Bába Kiadó
Érdekes tény, hogy a Csillag börtönről, mint épületről, mint építészeti és művészeti alkotásról alig adtak közre ismertetést, cikket, könyvet. Ugyanez vonatkozik a Mars térre, valamint a szomszédos – árvíz után létesített – épületekre is (laktanya, ipariskola). E könyvben fontosnak tartottuk megjelölni a kijelölt terület építészeti sajátosságait és lehetőségeit, a korabeli Mars teret, az egyes épületeket, azok funkcióit, valamint építészeti és díszítőművészeti értékeit.
Akinek némi-nemű kedve van hozzá és kis kerttel is rendelkezik, a gyümölcsfaoltást magától is megtanulhatja. Nem valami ördöngős mesterség az. Félig-meddig intelligens embert néhány nap alatt meg lehet rá tanítani. Könyv után is megtanulható, de csak két feltétel alatt...
HASONMÁS KIADÁS
László Ferenc fő érdeme a szegedi endokrin kutatói hálózat kiépítése. A konstruált hipofízis-per 1986-ban pillanatok alatt romba döntötte ezt az értékes konstrukciót...
Szeged múltjának alapvető vonása, hogy a város fejlődését a történelem viharai mindig visszavetették. Előbb a másfél évszázados török uralom sorvasztotta, majd a bécsi udvar szervezte katonai határőrvidékké...
Volt egyszer egy sikeres magyar élelmiszeripar s benne fontos láncszemként egy Szegedi Konzervgyár. Dolgos évek, szorgalmas szegedi és környékbeli munkások, örömök és kudarcok. Így volt ez bő hatvan évig, amikor is rászakadt a „vadkapitalizmus”.
Sándor János, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató több monográfiát is írt Szeged színháztörténetéről. E vaskos kötetben a kezdetektől 1883-ig, az állandó színház felépüléséig terjedő időszakot mutatja be.
A húsz éve, 1989. július 4-én létrehozott Szegedért Alapítvány egyike volt az első ilyen jellegű szerveződéseknek a rendszerváltás kori Magyarországon. Húsz éves történetébe nyújt betekintést a most megjelent kötet.
A kiváló szegedi irodalomtudós az utóbbi években született – Csongrád megyei témákat érintő – cikkeiből állította össze a gyűjteményt.
A hazai antialkoholista mozgalom egyik első harcosa, a neves orvos, Hollós József kérte fel Juhász Gyulát 1918 elején, hogy tartson előadást a Szegedi Társadalomtudományi Társaságban az alkoholizmus és az irodalom viszonyáról.
A Dél-Alföldön a történelmi viharok miatt ugyanis elenyészően kevés koraközépkori, középkori építészeti emlék maradt fent az utókor számára. A dél-alföldi régió egyik templomáról, az algyőiről íródott e kötet.
A vajdasági Szenttamáson született író 1993-ban költözött Magyarországra és 2002-ben halt meg a szegedi klinikán. Sikeres pályafutása során ismert és elismert alkotó lett.
Amikor a IX. században a szlávok első nagy tanítói, Konstantin-Cirill és Metód moráviai missziójukra készültek, nemcsak a szláv ábécét kellett megteremteniük, hanem a misszióhoz szükséges szent könyvek fordítása révén megvetették az óbolgár alapú első szláv liturgikus és irodalmi nyelv alapjait is.
A gyűjtemény legfőbb értéke, hogy egybegyűjtve nyújt áttekintést egész Csongrád megye szellemi életének múltjáról, ami nagy segítség lehet például a helyi középiskolák tanárainak, hiszen az új típusú irodalom érettségi témakörei közt kötelezően szerepel a helyi művészeti, irodalmi értékek bemutatása.
Móra Ferencről méltó terjedelmű és színvonalú emlékkönyv születésének vagy halálának évfordulójára nem látott még napvilágot. Most, halálának 75. évében, születésének 130. évfordulójára, ez a kiadványunk ennek a föltűnő hiánynak szerény pótlása…
Hosszú és rendkívül szerteágazó munka eredménye a centenáriumra elkészült gyűjteményes kötet. Méltóképpen állít emléket a századik születésnapon Erdei Ferencnek, a XX. század egyik kiemelkedő személyiségének.
Nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójáról 2007-ben rendezvények sorával emlékeztek meg országszerte. Szeged is kivette részét az emlékév hangversenyeiből, konferenciáiból.
Az Antall József szavaival „pocsék” század krónikája ez a könyv, mely a kiegyezést követő sikertörténet, két vesztes világháború, majd a nyomukba lépő országvesztő diktatúrák nyomasztó élménye után keresi a kiutat a számban és lélekben megfogyatkozott magyarság számára.
Polner Zoltán a nyolcvanas években forgatta azokat a dokumentumfilmeket, amelyek a Csongrád megyei tanyavilágban tett gyűjtőútját summázták.