Ausztrália bennszülött nyelvei
Paraméterek
| Sorozat | Kultúrák keresztútján |
| Szerző | Vászolyi Erik |
| Cím | Ausztrália bennszülött nyelvei |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2003 |
| Terjedelem | 196 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9457 18 3 |
|
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. |
|
|
|
Leírás
Tartalom
Ausztrália bennszülött nyelvei madártávlatból: Ausztrália bennszülött társadalmai és nyelvei egykor és ma
1. Ausztrália nyelvei a világ nyelvei között
2. Ausztrália nyelveinek száma egykor és most
3. Nyelv és nyelvjárás Ausztráliában
4. Nyelvközösség és nyelvváltozatok
4.1. A nagycsalád: a társadalmi szervezet alapja
4.2. A nagycsalád mint nyelvközösség
4.3. A nagycsaládok csoportja mint nyelvjárás
4.4. Nyelvek és nyelvjárások elnevezése
4.5. Nyelvközösség, törzs, horda, banda
4.6. Nyelvváltozatok: rituális nyelv
4.7. Nyelvváltozatok: az „anyósnyelv”
4.8. Nyelvváltozatok: nyelvi tabu
5. Ausztrália nyelveinek osztályozása
6. Ausztrália nyelveinek tanulmányozása 1770-2000
7. Ausztráliai beszédhangok és írásuk
7.1. Magánhangzók
7.2. Mássalhangzók
8. Írásbeliség és kétnyelvű oktatás
9. Idegen nyelvi hatás Ausztráliában
9.1. Angol jövevényszavak ausztráliai nyelvekben
9.2. Pidzsin angol és ausztráliai kriol
9.3. „Aboriginal English”: az ausztráliai angol egyik nyelvjárása
Ausztrália bennszülött nyelvei közelről: Hangtani, nyelvtani és szókészleti jellegzetességek
10. Ausztráliai nyelvek fonológiája
10.1. Magánhangzók
10.2. Mássalhangzók
10.3. Szupraszegmentális jegyek
11. Grammatica Australiana: alaktani és mondattani jellemzők
11.1. Szuffixáló nyelvek
11.2. Prefixáló nyelvek
11.3. Egy poliszintetikus inkorporáló nyelv: a tiwi
12. A névszó és ami körülötte van
12.1. Névszótövek
12.2. Az „elidegeníthetetlen tulajdon” problémája
12.3. Toldalékok: prefixum, szuffixum, infixum
12.4. Névszóképzés és reduplikáció
12.5. Egyes szám, többes szám és ami a kettő között akad
12.6. Inkluzív és exkluzív megkülönböztetés
12.7. Névszóragozás esetragokkal
12.7.1. Alanyeset, tárgyeset és ergatívusz
12.7.2. Helyhatározói és egyéb esetragok
12.8. Névszóragozás személyragokkal
12.9. Névszó és nyelvtani nem
13. A névmások rendszere
13.1. Személynévmás
13.2. Kérdő névmás és mutató névmás
14. A számnév problematikája
15. Határozószók
16. Az ige és igerendszerek
16.1. Egy szuffixáló nyelv igéi: pityantyatyara
16.1.1. Az igető
16.1.2. Igető és igeosztály
16.1.2.1. A /0/ (zéró) igeosztály
16.1.2.2. A/LA/igeosztály
16.1.2.3. A /WA/ igeosztály
16.1.2.4. A /RA/igeosztály
16.1.3. Igeképzés
16.1.4. A cselekvő személye és száma
16.1.5. Állítás, kérdés és tagadás pityantyatyarául
16.1.6. Igekötős igék
16.1.7. Egyszerű ige és összetett ige
16.2. Egy prefixáló nyelv igéi: a wunambal
16.2.1. Az egyszerű ige
16.2.1.1. Univalens igék
16.2.1.2. Bivalens igék
16.2.2. Összetett igék
16.2.2.1. A főige
16.2.2.2. A segédige
17. Szókincs és lexikai problémák Ausztráliában
17.1. Az őshonos szókincs kutatása és megismertetése
17.2. A szókincs terjedelme: becslések, találgatások
17.3. A szókincs szemantikai területei
17.3.1. Egyén, család, őshonos közösség
17.3.2. Anyagi kultúra, használati tárgyak, fegyverek
17.3.3. Természeti környezet, növény- és állatvilág
17.3.4. Az őslakos világa térben és időben
17.4. Poliszémia, jelentésszűkülés, jelentésbővülés
17.5. A szókincs változásai
17.6. Fordítási problémák
Bibliográfia
Ausztráliai nyelvek és nyelvjárások a szövegben
A könyvben szereplő rövidítések, nyelvészeti fogalmak és műszavak