Leírás
Bálint Mihály – egy magyar zseni sorsa a XX. században. Zsidó orvos fiaként született, briliáns egyetemi karrier után 1920-ban már Berlinben, a későbbi Nobel-díjas Warburg biokémiai intézetében dolgozott. Érdeklődését a pszichoanalízis iránt későbbi felesége, Székely-Kovács Alice keltette fel. Kiképző analízisét Berlinben H. Sachsnál kezdte, de elégedetlen volt vele, és visszatért Budapestre, Ferenczihez. Közben nevét (Bergmannról) magyarosította, és kikeresztelkedett. A tanítványból barát lett és utód: 1931-ben már ő a Mészáros utcai Pszichoanalitikai Poliklinika helyettes igazgatója, Ferenczi halála után pedig a vezetője. 1939-ben, az egyre agresszívebb antiszemitizmus nyomása alatt a Bálint-házaspár Manchesterbe emigrált. Hat hónappal érkezésük után Alice meghalt. A háborús években Bálint orvosként, majd pszichiáterként dolgozott, analitikusi magángyakorlatot is folytatott. 1947-ben lett brit állampolgár, áttelepült Londonba, és a Tavistock-klinikán kezdett dolgozni (itt találkozott második feleségével, Eniddel). A Brit Pszichoanalitikai Társaság tudományos titkáraként meghonosította a kiképzés budapesti módszerét. 1968-ban a Társaság elnökévé választották. Eredeti nézetei már korai tanulmányaiban megfigyelhetők; végső alakjukat jelen kötetben érték el, mely utolsó munkája (1968). Ebben fogalmazza meg elképzelését az őstörésről. További elméleti újítása az elsődleges szeretet fogalma (Elsődleges szeretet és pszichoanalitikus technika, 1952), valamint a regresszió jó- és rosszindulatú természete (A borzongások és regressziók világa, 1959). Vitatta a freudi elsődleges narcizmus létezését. Leírta az oknofil és filobata személyiségtípust. A legismertebb Bálint egy más irányú jelentős hozzájárulása: a gyakorló orvosok felkészítése a betegségek pszichés és pszichoszomatikus vonatkozásai iránt. Ennek formája lett a Bálint-csoport; a Tavistock-klinikán kezdett munkát híres könyve, Az orvos, a betege és a betegség (1955) írja le. Ezt a kezdeményezését ma világszerte használják (nemzetközi és nemzeti Bálint-Társaságok). Végül, Bálint érdeme Ferenczi Sándor munkásságának nemzetközi elismertetése: rendezte tudományos hagyatékát, valamint Ferenczi és Freud levelezését, illetve lefordította angolra, és így megismertette a világgal a Klinikai Naplót.
Fordította: Boross Ottilia
Paraméterek
| Sorozat | A pszichoterápia klasszikusai |
| Szerző | Bálint Mihály |
| Cím | Az őstörés |
| Alcím | A regresszió terápiás vonatkozásai |
| Kiadó | Animula Kiadó |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9751 70 7 |
Tartalom
Előszó az 1979-es kiadáshoz
Előszó
I. A LÉLEK HÁROM TERÜLETE
1. A terápiás folyamatok és lokalizációjuk
2. Értelmezés és terápiás munka
3. A pszichoanalitikus munka két szintje
4. Az őstörés területe
5. Az alkotás területe
6. Összefoglalás
II. ELSŐDLEGES NARCIZMUS ÉS ELSŐDLEGES SZERETET
7. Freud három elmélete
8. Belső ellentmondások
9. Klinikai tények a narcizmusról
10. Szkizofrénia, addikció és egyéb narcisztikus állapotok
11. A születés előtti és a közvetlenül a születést követő állapotok
12. Elsődleges szeretet
13. Felnőtt szeretet
III. A SZAKADÉK ÉS A PSZICHOANALITIKUS VÁLASZA
14. A regresszió és a betegben lakozó gyermek
15. Nyelvi problémák a nevelésben és az analitikus kezelés során
16. A klasszikus módszer és korlátai
17. A következetes értelmezésben rejlő veszélyek
18. A regresszió kezelésének veszélyei
IV. A REGRESSZIÓ JÓ- ÉS ROSSZINDULATÚ FORMÁI
19. Freud és a regresszió gondolata
20. Tünettan és diagnózis
21. Jutalmazások és tárgykapcsolatok
22. A terápiás regresszió különféle formái
23. Freud és Ferenczi vitája és a következmények
V. A REGRESSZIÓS BETEG ÉS PSZICHOANALITIKUSA
24. A terápiás regresszió, az elsődleges szeretet és az őstörés
25. A háttérbe vonuló pszichoanalitikus
26. A szakadék áthidalása
Irodalom