Az én és az elhárító mechanizmusok
Paraméterek
| Sorozat | A pszichoterápia klasszikusai |
| Szerző | Freud, Anna |
| Cím | Az én és az elhárító mechanizmusok |
| Kiadó | Animula Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 124 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9751 23 1 |
Eredeti ár:
3.500 Ft
3.325 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Az én és az elhárító mechanizmusok nemcsak a pszichoanalitikus kezelés egyik legfontosabb „harcászati” kézikönyve, ismerete nélkülözhetetlen minden olyan segítő foglalkozásban, ahol a páciens és a gyógyító párbeszéde fontos. |
|
|
|
Leírás
Az elhárító mechanizmusok működése S. Freud 1923-ban közölt ún. strukturális modelljében kap részletes kibontást: eszerint ezek a folyamatok a személyiség három ereje, a gyermeki vágyak kielégítésére törő ösztönén és a morális tiltást képviselő felettes én érvényesülése közötti küzdelemben közvetítő cselekvő én kompromisszumos stratégiáját, a külvilághoz igazodást segítik, ám sokszor kényelmetlen tünetekhez, a működés leromlásához vezetnek. Ezen felismerés ellenére a korai pszichoanalízis fő fókusza az ösztönén-késztetésekre, illetve tudatossá tételükre irányult.
Ezen a korabeli irányultságon fordított hatalmasat Anna Freud (1895-1982), a Mester odaadó lánya és a gyermekanalízis úttörője. Döntő kezeléstechnikai felismerése az volt, hogy a pszichés konfliktus fő frontja nem a tudattalan késztetések és a tudatos elhárítások között húzódik – mint ahogyan azt a 1930-as évekig általánosan vélték –, hanem a három én-rész között. Ebből következik, hogy az analízisben elsősorban nem az ösztönkésztetések tudatossá tételén kell dolgozni, hanem a páciens egójának olyan (sokszor sokszorosan rejtett) gondolkodásmódjait kell kutatni, amelyek bonyolult (nem tudatos) elhárító műveletekkel az elfojtott késztetéseket folyamatosan a páciens felismerésén kívül tartják. Az analitikusnak tehát nem kell arra várnia, míg a szabad képzettársítás elakad, hanem tevékenyen kell kutatnia az asszociációkon belüli finom elhárító műveleteket, melyek megalkuvásra késztetik vagy más módon torzítják a páciens gondolkodását. Azaz, a kezelés során az én tudaton kívüli működéseire kell összpontosítani.
Az én és az elhárító mechanizmusok nemcsak a pszichoanalitikus kezelés egyik legfontosabb „harcászati” kézikönyve, ismerete nélkülözhetetlen minden olyan segítő foglalkozásban, ahol a páciens és a gyógyító párbeszéde fontos.
Fordította: Horgász Csaba
Tartalom
Előszó
1. RÉSZ – AZ ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK ELMÉLETE
1. fejezet. A megfigyelés színtere - az én
A pszichoanalízis definíciója
Az ösztönén, az én és a felettes én észlelése az önmegfigyelés során
Az én mint megfigyelő
Az ösztönén és én támadásai mint a megfigyelés tárgya
2. fejezet. Az analitikus technika alkalmazása a lelki instanciák tanulmányozásában
A preanalitikus időszak hipnózistechnikája
A szabad asszociáció
Álomfejtés
Szimbólumértelmezés
Elvétések
Áttétel
A libidinális impulzusok áttétele
Az elhárítás áttétele
Megcselekvés az áttételben
Az ösztönén és az én analízise közötti kapcsolat
Az analitikus technika egyoldalúsága és az ezzel járó nehézségek
3. fejezet. Az analízis tárgya: az én elhárító működései
Az én viszonya az analitikus módszerhez
Ellenállás képében megjelenő ösztönelhárítás
Az érzelmek elhárítása
Folyamatos elhárítások
Tünetképzés
Az analitikus technika és az ösztönökkel és affektusokkal szembeni védekezés
4. fejezet. Az elhárító mechanizmusok
A pszichoanalitikus elmélet és az elhárító mechanizmusok
Az egyedi esetekben, a különböző mechanizmusokkal elért eredmények összehasonlítása
Időrendi besorolásra tett javaslat
5. fejezet. Az elhárító folyamatok igazodása a szorongás és veszély forrásához
Az ösztönökkel szembeni védekezések motívumai
Az ösztönelhárítás további motívumai
Az érzelmek elhárításának motívumai
Következtetéseink igazolása az analitikus gyakorlatban
A pszichoanalitikus terápiát érintő megfontolások
II. RÉSZ – PÉLDÁK AZ OBJEKTÍV KÍN ÉS AZ OBJEKTÍV VESZÉLY ELKERÜLÉSÉRE – AZ ELHÁRÍTÁS ELŐSZAKASZAI
6. fejezet. Tagadás fantáziában
7. fejezet. Tagadás szóban és tettben
8. fejezet. Énszűkítés
III. RÉSZ – PÉLDÁK AZ ELHÁRÍTÁS KÉT TÍPUSÁRA
9. fejezet. Azonosulás az agresszorral
10. fejezet. Az altruizmus egy formája
IV. RÉSZ – AZ ÖSZTÖNÖK EREJÉTŐL VALÓ FÉLELEM MOTIVÁLTA ELHÁRÍTÁS ILLUSZTRÁCIÓJA A SERDÜLŐKOR JELENSÉGEIVEL
11. fejezet. Az én és az ösztönén a serdülőkorban
12. fejezet. A serdülőkori ösztönszorongás
A serdülőkori aszketizmus
A serdülőkori intellektualizáció
Tárgyszeretet és azonosulás a serdülőkorban
Összegzés
Bibliográfia