Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem I-II.
Paraméterek
| Sorozat | Továbbképzési füzetek |
| Szerző | Jakab Zsuzsanna – Csomai Lóránt Gábor |
| Cím | Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem I-II. |
| Alcím | Oktatási segédlet az Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem I-II. modulhoz |
| Kiadó | Országos Kórházi Főigazgatóság |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 114 oldal |
| Formátum | A/5, irkafűzött |
| ISBN | ÁEEK10 |
Eredeti ár:
2.100 Ft
|
Ez a modulfüzet az egészségügyi szakdolgozók számára készült, akiknek munkája során elengedhetetlen az aszepszis-antiszepszis, munkavédelem szabályainak ismerete és betartása mind a saját, mind a mások védelme érdekében. (Továbbképzési füzetek 108-109.) |
|
|
|
Leírás
Ez a modulfüzet az egészségügyi szakdolgozók számára készült, akiknek munkája során elengedhetetlen az aszepszis-antiszepszis, munkavédelem szabályainak ismerete és betartása mind a saját, mind a mások védelme érdekében.
Az első tananyagegységben a fertőtlenítés és sterilizálás témaköréhez kapcsolódóan mikrobiológiai áttekintés található. Ehhez felhasználtuk Dr. Jurányi Róbert Mikrobiológia – immunitástan és Dr. Páll Gábor Epidemiológiai szakápolók tananyaga című könyvek ide vonatkozó részeit. A mikrobiológiai alapismeretek segítséget nyújtanak a különböző járványfolyamatok megértéséhez. A kórokozó mikroorganizmusok elpusztításának, illetve a csíraszám csökkentésének lehetőségeit a fertőtlenítés-sterilizálás témakörében dolgoztuk fel.
A második tananyagegység a munkavédelemről, tűzvédelemről és környezetvédelemről szól. Munkája során sok esetben találkozik majd munkavédelmi és tűzvédelmi oktatással. Ebben a részben nagy hangsúlyt fektettünk az aktuális jogszabályok és az alapismeretek leírására.
A következő egység a környezetvédelem alapvető fogalmairól, témaköreiről és környezeti, környezet-egészségtani problémakörökről ad áttekintő képet. A környezetvédelmi tevékenység és környezettudatos magatartás nem bizonyos végzettségű emberek tevékenysége, hanem mindenki kötelessége, aminek saját munkájában és hétköznapi életében egyaránt helyet kell adnia. Az egészség megőrzése nem csak szakmai ismereteken és az ellátó rendszer javításán múlik. Környezetünk és a természet megóvása, tisztán tartása, körültekintő használata legalább annyira fontos az egyéni és társadalmi egészség megőrzésében.
Írta: Jakab Zsuzsanna – Csomai Lóránt Gábor
Lektor: Drexlerné Solymos Mária
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
I. Bevezetés a mikrobiológiába
1. A mikrobiológia tárgya, felosztása, feladatai
1.1. A mikrobiológia rövid története
1.2. A mikroorganizmusok jelentősége a természetben, a mezőgazdaságban és az iparban, helyük az élők világában
1.3. A mikroorganizmusok helye az élők világában
2. A baktériumok alaktana és vizsgálata
2.1. A baktériumok szerkezete
2.2. A baktériumok élettana
2.2.1. A baktériumok kémiai összetétele
2.3. A baktériumok szaporodása
2.4. A mikroorganizmusok rezisztenciája
3. Patogenitás és infekció
3.1. A baktériumok kórokozó tulajdonsága
3.2. A fertőzés (infekció)
3.3. A szervezet ellenállásának mechanizmusa
4. A fertőtlenítés elméleti alapjai
4.1. A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak4
4.1.1. A fertőtlenítés fogalma
4.1.2. A fertőtlenítő hatás fogalma
4.1.2. A fertőtlenítő eljárás fogalma
4.2. A fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők
4.3. Fizikai fertőtlenítő eljárások
4.3.1. Fertőtlenítés elégetéssel
4.3.2. Fertőtlenítés kifőzéssel (forralással)
4.3.3. Fertőtlenítés vízgőzzel
4.3.4. Fertőtlenítés nem ionizáló (ultraibolya, UV) sugárzással
4.4. Kémiai fertőtlenítő eljárások
4.4.1. Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal
4.4.2. Fertőtlenítés lemosással
4.4.3. Fertőtlenítés permetezéssel
4.4.4. Fertőtlenítés aeroszollal
4.4.5. Fertőtlenítés beáztatással
4.4.6. Fertőtlenítés letörléssel
4.4.7. Fertőtlenítéselegyítéssel
4.4.8. Fertőtlenítés gázokkal
4.5. Kombinált fertőtlenítő eljárások
4.6. Fertőtlenítőszerek jellemzése, forgalomba hozatala
5. A sterilizálás elméleti alapjai
5.1. A sterilizálással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak
5.2. Eszközök, műszerek, anyagok sterilizálhatósága
5.3. A sterilizálás gyakorlata
5.3.1. Előkészítés
5.3.2. Fertőtlenítés, tisztítás
5.3.3. Átvizsgálás, karbantartás
5.3.4. Csomagolás
5.4. Sterilizáló eljárások
5.4.1. Sterilizálás túlnyomásos, telített vízgőzzel (autoklávozás)
5.4.2. Sterilizálás cirkuláló, forró levegővel (hőlégsterilizálás)
5.4.3. Sterilizálás etilénoxid gázzal
5.4.4. Sterilizálás formaldehid gázzal
5.4.5. Sterilizálás hidrogénperoxid plazmával (Plazmasterilizálás)
5.4.6. Sterilizálás antimikrobiális oldatokban (ún. hideg sterilizálás)
5.4.7. Sterilizálás mechanikai módszerrel (szűréssel)
5.5. Steril anyagok tárolása, szállítása
5.6. A sterilizálás munkafolyamatának ellenőrzése (validálása)
5.6.1. Az előkezelés ellenőrzése
5.6.2. A fertőtlenítés, tisztítás ellenőrzése
5.6.3. Az eszközök, műszerek tisztításának, illetve a tisztítás hatásosságának ellenőrzése
5.6.4. A csomagolás ellenőrzése
5.6.5. Sterilizáló készülékek (berendezések) ellenőrzése
5.7. A sterilizálással kapcsolatos dokumentációk
6. A beavatkozások és az ápolás aszepszisének jelentősége
6.1. Műtői aszepszis
Idegen szavak
Irodalom
Felhasznált irodalom
II.
Előszó
II. Közegészségtan, járványtan
1. A járványtan tárgya, feladata, módszerei, kapcsolata egyéb tudományágakkal és felosztása
1.1. A fertőző betegségek kórokozói
1.1.2. A vírusok
1.1.3. A gombák
1.1.4. A protozoonok
1.1.5. A férgek
1.2. A fertőzés (infekció)
1.2.1. A baktériumok patogenitása
1.2.2. A vírusok kórokozó képessége
1.2.3. A gombák kórokozóképessége
1.2.4. A paraziták patogenitása
1.3. A szervezet válasza a fertőzésre
1.3.1. A szervezet primer (elsődleges) védelmi rendszere
1.3.2. A szekunder (másodlagos) védekező apparátus: az immunrendszer
1.3.3. Az adaptív immunválasz
1.3.4. A kórokozókkal szembeni immunválasz
1.3.5. A szervezeti immunválaszt befolyásoló tényezők
1.4. A fertőzést követő megbetegedés
1.4.1. A fertőzést követő megbetegedés és a diagnózis
1.5. A fertőző betegségek gyógyításának általános irányelvei
1.6. A járványfolyamat mozgatóerői
1.6.1. A közvetlen (elsődleges) mozgatóerők
1.7. A fertőzés terjedési módjai
1.7.1. A fertőzés terjedése közvetlen érintkezéssel
1.7.2. Fertőzés cseppfertőzés útján
1.7.3. Fertőzés víz közvetítésével
1.7.4. Fertőzés közvetítése élelmiszerekkel
1.7.5. Fertőzés tárgyak közvetítésével
1.7.6. A talaj fertőzést közvetítő szerepe
1.7.7. A fertőzés terjedése transzplacentárisan
1.7.8. Fertőzés rovarok (vérszívó ízeltlábúak) és rágcsálók közvetítésével
1.8. A fogékony emberi szervezet
1.8.1. Az immunitás (ellenállóképesség, védettség)
1.8.2. A szerzett immunitás
1.8.3. Mesterséges beavatkozás következtében kialakult immunitás
1.8.4. A lakosság immunállapota
1.9. Közvetett (másodlagos) mozgatóerők
1.9.1. Természeti tényezők
1.9.2. Társadalmi tényezők
1.10. A fertőző betegségek előfordulási módja
1.11. A fertőző betegségek felosztása
III. Munkavédelem
1. Munkavédelmi szervek
1.1. A munkavédelem szabályozási rendszere
1.1.1. Munkaköri, szakmai és a személyi alkalmassági vizsgálatok
1.2. Munkakör, munkaköri leírás
1.3. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem
1.4. Munkavédelem az egészségügyi intézményekben
1.5. A foglalkoztatás munkavédelmi feltételei
1.6. A munkavégzés tárgyi feltételei
1.6.1. Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök
2. Tűzvédelem
3. A veszélyes hulladékok kezelése
4. Környezetvédelem
4.1. Globális problémák
4.2. 1995. évi LIII. Törvény
4.3. Kórházi hulladékok
Idegen szavak
Irodalom
Felhasznált irodalom
