Leírás
A talajtan tudományának fejlődésében az utolsó másfél évtizedben minőségileg új korszak kezdődött. A klasszikus talajtani szemlélet elsősorban a talajok fizikai és kémiai történéseire összpontosított. A talajokban lezajló biológiai és biokémiai folyamatokat csak motiváló tényezőként vették figyelembe, miközben a talajok anyagcseréje számos részterületének megértését a nagyszámú segédtudomány (növényélettan, bakteriológia, ásványtan stb.) feladatkörébe utalták. A modern talajtani szemlélet középpontjában ezzel szemben a talaj és a termesztett növény (vagy természetes növénytakaró) együttműködését a maga bonyolultságában tükröző egységes (abiotikus és biológiai) anyag- és energiaforgalom áll. Ezt a felfogást közvetíti az itt közreadott munka is.
Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2008.
Írta: Szabó István Mihály
Lektor: Dr. Stefanovits Pál, Dr. Szegi József
További ajánlatunk:
Paraméterek
| Szerző | Szabó István Mihály |
| Cím | Az általános talajtan biológiai alapjai |
| Kiadó | Mundus Magyar Egyetemi Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 406 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 9713 05 5 |
Tartalom
Előszó
I. fejezet: A talaj mint anyag- és energiaforgalmi rendszer
1. Mi a talaj? A talaj fogalma rendszerelméleti megközelítésben
2. A talajrendszer élettelen alrendszere
3. A talajrendszer biológiai alrendszere
4. A talaj mint kibernetikai rendszer
5. Az egységes talajanyagcsere
6. A talajegyed (talajtest) fogalma
7. A pedon
II. fejezet: A talajok biológiailag ellenőrzött és spontán biokémiai folyamatai
1. Biológiailag ellenőrzött és ellenőrizetlen biokémiai aktivitások
2. A talajokban tevékenykedő élő szervezetek anyagcseretípusai
3. A talajok oxigénelnyelése
4. A levegőtlen talajokban kibontakozó anaerob légzés
5. Fermentációs folyamatok és végtermékeik
6. Metántermelés és metánoxidálás
7. Szén-dioxid-termelés és -megkötés
8. A talajlégzés
9. A kémiai elemek mobilizálása és immobilizálása
10. Izotópdiszkrimináció
11. Sejtanyag-bioszintézis
12. A korhadás
13. A rothadás
14. A légköri nitrogén megkötése
15. Az ammonifikáció
16. A nitrifikáció
17. A denitrifikáció
18. A kén-hidrogén-termelés
19. A redukált kénvegyületek oxidációja
20. Szulfátredukció
21. A vas és a mangán oxidációja és redukciója
22. A toxikus elemek vándorlása a talajban
23. A fémek korróziója a talajokban
24. Kooxidáció
25. A mérgező anyagok lebontása, illetve hatástalanítása
26. Mérgező anyagok bioszintézise a talajokban
27. Cellulózbontás
28. Ligninbontás
29. Műanyagok lebontása a talajokban
30. A humuszanyagok szintézisének kiinduló vegyületei
31. A biokémiai humifikáció
32. Szerves és szervetlen katalizátorok közreműködése a humuszszintézisben
33. A humuszpolimerek általános jellemzése
34. A szabad enzimek eredete a talajban
35. A szabad enzimek sorsa a talajban
36. A talajokból kimutatható enzimaktivitások
37. A talajenzimek aktivitását befolyásoló tényezők
38. A közösségi anyagcsere
39. A közösségi anyagcsere mint a talajanyagcsere integráns eleme
III. fejezet: A növény és a termőtalaj anyagforgalmi egysége
1. A magasabb rendű növényi szervezet
2. A gyökerek anatómiája
3. A gyökerek vízfelvétele
4. A gyökerek ion-, illetve tápelemfelvétele
5. A növények számára nélkülözhetetlen tápelemek
6. Szervetlen vegyületek és toxikus elemek felhalmozódása a növényi szövetekben
7. A rizoszféra és a rizoplán fogalma
8. A gyökérváladékok kémiai összetétele
9. A gyökerek váladékaikkal sajátos mikroflórát szelektálnak
10. A gyökérmikroflóra biokémiai aktivitása
11. A gyökérmikroflóra tagjai egymást és a növényt anyagcseretermékeikkel befolyásolják
12. A levéltrágyázás még a gyökérmikroflórát is befolyásolja
13. A magvak és a palánták bakterizációjának kedvező hatása
14. A gyökérzóna vasforgalmának befolyásolása baktériumoltással
15. A növények föld feletti részeinek baktériumflórája és ennek szerepe a növény és a talaj közötti anyagcserében
16. Miként hoznak létre a nitrogénkötő Rhizobiumok a pillangósok gyökerein gümőket?
17. A Rhizobium-sejtek és pillangós gazdanövényeik közötti specifikus kölcsönhatások
18. A hüvelyes-Rhizobium együttélés genetikai problémái
19. A növények társulása gyökérszimbionta gombákkal (mikorrhiza)
20. A növények egymásra gyakorolt károsító hatásáról (allelopátia)
21. A növényi anyagcsere módosulása a levegőtlenné váló (anaerob) talajban
22. A talajok növényi kórokozókat elhárító kapacitása
23. A növény és a talaj anyagcseréjének egysége
IV. fejezet: A talajképződés és ennek kiinduló nyersanyagai. Talajfejlődés és talajevolúció
1. A talajképződés szerves és szervetlen nyersanyagai
2. Az erdei avar
3. A holt szerves anyagok fizikai destrukciója és kémiai degradációja
4. Az avartakaró életközösségének táplálkozási láncai és populációdinamikája
5. Az avartakaró tömege és lebomlásának sebessége
6. Az avar kémiai összetétele
7. Az avarfogyasztó állatok táplálékválogatása
8. Az avartakaró állatvilágának településviszonyai
9. A földigiliszták tevékenysége
10. Az avar lebomlása mikroorganizmusok és talajlakó állatok összehangolt tevékenysége nyomán
11. Az avar mikroflórája
12. Az anyakőzet és mállástermékei
13. A mikroorganizmusok szerepe a kőzetek és ásványok mállásában
14. Szerves kelatizáló, illetve komplexképző vegyületek mint a mikroorganizmusok anyagcseretermékei. A kilúgozás és a podzolosodás
15. A talajképző folyamatok intenzitásának morfológiai ismérvei. A humuszformák fogalma: a nyershumusz, a moder és a mull
16. A talajképződés kémiai transzformációinak nyomon követése mikrokémiai és ásványtani módszerekkel
17. Glejesedés: talajképződés anaerob mikroorganizmusok hatására
18. A lateritesedés mint a meleg, csapadékos régiók erdei biodinamikájának következménye
19. A szikesedés és annak talajmikrobiológiai háttere
20. Az istállótrágya és a komposztanyagok részvétele a mezőgazdasági talajok talajképző folyamataiban
21. A foszfor ásványainak, szerves és szervetlen vegyületeinek biológiai transzformációja
22. Mésztelenedés, kalafikáció, meszezés
23. Talajképződés, talajfejlődés, talajevolúció
V. fejezet: A szerkezetképző folyamatok dinamikája. A mikro- és makroszerkezettel társuló funkciók
1. Az elemi részecskék
2. A szerkezeti elemek hierarchiája
3. A víz szerepe a szerkezeti elemek szerveződésében
4. Az aggregátumok kötőanyaga
5. A talajok szférikus és lineáris szerves kolloidjai mint cementáló anyagok
6. Szintetikus lineáris polianionok
7. A glikokalix
8. A mikroorganizmusok tevékenysége a talajmorzsák mikromiliőiben
9. A nátrium szerepe a talajmorzsák destabilizálásában
10. Porozitás
11. Talajszerkezet. A talajvíz hozzáférhetősége
12. Talajszerkezet és légellátás
13. A magasabb rendű növények szerepe a szerkezetképzésben
14. A talajszelvény felépítése
VI. fejezet: A mikroorganizmusok aktivitásának szabályozása talajművelési eljárások, trágyázási és növénytermesztési rendszerek célszerű kombinációival
1. A talajművelés mikrobiológiája
2. A talajok biodinamikája aktiválásának ellentmondó következményei
3. A talajbiodinamika korlátozásának ellentmondó következményei
4. A műtrágyák érvényesülésének talajbiológiai feltételei
5. Az intenzív tápanyag-utánpótlás pozitív és negatív következményei
6. A növénytermesztés rendszereinek eltérő talajbiokémiai-biológiai következményei
7. Az ellentmondások feloldásának lehetőségei
IRODALOM
TÁRGYMUTATÓ
Kapcsolódó kiadványok
