Az erdélyi magyar népi tánczene
Paraméterek
| Szerző | Pávai István |
| Cím | Az erdélyi magyar népi tánczene |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 486 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 7363 70 2 |
Eredeti ár:
2.500 Ft
2.375 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. |
|
|
|
Leírás
A népi tánczene megismeréséhez nem elég a zenészek repertoárjának gyűjtési helyzetben való rögzítése. A spontán táncalkalmak idején készült úgynevezett funkciós felvételek vagy a táncgyűjtések alkalmával aktív táncosok jelenlétében rögzített zenei felvételek számos olyan adat megfigyelésére és regisztrálására adnak lehetőséget, amelyekre pusztán zenei gyűjtés esetében nincs mód. Ilyen lehet például a zene és a tánc vagy a zene és a szöveg kapcsolata, proxemikai törvényszerűségek stb. A funkciós felvételek alkalmával észlelt jelenségekre viszont a kutató rákérdezhet a zenei gyűjtések közben is, kiegészítve az élő megfigyelést a népi emlékanyag feltárásával, a verbalizált tudásanyag rögzítésével. Sőt, a népi tánczenének és az azzal kapcsolatos interetnikus viszonyrendszernek számos olyan vetülete van, amely kizárólag a népi élményanyag oral history típusú feltárásával, majd az így készült adatközlői interjúk feldolgozásával és egybevetésével világítható meg. A hagyomány romlásának végső fázisában helyenként az a helyzet is előállhat, hogy a népzene korábbi állapotáról már csupán ilyen verbális emlékanyag gyűjthető. Ezt egészíthetik ki statikus vizuális információkkal azok a családi emlékként több generáción keresztül megőrzött fotográfiák, amelyek a falusi hagyományban immár egy évszázada szokássá vált „fényképezkedés” eredményeként jöttek létre.
Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötete először 2012 decemberében jelent meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A könyvet 2013. január 23-án, Kolozsvárt, a kiadó székházában Szenik Ilona népzenekutató, a Kolozsvári Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanára mutatta be, majd február 5-én Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor újabb bemutatóra, ahol Richter Pál, az intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője, a kötet lektora méltatta a munkát. Ismertetőjét ezzel a gondolattal fejezte be: „Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a népzeneoktatásban, mind a tudományos életben és hangsúlyosan a revival mozgalomban, a ma már UNESCO listára felkerült táncházmódszer működtetésében hasznát látják.”
A bemutatók és a médiavisszhang nyomán a kötet iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, ezért a Hagyományok Háza kezdeményezte a kötet ismételt kiadását, hiszen az erdélyi kiadásból csak szórványosan juthatnak el példányok a magyarországi könyvforgalomba. 2013 derekán megszületett a második (változatlan) kiadás
Hagyományok Háza, 2013.
Írta: Pávai István
Lektor: Richter Pál
Tartalom
Bevezetés
A témaválasztásról
Az erdélyi magyar népi tánczene kutatottsága
A kötet tartalmi és formai felépítéséről
A téma értelmezése
A népi tánczene fogalma
Időkorlátok a hagyományőrzés és polgárosulás viszonylatában
A kutatott terület interetnikus jellege
A dokumentálás technikai kérdései
Kézi adatrögzítés
Irodalmi adatok
Ikonográfiai adatok
Néprajzi feljegyzések
Helyszíni zenei lejegyzés
Gépi adatrögzítés
Fényképezés
Hangrögzítés
Mozgókép-felvétel, komplex dokumentálás
Státus, szerep, etnikum
A hivatásos zenész státus
Táncos és zenész kapcsolata
A táncot kiszolgáló zenész
Éneklés és táncszók kiáltása tánc közben
Különleges elvárások a zenés-táncos kapcsolatban
A táncdallam „tulajdonjoga”
Gyűjtő és zenész kapcsolata
Interetnikus vonatkozások
Etnikum és etnikumváltás
A tánczenei repertoár etnikai kötődésének változásai
Népnevekből képzett táncnevek
Egy interetnikus táncrend
Interetnikus változások a nemzeti és regionális tudatban
Tánckísérő hangszerek
Idiofon hangszerek
Alkalmi ritmuskeltő eszközök
Doromb
Membranofon hangszerek
Dob
Chordofon hangszerek
Citera
Cimbalom
Koboz
Hegedű
Kontra
Bőgő
Ütőgardon
Aerofon hangszerek
Furulya
Duda
Töröksíp, tárogató
Klarinét
Harmonika
Tánczenei kísérettípusok
Önálló ritmuskíséret
Puszta dallamkíséret
Tánckísérő ének
Tánckíséret dallamhangszerekkel
Tánckíséret fúvóshangszerekkel
Tánckíséret dallamjátszó vonóshangszerekkel
Tánckíséret többféle dallamhangszerrel
Komplex kíséret
Vokális komplex kíséret
Komplex kíséret egyetlen hangszerrel
Doromb
Duda
Citera
Dallamhangszer párosítása komplex kísérőhangszerrel
Hegedű—duda
Fúvóshangszer—duda
Több dallamhangszer társítása komplex kísérőhangszerrel
Dallamhangszer párosítása ritmuskeltő hangszerrel
Ének ritmuskísérettel
Alkalmilag társított dallam- és ütőhangszerek
A síp—dob típusú kettős változatai
A hegedű—ütőgardon kettős és alkalmi bővülései
Pengetőkíséretes együttesek (hegedű—koboz, furulya—koboz)
Vonósokra alapozott népzeneegyüttesek
Hegedű—cimbalom—bőgő
Hegedű—kéthúros kontra—bőgő
Hegedű—kéthúros kontra—cimbalom—bőgő
Hegedű—háromhúros kontra—bőgő
Hegedű—háromhúros kontra—cimbalom—bőgő
A kísérettípusok megválasztását befolyásoló tényezők
A táncok ritmuskísérete
Kontraritmus
Lassú dűvő
Sánta lassú dűvő
Egyenletes lassú dűvő
Gyorsdűvő
Ritka legényes táncok kísérete gyorsdűvővel
Gyors legényes táncok kísérete gyorsdűvővel
Párostáncok kísérete gyorsdűvővel
Esztam
Dallamritmus
Motívumismétlő ritmus
Kanásztánc ritmus
Dudaritmus
Szinkópás ritmus
Pontozott ritmus
Proporció
A tánckíséret dallami vonatkozásai
A tánckísérő dallamok hangszeres jellege
A tánchoz kapcsolódó dallamok száma és sorrendje
Tánc- és dallamszakaszok összefüggései
Közjátékok
Szempontok a népi többszólamúság vizsgálatához
A zenei anyag hitelessége
A hitelességet befolyásoló adatközlési tényezők
Az adatközlő hitelessége
A zenekar összeforrottsága
A kísérőhangszerek viszonylagos függetlensége
A hitelességre ható gyűjtési tényezők
A gyűjtő—adatközlő kommunikáció problémái
Gyűjtő és adatközlő hatása egymásra
A gyűjtés körülményei
A harmonizálási elvek azonosításának fontossága
Burdonkíséret
Dallamkövető többszólamúság
Dallamhangszerek heterofóniája
Dallamhangszer—kísérőhangszer heterofóniája
Dúrakkord-mixtúrás kíséret
Funkciós harmonizálás
A harmonizálási elvek keveredése
A hangszerek és a játékmód technikai korlátai
A prímás és a kísérőhangszeresek metakommunikációja
A ritmuskíséret és a tempó hatása a harmóniára
A dallami jelleg harmóniai következményei
Az erdélyi magyar népi tánczene vizsgálatának tanulságai
A magyar népi tánczene táji tagolódása Erdélyben
Kutatópontok
Irodalom és rövidítések