Az ókeresztény egyház irodalma II.
Paraméterek
| Szerző | Vanyó László |
| Cím | Az ókeresztény egyház irodalma II. |
| Alcím | A 4-8. század |
| Kiadó | Jel Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 456 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 9318 42 7 |
Eredeti ár:
3.900 Ft
|
1981-ben jelent meg Az ókeresztény egyház és irodalma című kötet első kiadása, 1988-ban a második. Azóta eltelt másfél évtized számos változást, új felfedezéseket, vitatott kérdések eldöntését hozta magával, amik szükségessé tették az átdolgozást. |
|
|
|
Leírás
1981-ben jelent meg Az ókeresztény egyház és irodalma című kötet első kiadása, 1988-ban a második. Azóta eltelt másfél évtized számos változást, új felfedezéseket, vitatott kérdések eldöntését hozta magával, amik szükségessé tették az átdolgozást. Magyar fordításban számos jelentős monográfia jelent meg az ókeresztény irodalommal határos kérdésekről, az egyházatyák műveiből készült fordítások száma is megnőtt.
Számos helyen lehetett rövidíteni, egyes helyeken pontosítani, mint a Septuaginta értékelésénél, ahol a kutatások sok új eredményt hoztak. Az apostoli atyák és az első két század írásait részletes kommentárok elemzik, így a Didakhét, Hermasz Pásztorát, Antiokhiai Szent Ignatiosz leveleit. Közben újabb Origenész és Vak Didümosz-művet publikáltak a turai papiruszokból, Baszileiosz végérvényesen „visszakapta” eddig kétesnek tartott két művét is, Az ember teremtéséről és A keresztségről című könyveit.
Az eltelt másfél évtized során fordult elmélyülten a biblikus tudomány érdeklődése is az egyházatyák exegézise felé, minek eredményeképpen napvilágot láttak exegézistörténetek, amelyek természetszerűleg módosítják az ókeresztény irodalom összképét és értékelését. Jelentőseknek mondhatók a korai szerzetesség irodalmával foglalkozó kutatás eredményei. Az immár rendszeressé vált Órigenész kongresszusok Origeniana kiadványai öt kötetet tesznek ki, megismertetnek a nagy Alexandriai életműve és teológiája körül folyó mai kutatás és vita eredményeivel. A mai Törökország területén végzett ásatások jelentős ismeretanyaggal gyarapítottak, és a montanizmus újraértékelését vonták maguk után – A. Strobel és K. Aland munkái alapján –‚ a tudományos felfogás ismét méltányolja az egyházatyák polemikus megjegyzéseit is.
Az irodalomtörténeti fejezeteket bevezető történeti áttekintésről nem mondtunk le, csak ahol szükséges volt, ott módosítottunk. Továbbra is támaszkodunk „kivételezett” írásokra vagy szerzőkre, akiknek a művein keresztül szinte az egész korszak problematikája szemléltethető, akikkel behatóbban foglalkozunk, esetleg egész művet elemzünk.
Az exegetikai anyag mellett szeretnénk behatóbban foglalkozni a homiletikus anyaggal, amely „nyit” a liturgiatörténet felé. Szükséges több figyelmet szentelni a liturgikus forrásoknak és szöveggyűjteményeknek. A keresztény költészet jóval nagyobb teret kap a jelen át dolgozásban (a második kötetben). A jelentősebb szerzőknél megadtuk az eredeti nyelvű, nálunk leginkább elérhető szövegkiadást, a modern kritikai kiadásokat, valamint a fellelhető újabb magyar fordításokat. A lábjegyzetekben magyar címmel adjuk meg azokat a forrásműveket, amelyek magyar fordításban elérhetők. A könnyebb kezelhetőség érdekében két kötetre osztottuk az ókeresztény egyház irodalmának történetét.
Tartalom
V. fejezet
A konstantini fordulat – az „aranykor”
A korforduló egyháza
1. Nagy Konstantin megtérése, vallás- és egyházpolitikája
2. A Nikaiai I. Egyetemes Zsinat (325)
Az ariánus vita a Nikaiai Zsinat után
1. Nikaiától Constantinus haláláig (337)
2. Az egyház helyzete Konstantin fiainak uralkodása alatt..
3. Julianustól Theodosiusig (361-81)
Pogányság és kereszténység a 4. században
1. Julianus restaurációs kísérlete
2. Egyház és társadalom a 4. század második felében
Keresztény történetírók
1. Az ókori történetírás
2. Az egyháztörténelem
3. Caesareai Euszebiosz
4. Euszebiosz tanítványai
5. Későbbi történetírók, hagiográfusok
6. Kánoni gyűjtemények, zsinati akták
7 Itinerariumok
8. Liturgikus szövegek, rendelkezések
A szerzetesség kialakulása
1. A szerzetesség előzményei: az aszkéták az egyházban
2. Az aszkéták kivonulása a közösségből
3. A szerzetesek és püspökök viszonyának alakulása
4. A szíriai, mezopotámiai szerzetesség, nyugati szerzetesség
5. A szerzetesség teológiai irodalma
6. A Biblia a szerzetesség életében
Alexandria és Kis-Ázsia keresztény írói a 4. században
Alexandriai írók
1. Arius barátai és ellenfelei
2. Szent Athanasziosz
3. Thmuiszi Szerapion
4. Didümosz a „vak”
5. Alexandriai Theophilosz
6. Kürénei Szünesziosz
7. Panopoliszi Nonnosz
Kis-Ázsia keresztény írói
8. Ankürai Marketlosz
9. Ankürai Baszileiosz
10. Nagy Szent Baszileiosz
11. Nazianzoszi Szent Gergely
12. Nüsszai Szent Gergely
13. Ikoniumi Amphilokhiosz
Szíria és Antiokhia keresztény írói
14. Kisebb szerzők
15. Jeruzsálemi Szent Kürillosz
16. Apollinarisz
17. Szalamiszi Epiphaniosz
18. Tarszoszi Diodorosz
19. Mopszvesztiai Theodórosz
20. Joannész Khrüszosztomosz
21. Khrüszosztomosz ellenfelei
22. Aszketikus és exegetikai művek szerzői
VI. fejezet
Alexandria és Antiokhia vitája az 5. században
Krisztus személye a viták középpontjában
1. A vita előzményei
2. Kürillosz és Nesztoriosz
3. Az Efezusi III. Egyetemes Zsinat
4. Egyezkedés a zsinat után
5. A monofizita efezusi zsinat 449-ben
6. A Khalkedóni IV. Egyetemes Zsinat 451-ben
7 A zsinat utáni korszak eseményei, vitái
8. Vita Krisztus két akaratáról
Görög keresztény írók az 5. században
1. Alexandriai Kürillosz
2. Nesztoriosz
3. Proklosz
4. Nesztoriosz párthívei
5. Küroszi Theodórétosz
A keresztény kelet nemzeti irodalmai
1. Keresztény irodalom a szíreknél
2. Örmény keresztény irodalom
3. Kopt és etióp keresztény irodalom
VII. fejezet
A latin kereszténység teológiai irodalma a 4-5. században
A latin teológiai irodalom fellendülése
1. Antiariánus szerzők
2. Ereknek írók
A nagy nyugati egyházatyák
1. Szent Hilarius
2. Szent Ambrus
3. Ambrosiaster, Nicetas
4. Aquileiai Rufinus
5. Aquileiai Chromatius
6. Szent Jeromos
7. Szent Ágoston
8. Gallia és Hispánia írói, Agoston barátai és ellenfelei
Latin keresztény költők
1. A költészet hirtelen felvirágzásának okai..
2. Kisebb latin költők
3. Prudentius
4. A Te Deum laudamus himnusz
A pápaság a 4-5. században
1. A pápaság tekintélyének megnövekedése.
2. A 4-5. század pápái
VIII. fejezet
A patrisztikus kor alkonya
Rómaiság, kereszténység, barbárság
A patrisztikus irodalom utolsó korszaka
1. Latin írók
Pápák
Gallia írói
Faustus, Claudianus Mamertus, Gennadius, Julius Pomerius,
Avitus, Caesarius
Itália írói
Ennodius, Eugippius, Dionysius Exiguus, Maxentius,
Nursiai Szent Benedek, Boethius, Cassiodorus
Afrikai írók
Victor, Fulgentius, Facundus, Liberatus, Primasius, Junilius
Hispániai írók
Justus, Aspringius, Martinus, Licianus, Eutropius, Leander,
Isidorus, Braulio
Latin költők.
Perigueux-i Paulinus, Sidonius Apollinaris, Dracontius, Elpidius Rusticus, Arator, Venantius Fortunatus
2. Görög írók
Monofiziták és ortodoxok
Dionüsziosz Areopagitész; Szeverosz; Julianosz; Jóannész
Philoponosz; Sztephanosz; Caesareai Jóannész; Szküthopoliszi Jóannész; Bizánci Leontiosz, Theodórosz; Hüpatiosz,
Jeruzsálemi Leontiosz; II. Anasztasziosz; Bulogiosz, Justinianus, Agapitosz, Timotheosz
Exegetikai művek szerzői
Szümmakhosz, Viktor, Prokopiosz, Eneasz, Olümpiodórosz,
Koszmasz Indikopleusztész, Oikumeniosz, Andreasz
Aszketikus írók
Barszanophiosz; Jóannész; Dorotheosz; Antiokhosz, Jóannész Szkholasztikosz (Klimakosz), Thalassziosz
Polemikusok a 7. században
Jeruzsálemi Szophroniosz; Maximosz hitvalló; Anasztasziosz szerzetes; Anastasius apocrisiarius; Anasztasziosz Szinaita
A képrombolás kora
Germanosz; Damaszkuszi Szent János; Nikephorosz; Theodórosz
Sztuditész
Görög keresztény költők
Rómanosz Melódosz; Krétai Szent András; Anasztasziosz;
Piszidiai Georgiosz; Koszmasz
Irodalom
