Az olvasás tudománya

Paraméterek

Szerző	Sík Sándor
Cím	Az olvasás tudománya
Kiadó	Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium
Kiadás éve	2000
Terjedelem	409 oldal
Formátum	B/5, ragasztókötött
ISBN	963 00 3716 5

Eredeti ár:

1.500 Ft

1.425 Ft

Online kedvezmény: 5%

1948-ban Sík Sándort, aki akkoriban vált ki az Országos Köznevelési Tanácsból, fölkérték, hogy írjon segédkönyvet, elsősorban az irodalomtanárok számára...
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

Sík Sándornak ez a könyve is, mint annyi más írása, a történelmi pillanat sürgetésére született. 1948-ban Sík Sándort, aki akkoriban vált ki az Országos Köznevelési Tanácsból, fölkérték, hogy írjon segédkönyvet, elsősorban az irodalomtanárok számára. Ezt örömmel vállalta, mert úgy érezte, hogy sok mindent összefoglalhat itt abból az örökségből, amelynek birtokosaként a „jövő szolgálatára” ajánlkozhat. Húsz éven át tanított középiskolában, tankönyvek szerzője volt, majd a szegedi egyetemen tanította a jövő irodalomtanárait. Tartalma négy góc köré csoportosul az első az irodalomelmélet és esztétika legfőbb fogalmait magyarázza. A második rész az írásművészet legfőbb kérdéseivel foglalkozik, mégpedig tapasztalati alapon, a nyelvből kiindulva, részletesen elemezve az írói formálás fő eszközeit: a szóképet, a ritmust és a szerkezetet. A harmadik rész az irodalmi műfajok természetét magyarázza, mindenütt példák elemzése alapján. Egy-egy műelemzést átvesz másoktól, például Illyés Gyulától, Rónay Györgytől. Végül a negyedik rész a magyar irodalom stíluskorszakait mutatja be, és az irodalmi értékelés lehetőségeivel foglalkozik. Az olvasás tudománya sebtében készült, de mégsem elég gyorsan ahhoz, hogy megjelenhessen: ezt az erősödő diktatúra már nem engedhette meg. Több mint ötven évvel később a szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumban rendezték sajtó alá.

Tartalom

Az olvasás tudománya

Előszó

I. rész Az irodalomesztétika alapelvei

I.1. Mi az irodalom?

I.1.1. Irodalom és esztétika

I.1.2. Irodalom és nyelv

I.1.3. Irodalom és társadalom

I.1.4. Magyar irodalom

I.2. Az irodalmi alkotások természete

I.2.1. Mi tetszik?

I.2.2. Az Írói mű tartalma

I.2.3. Az ábrázolás

I.2.4. A kifejezés

I.2.5. A jelentés

I.2.6. Az írói mű formája

I.2.7. A stílus

II. rész Az író művészete

II.1. Az írói mű keletkezése

II.1.1. A művészi alkotás

II.1.2. Az élmény

II.1.3. A művészi élmény

II.1.4. Élmény és mű

II.2. Az írói nyelv

II.2.1. A szó négyféle értéke

II.2.2. A nyelvbeli kifejezés

II.2.3. Nyelvi ábrázolás

II.2.4. A hangok

II.2.5. A szavak

II.2.6. Hangsúly és sebesség

II.2.7. Költői ismétlés

II.2.8. A rím

II.2.9. Szó és szólam

II.2.10. Stílus és stilisztika

II.3. A szókép

II.3.1. Jel, kép, jelkép

II.3.2. Szimbólum és allegória

II.4. A ritmus

II.4.1. A ritmus fajai

II.4.2. Az ütem

II.4.3. Verssor és versszak

II.4.4. A magyar nemzeti versidom

II.4.5. A klasszikus vers

II.4.6. Nyugat-európai versformák

II.4.7. Az idegen versidom megmagyarosodása

II.4.8. A szabadvers

II.5. Költői szerkesztés

II.5.1. Szerkezeti elvek

II.5.2. A művészi szerkezet

III. rész Az olvasó művészete

III.1. A művészi újraalkotás

III.1.1. Az újraalkotás fogalma

III.1.2. Az első benyomás

III.1.3. A feldolgozás

III.1.4. Az újraalkotott mű

III.1.5. Az esztétikai élvezet

III.1.6. Az újraalkotás előfeltételei

III.1.7. Befogadó típusok

III.1.8. Az esztétikai ítélet

III.2. Az irodalmi műfajok

III.2.1. A műfajok lélektana

III.2.2. Népköltészet és műköltészet

III.3. Az epikai költészet

III.3.1. Népi epikai fajok

III.3.2. A ballada

III.3.3. Az eposz

III.3.4. A Kalevala

III.3.5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

III.3.6. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

III.3.7. Babits Mihály: Jónás könyve

III.3.8. A regény

III.3.9. Eötvös József: A falu jegyzője

III.3.10. Móricz Zsigmond: Tündérkert

III.3.11. A novella

III.3.12. Kosztolányi Dezső: Fürdés

III.3.13. Kisebb epikai fajok

III.4. A lírai költészet

III.4.1. A népdal

III.4.2. Petőfi Sándor: Szeptember végén

III.4.3. Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

III.4.4. Ady Endre: Zúg-zeng a jégcimbalom

III.4.5. József Attila: Mama

III.4.6. A lírai tartalom

III.4.7. A líra belső formája – Lírai műfajok

III.4.8. A líra külső formája

III.5. A drámai költészet

III.5.1. A népi dramatikus játékok

III.5.2. A dráma műfaji sajátságai

III.5.3. Tragikum – tragédia

III.5.4. Katona József: Bánk bán

III.5.5. Komikum, vígjáték

III.5.6. Moliére: Tartuffe

III.5.7. A többi drámai fajok

III.5.8. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

III.6. A prózai műfajok

III.6.1. A történetírás

III.6.2. Szekfű Gyula: Rákóczi

III.6.3. A szónoki beszéd

III.6.4. Kossuth Lajos: A haza védelméről

III.6.5. Az értekezés

III.6.6. Kemény Zsigmond: Széchenyi mint szónok

IV. rész Irodalomszemlélet és értékelés

IV.1. Irodalmi stílusok

IV.1.1. A román stílus

IV.1.2. A gótika

IV.1.3. A reneszánsz

IV.1.4. A barokk

IV.1.5. A romantika

IV.1.6. A nemzeti klasszicizmus

IV.1.7. A szimbolizmus

IV.1.8. Új realizmus

IV.2. Irodalom és társadalom

IV.2.1. Egyén és közösség az irodalomban

IV.2.2. Hagyomány és környezet

IV.2.3. A közönség

IV.2.4. Irodalom és társadalmi szerkezet

IV.2.5. Politikai költészet

IV.3. Az irodalmi értékelés

IV.3.1 Történeti, politikai, erkölcsi értékelés

IV.3.2. Esztétikai értékelés

IV.3.3. Értékelés és megértés

Irodalom

Az elemzett művek jegyzéke