Archaeological Expeditions in Mongolia

A régész-muzeológus Erdélyi István a hatvanas-hetvenes években több mongóliai régészeti expedícióban is részt vett. Ez az angol nyelvű kötet a nemzetközi szakmai közönség előtt ad számot az ásatások eredményeiről, a bronzkortól a középkorig tárgyalva a belső ázsiai lovas nomád kultúrák és népek történelmét. A szerző elöljáróban rövid áttekintést ad a gyorsan keletkező és eltűnő lovas népek felépítésről és mozgásuk törvényszerűségéről, majd a különböző ásatási helyszíneket és leleteket bemutatását követik a történeti elemzések. A gazdag, dokumentatív értékű fekete-fehér és színes képanyaggal kísért kiadványban Tóth Tibornak, Pap Ildikónak és Marcsik Antóniának a feltárt sírok csontmaradványaival kapcsolatos írásai is helyet kaptak.

A kötet az 1961-től 1974-ig bezárólag végzett mongol-magyar régészeti expedíciók ásatási eredményeit foglalja magában. A leletek tudományos leírása mellett megkapjuk azok történelmi–régészeti hátterének leírását is, a régebbi szakirodalmi adatokat, benne külföldi párhuzamok alapján. A szerző elsőként mutatja be a későbronzkori-koravaskori emlékeket, az ún. szarvasos köveket, majd tárgyalja az ázsiai hun (hiung-nu) nép ama sírjait, amelyeket ezen expedíciók során tártak fel a Kr. u. 1–2. századból. Kitér a türkök elméletére is, amelyek a kazár és az avar régészeti emlékekkel vannak távoli összefüggésben. Nemzetközi szempontból már maga az ásatási tevékenység is jelentős tény volt, a leletek ezt megelőzően csupán rövid jelentések vagy tudománynépszerűsítő könyv részeként kerültek – mindmáig sem teljes – bemutatásra. Az ázsiai hunok leletanyaga a kelet-európai és nyugat-ázsiai hun anyag összehasonlítása céljából fontos, így a kötet eredményei többek között a kínai és az orosz régészet, de általában minden, a művelődéstörténet e korszakával foglalkozó szakember számára elsőrangú jelentőséggel bírnak.

Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000.

Írta: István Erdélyi