Az emlékezet színpadai
Paraméterek
Sorozat | Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu) |
Szerző | Szabó Attila |
Cím | Az emlékezet színpadai |
Alcím | Performatív múltfeldolgozás Közép-Európában és a világszínházban |
Kiadó | Kronosz Kiadó |
Kiadás éve | 2019 |
Terjedelem | 348 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 604 820 2 |
A színház, bár a jelenbeliség művészetének tartjuk, mindig is ezer szállal kötődött a múlthoz, kiemelt szerepet játszott a kulturális emlékezet definíciójában és megőrzésében. A kötet a színház és emlékezet sokrétű kapcsolatának feltárására törekszik, elemzési szempontokat kínálva a társadalmi emlékezet és a történelem színrevitelére törekvő színházi előadások olvasatához. |
|
|
Leírás
A színház, bár a jelenbeliség művészetének tartjuk, mindig is ezer szállal kötődött a múlthoz, kiemelt szerepet játszott a kulturális emlékezet definíciójában és megőrzésében. A kötet a színház és emlékezet sokrétű kapcsolatának feltárására törekszik, elemzési szempontokat kínálva a társadalmi emlékezet és a történelem színrevitelére törekvő színházi előadások olvasatához. Gazdag példaanyag bemutatásával arra kérdez rá, hogy az 1989 utáni színház milyen formában vesz részt a huszadik (és immár huszonegyedik) század nagy traumáinak feldolgozásában. A „globális emlékezetdiskurzus” állomásai: a dél-afrikai apartheid lezárása, a kubai emigráns identitás problémái, a chilei diktatúra rémtetteivel való szembenézés, az Egyesült Államok 9/11-el való számvetése, a román és magyar államszocializmus tapasztalatai, és ezek színházi reprezentációi egy gazdag és átfogó képet adnak a társadalmi és színházi múltfeldolgozás különböző megközelítéseiről. A kötet elemzései párhuzamosan és egymás tükrében vizsgálják a színház és a sokféle társadalmi performansz (emlékbeszédek, közszereplők gesztusai, nyilvános események és apológiák) által megvalósuló múltfeldolgozást. A színház sok esetben kritikát fogalmaz meg a hivatalos emlékezetpolitikák működését illetően, és azok átformálására sarkall, új lehetőségeket, nézőpontokat vet fel. Máskor a fájdalmas élmények lelki, közösségi feldolgozásában, elfogadásában nyújt segítséget. Ugyanakkor a bűnügyi és erkölcsi igazságszolgáltatás, a nyomozás és nyilvánosságra hozás, az anyagi és erkölcsi kárpótlás, az etnikai csoportok közötti kiegyezés megvalósítása nem vagy csak igen ritkán lehet a művészi rendszerek feladata. A kötetben idézett példák azt mutatják, hogy az emlékezet folyamatosan változó konstrukciójának kialakítása, fenntartása és testbe–térbe öntése olyan célkitűzés, amiben a színház az irodalommal, a filmmel, az emlékhelyekkel és a nyilvános eseményekkel egyenértékű szereplő lehet.
Kronosz Kiadó, 2019.
Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu)
Írta: Szabó Attila
Sorozatszerkesztő: P. Müller Péter
Tartalom
Bevezetés
I. MÚLTFELDOLGOZÁS ÉS TÁRSADALMI EMLÉKEZET – ELMÉLETI ALAPVETÉSEK
Adomo és a múltfeldolgozás origója
Társadalmi emlékezet
Vamik Volkan és a választott traumák
A múltfeldolgozás szakaszai
Színház és performatív emlékezet
A valós színháza és a traumatikus valóság
Nyilvános apológiák mint a múltfeldolgozás eszközei
Színház és dialógus
A túlazonosulás mint múltfeldolgozási stratégia
II. SZÍNHÁZI MÚLTFELDOLGOZÁS NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
Dél-Afrika és a feloldozás színrevitele
Dél-Amerika és a hemiszférikus múltfeldolgozás
9/11 és a traumatikus kép színházi ellenponlja
Összegzés
III. SZÍNHÁZI MÚLTFELDOLGOZÁS KÖZÉP-EURÓPÁBAN – A KOMMUNIZMUS ROMÁNIAI SZÍNHÁZI FELDOLGOZÁSA
Régiós párhuzamok, a múltfeldolgozás útjai és akadályai Közép-Európában
Az elcsalt forradalom: a romániai kommunizmus társadalmi feldolgozásai
A kommunizmus ítélete és a nyilvános apológiák szerepe a múltfeldolgozás folyamatában
A gyermekké tett ország: a romániai kommunista diktatúra színházi feldolgozásai: Egy nap Nicolae Ceausescu életéből
Infantilizáció és a kommunizmus tapasztalata: Alma Nelega és Székely Csaba monodrámái
Dokumentarista megközelítések: Gianina Carbunariu identitásszínháza
A kihallgatások teatralitása: Gianina Carbunariu „ügynökszínháza”
Az abszurd kihívás
A kommunizmus története… a magyar színpadon
Összegzés
IV. 1956 SZELLEME A MAGYAR SZÍNHÁZBAN
Párhuzamos történetek
1956 hagyatéka: emlékbeszéd és társadalmi performansz
Történelmi revük: a forradalom groteszk-ironikus emlékezete
Egy lírai hangvételű dialogikus emlékezés ígérete
Nagy Imre és Kádár János – egy megíratlan dráma főszereplői
Összegzés
V. ÖSSZEFOGLALÁS: A SZÍNHÁZI MÚLTFELDOLGOZÁS TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
IRODALOM
MELLÉKLETEK
1. A múltfeldolgozás szakaszai
2. Előadás-elemzési szempontok
3. Jobb- és baloldali mitologémák kifejeződése a színnházrecepcióban
4. Előadások összesítő táblázata