Leírás
A magyar irodalom történetében jól kirajzolható egy határozott vonal, amely Balassi Bálinttól kezdve Zrínyi Miklóson át Faludi Ferencig, Csokonai Vitéz Mihályig és Kisfaludy Sándorig tart, akiknek a költészetére egyaránt jellemző, hogy azt olasz költői modellek alapján formálták. Ahogy Csokonai Vitéz Mihály írja: „az Olasz negédes kertjébe' szedtem drága Narantsokat”. Sárközy Péter monográfiája a 18. századi magyar-olasz kulturális kapcsolatok történetét foglalja szintézisbe. Tárgyalja az itáliai egyetemeket látogató fiatal magyar értelmiségiek irodalmi tevékenységét és azok hazai kulturális hatását: az olasz irodalmi modellek elterjedését a 18. század vallásos és erkölcstani irodalmában, az iskolai színjátszásban és a kastélyszínházak olasz világában. A kötet lényegében azt kívánja felderíteni, milyen kulturális légkörben volt lehetséges, hogy a század két nagy magyar költője, a jezsuita pap-tanár Faludi Ferenc és a debreceni kálvinista nagykollégiumból elinduló Csokonai Vitéz Mihály az olasz árkádikus dalköltészet nyelvén szólaltatták meg a modern magyar líra első remekeit.
Nem tudom eldönteni, hogy ez a könyv Sárközy Péter legjobb munkája-e, de abban biztos vagyok, hogy a legfontosabb... nem hiányozhat napjaink és a következő idők igényes tanárembereinek, az irodalommal és művelődéstörténettel foglalkozó kutatóinak könyvespolcáról.
(Bíró Ferenc)
Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2008.
Írta: Sárközy Péter
Lektor: Bíró Ferenc, Pál József, Szörényi László
Paraméterek
Szerző | Sárközy Péter |
Cím | „Az olasz negédes kertjében” |
Alcím | Olasz-magyar kulturális kapcsolatok és az olasz árkádikus költészet hatása a 18. századi magyar irodalomban |
Kiadó | Mundus Magyar Egyetemi Kiadó |
Kiadás éve | 2008 |
Terjedelem | 294 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 9501 94 8 |
Tartalom
Bevezetés
A magyar-olasz művelődéstörténeti kapcsolatok története és kutatása
A magyar-olasz kulturális kapcsolatok főbb kérdései
A magyar-olasz kapcsolatok kutatása
Magyar értelmiségiek a 18. századi Itáliában
Magyar zarándokok Itáliában. A római magyar gyóntatok
Az itáliai egyházi kollégiumok magyar növendékei és tanárai
A római Collegium Germanicum-Hungaricum szerepe a 17-18. századi magyar műveltségben
A bolognai egyetem és a Collegium Hungaricum-Illiricium szerepe a magyar-olasz művelődési kapcsolatokban
Magyar piaristák a 18. századi Itáliában
A „piarista felvilágosodás”
Conradi Norbert, Janus Pannonius verseinek első magyarországi kiadója
Faludi Ferenc római évei
Az itáliai magyar „testőr-írók” és a bécsi császári udvar szerepe az olasz kultúra magyarországi megismertetésében
Az itáliai magyar „testőr” írók
A bécsi „olasz” udvar
Az olasz irodalom és kultúra jelenléte a 18. századi magyar műveltségben
Az olasz egyházi irodalom a 18. századi Magyarországon
Faludi Ferenc erkölcstani munkái
A Nemes Ember és a Nemes Asszony
A Nemes Úrfi 90
Faludi Udvari embere
Faludi Ferenc Magyarországon írt erkölcstani művei: a „Szent Ember'” és a „Bölcs Ember”
A Téli Éjszakák elbeszélései
Történetek Szűz Máriáról. Faludi a magyar próza mestere
Olasz színművek a 18. századi magyar színpadokon
Metastasio drámák a magyar iskolai színjátszásban
A magyarországi kastélyszínházak olasz nyelvű előadásai
Olasz szerzők művei a magyarországi színházakban a 18. század végén és a 19. század elején
Patachich Ádám nagyváradi kastélyszínháza és kalocsai érseki udvarának árkádiai költőtársulása
Faludi Ferenc „olasz” színművei
Caesar Aegyptus földjén
Constantinus Porphyrogenitus
Az olasz árkádikus kultúra jelentősége és magyarországi kisugárzása
Az Árkádia Akadémia szerepe a 18. századi olasz kultúra történetében
Az Árkádia Akadémia tagjai. Külföldiek a római Árkádiában
Lengyel és horvát jelenlét az Árkádia Akadémián
Az Árkádia Akadémia magyar tagjai
Az Árkádikus kultúra és Magyarország
A magyarországi törökellenes harcok olasz irodalmi visszhangja
A római „Magyarországi Hadi Tudósítások”
Török az Árkádiában. A Rime degli Arcadi „magyar” versei
Az olasz árkádikus kultúra magyarországi kisugárzása
Faludi Ferenc árkádikus-klasszicista költészee
A költő Faludi
Az eredetiség kérdése. „Gáláns”-e Faludi árkádikus költészete?
Faludi Ferenc verseinek kéziratos és nyomtatott kötetei
Faludi „olasz” árkádikus költészete
Faludi „világi” versei
Páros énekek és búcsúzó versek
A Clorinda és a Phyllis
Faludi tájversei
Zsánerképek, helyzetdalok
Erkölcsi példázatok: A Pipárul és a Forgandó szerencse
Istenes énekek és alkalmi versek
Faludi pásztori múzsája. Az Eklogák
Faludi Ferenc költészetének helye a 18. századi magyar irodalomban
Olasz irodalmi művek fordítása a 18. század végi Magyarországon
Bibliográfia
Képek jegyzéke