Animula Kiadó
A könyv célja, hogy a területen ténykedők megismerjék egymás tényleges játékterápiás gyakorlatát. A válogatás szempontja az volt, hogy a közölt módszer legyen konkrét, gyakorlatias, lehetőleg nem költséges, és vagy eredeti elképzelés legyen, vagy egy jól ismert eljárás ötletes módosítása.
Siegel leírásaiból rájövünk, miért nem működik sok esetben az egyszerű rövidtávú párterápia, és hogyan lehet olyan feltételeket teremteni, melyek révén a hibák elkerülhetők.
A szerző a kötődés és a veszteség problémakörének kutatása során a spekulatív freudi libidó- és ösztönelmélet helyébe a kötődés és a motiváció modern, a társtudományok – etológia, kognitív lélektan, kibernetika stb. – korszerű adataival alátámasztott hiteles teóriát állított.
Forrásértékű munka! Magyarul most olvasható először a világhírű analitikus Thrills and Regressions című kötete, amelyben az ember primitív ösztöneinek elemzése során a borzongásos élményt veszi „górcső” alá.
Virgnia Satir (1916–1988) a családterápia első nagy generációjának karizmatikus személyiségei közé tartozott. A családok segítésében az élményt hangsúlyozta, aminek keretében a résztvevők lehántják magukról a hibás viselkedéseiket. Ebben a terapeuta fő eszköze az érzékeny, segítő hozzáállás, és jól megfogalmazott kérdései. Ez a könyv, ami számos írása közül talán a legfontosabb, a változásban az átélés jelentőségét hangsúlyozza, és ebben számos gyakorlási lehetőséget ajánl.
Ennek a kötetnek a zöme Froma Walshnak a családi rugalmasságra vonatkozó kutatásait mutatja be. Az ő munkássága, illetve a chicagói egyetem Center for Mental Health működése megkerülhetetlen a témában.
Ha az emberi természet érdekes, még inkább az az egészen kis emberpalánta belső világa. Hogyan élik meg magukat és környezetüket? Vajon már a kezdet kezdetén van énjük, vagy valami ahhoz fogható? Miképpen kötik össze a különálló hangokat, mozgásokat, érintéseket, a látott képeket és saját érzéseiket?
A pszichoanalízisnek, miközben lefejti a titkot a képzelgések világáról, amelyben ki-ki a maga módján él és merül el, foglalkoznia kell a csend, a hallgatás világával is.
Amennyiben egy páciens író velejéig őszinte megnyilatkozása elgondolkoztató, s ezzel ha csupán csöppnyit is, de építeni képes, úgy „elmarasztalása”, ha kezdetben csak haloványan is, de mindjárt lehetőségeket is sejtet...
A csoportanalízis a kiscsoportokban végzett pszichoterápia egyik formája, s egyúttal olyan módszer, amelynek tükrében feltárul a csoport és az egyéni viselkedés társas arculata.
Ez a világhírű monográfia, amely angolul 1979-ben jelent meg, egycsapásra ismertté és elfogadottá avatta a depresszió jelenségének kognitív megközelítését és az arra alapozott terápiás megoldásokat.
Azoknak nélkülözhetetlen ez a kötet, akik nem mondtak le arról, hogy a dinamikus pszichoterápiát alapvetően tervezhető, rendszerezhető, ellenőrizhető tudományként műveljék.
Mindenkinek más története van arról, hogyan veszített el valakit, és az milyen hatással volt az életére. A veszteség lehet előre látható, de bekövetkezhet váratlanul és tragikusan is. Függetlenül attól, hogyan vesztette el őt, az, ha beszélni tud arról, akár nyilvánosan, akár négyszemközt, segít a történtek feldolgozásában, elfogadásában.
Ebben a könyvben a gyermeki lét áll az antropológiai és neveléstudományi gondolatmenet középpontjában. Eddig még elég ritkán próbálkoztak az antropológia és a pedagógia igényes összekapcsolásával.
A kötet alapmű, a téma enciklopédikus összefoglalása. Mint ilyen, tudományos munka, de az érdeklődő nem szakember számára is élvezetes, informatív. A rajzok értő tanulmányozása sokszor komoly ismeretszerző kirándulás a szavak nélküli világba.
A harag a közgondolkodásban negatív fogalom, legtöbbször az agresszióval azonosítjuk, ami sok félreértést okoz. Ha szét tudjuk választani a haragot és az agressziót, akkor a harag hangját meghallva képessé válunk jobbá tenni életünket.
Hatékony segítés – ezt kutatjuk, mint a bölcsek kövét, mióta csak létezik pszichoterápia. Miben nyújt újat ehhez ez a könyv? Először is kiemeli azt a köznapi tapasztalatot – amit számos tudományos felmérés is támogat –, hogy ebben a szakmában nem annyira az akadémiai képzettség a fontos, hanem a kapcsolatteremtő és a kommunikációs készségek, valamint a hiteles személyiség...
A sorozat negyedik kötetének összefogó témája az ellenállás, annak elmélete, megnyilvánulásai és kezelési eljárásai, továbbá az agressziókezelés és a „tükör” használata a pszichodrámában.
A kötet a fenomenológiai elemzés mesterdarabja, ugyanakkor okfejtéseit a szerző gazdagon megtámogatja a legújabb neurológiai és fejlődéstani kutatások eredményeivel. Ezeknek az új elképzeléseknek a kiterjesztése a klinikum területére drámai és lenyűgöző kihívást terít a szakemberek elé.
Hanscarl Leuner orvos, analitikus, pszichoterapeuta évtizedeken át kutatta a képzeletben felbukkanó szimbólumok kapcsolatát az egyén tényleges életsorsával és konfliktusaival. Eközben fedezte fel az irányított képélmény terápiás hatékonyságát, és fejlesztette ki a módszer tudományos kutathatóságát biztosító ún. standard motívumokat.