Robert Schumann zeneszerző) foglalkozik, és ennek jegyében oldja fel a balkezesség misztikumát.
Írta: Pierre-Michel Bertrand
Fordította: Domokos Katalin