Leírás
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az „átmeneti rítus” fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Van Gennep felfogása szerint a rítusok általános kategóriáján belül az „átmeneti rítusok” olyan csoportot képeznek, amelyek az emberélet fázisaihoz és fordulóihoz (születés, serdülés, ifjúavatás, házasság, halál stb.), avval összefüggésben pedig az egyén egyik társadalmi státusból és szerepből a másikba való kerüléséhez kapcsolódnak – az ember biológiai és kulturális létét ily módon egységbe foglalva. A közös funkció, a biológiai és szociológiai átmenet megvalósítása és megünneplése szolgál magyarázattal e látszólag heterogén rítusok összetartozására, illetve – van Gennep által felfedezett – egységes sémájára: arra, hogy mindegyikük hármas sémán alapul (elválasztó, határhelyzeti és befogadó rítusok), s hogy az átmenetet gyakran materiális szimbólumok formájában (pl. küszöb, kapu) is megjelenítik. Van Gennep műve egy évszázad társadalomtudományi kutatását előlegezi meg; az elmúlt száz év néprajzi, folklorisztikai, kulturális antropológiai, szociológiai és vallástudományi művei, M. Gluckman, V. Turner és mások rítuskutatásai az Átmeneti rítusok fényében válnak igazán értékelhetőkké.
L’Harmattan Kiadó, 2007.
Írta: Arnold van Gennep
Paraméterek
| Sorozat | Kultúrák keresztútján |
| Szerző | Arnold van Gennep |
| Cím | Átmeneti rítusok |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2007 |
| Terjedelem | 184 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 7343 37 7 |
Tartalom
Vargyas Gábor: Arnold van Gennep és az Átmeneti rítusok
Bevezetés
I. FEJEZET. A RÍTUSOK OSZTÁLYOZÁSA
Profán világ, szent világ – Az egyén életének szakaszai – A rítusok vizsgálata – Az animista és a fertőzési iskola – A dinamista iskola – A rítusok osztályozása: animista vagy dinamista, szimpatikus vagy fertőzési, pozitív vagy negatív, közvetlen vagy közvetett – Az átmeneti rítusok sémája – A szent fogalma – Vallás és mágia
II. FEJEZET. A MATERIÁLIS ÁTMENET
Határok és korlátok – Áthaladási tabuk – Szent zónák – Ajtó, küszöb, kapu – Áthaladási istenségek – Belépési rítusok – Alapítási áldozatok – Kilépési rítusok
III. FEJEZET. EGYÉNEK ÉS CSOPORTOK
Az idegen helyzete és jellege – Idegenbefogadó rítusok – A közös étkezés – A csere mint befogadó rítus – A testvérbarátság – Üdvözlési rítusok – Szexuális befogadó rítusok – Az idegen lakóhelye – Az utazó: indulási és visszatérési rítusok – Örökbefogadás – Gazdaváltás – Háború, vérbosszú, béke
IV. FEJEZET. A TERHESSÉG ÉS A GYERMEKÁGY
Az elzárás; tabuk; profilaktikus és szimpatikus rítusok – A terhesség mint határhelyzeti periódus – A visszailleszkedési rítusok és a gyermekágyból való visszatérés – A gyermekágyi rítusok társadalmi jellege
V. FEJEZET. SZÜLETÉS ÉS GYERMEKKOR
A köldökzsinór elvágása – A gyerekek tartózkodási helye a születés előtt – Elválasztó és befogadó rítusok – India, Kína – Névadás – A keresztelő – A bemutatás és a napra, holdra való kitevés
VI. FEJEZET. A BEAVATÁSI RÍTUSOK
A fiziológiai és a társadalmi pubertás – A körülmetélés – Csonkítások – Totemisztikus klánok – Mágikus-vallási testvériségek – Titkos társaságok – Politikai és harci társaságok – Korosztályok – Ókori misztériumok – Egyetemes vallások; a keresztelő – Vallási egyesületek – Szent szüzek és szent prostituáltak – Osztályok, kasztok és hivatások – A pap és a varázsló felszentelése – A törzsfőnök és a király trónra emelése – Az exkommunikáció és a kiközösítés – A határhelyzeti szakasz
VII. FEJEZET. AZ ELJEGYZÉS ÉS A HÁZASSÁG
Az eljegyzés mint határhelyzeti szakasz – Milyen kategóriájú rítusok alkotják az eljegyzési és házassági szertartásokat – A házasság társadalmi és gazdasági jellege – A határhelyzet a kalmüköknél (többnejűség), a todáknál és a bhotiáknál (többférjűség) – Elválasztó rítusok: az úgynevezett lányszöktetési és lányrablási rítusok – Részleges nemi szolidaritáson alapuló rítusok – Rokonságon alapuló szolidaritási rítusok – Helyi szolidaritáson alapuló rítusok – Elválasztó rítusok – Befogadó rítusok – A határhelyzeti szakasz hosszúsága és jelentősége – Az egyidejűleg tartott házasságok – A házassági, az örökbefogadási, a trónra emelési és a beavatási szertartások hasonlóságai – Válási rítusok
VIII. FEJEZET. A TEMETÉS
Az elválasztó, határhelyzeti és befogadó rítusok egymáshoz viszonyított jelentősége a temetési szertartásokban – A gyász mint elválasztó és határhelyzeti rítus – A kettős temetkezés – Utazás a másvilágba – A halottak áthaladását gátló materiális akadályok – Befogadás a halottak társadalmába – A halottak világának topográfiája – A halott mindennapos újjászületése az ősi Egyiptomban – Több halotti világ – Olyan halottak, akik nem juthatnak be a halottak általában vett társadalmába – Újjászületési és reinkarnálódási rítusok – Olyan rítusok, amelyekben a halott a házában, a sírjában vagy a temetőben lakozik – Az elválasztó és befogadó rítusok listája
IX. FEJEZET. EGYÉB ÁTMENETI RÍTUSCSOPORTOK
Néhány külön vizsgált átmeneti rítus: 1. haj; 2. fátyol; 3, speciális nyelvek; 4. szexuális rítusok; 5. verés és ostorozás; 6. az első alkalom – Éves, szezonális, havi, mindennapi rítusok – Halál és újjászületés – Áldozat, zarándoklat, fogadalom – Határhelyzetek – A rituális párhuzamok rendszere az ősi Egyiptomban
X. FEJEZET. KONKLÚZIÓ