Leírás
A felsőoktatás fejlesztése, harmonizációja, modernizációja kihat a tartalmi és a módszertani, technikai tényezőkre is. Az intézményi, szervezési változások feltételezik, hogy a piaci kihívásoknak megfelelő, marketingszemléletű, modern intézmény jöjjön létre az eddig (főként) állam által fenntartott egyetemből, főiskolából. A felsorolt feladatok mindegyike feltételez anyagi segítséget az Európai Unió részéről (és persze saját tőkét is), a pályázati pénzek csak kis forrást jelentenek. A projekt alapú finanszírozási rendszer valójában kis célokhoz kötődik, így a komolyabb források az alapvető fejlesztésekre, a kis pénzek pedig a helyi igényeket felmérve, specifikus leosztásban használhatják föl. Vajon mennyire mérhető a felsőoktatásban az emberi erőforrás fejlesztése, és megtörténik-e valójában, vagy csak „fejújított” környezetbe helyezzük az elavult tudással rendelkező oktatókat? Ha az andragógia alaptézise, hogy a felnőttnél a legnehezebb létrehozni attitűdváltást, akkor hogyan várhatjuk el 50-70 éves professzoroktól, hogy tanuljanak valami újat és tanítsák inkább azt is újfajta módszerekkel, ami idegen a poroszos rendszertől, a kultúránktól? Az EU erre nyújt megoldást, az e-tananyagok, kompetencia-alapú tananyagok kidolgozása, EU-s szakértőképzés, csereprogramok kidolgozása stb. révén. A regionális EU-s kutatási programokba való bekapcsolódás költségei a legmagasabbak, hiszen az országok csak kutatásaik 4-5%-át fordítják csupán a kutatóintézetek fejlesztésére.
A megoldás erre a problémára, ha a felnőttoktatók is folyamatosan képzik magukat, a tananyagot folyamatosan megújítják (annak technikáját, módszereit elsajátítják). Át kell gondolni a multimédia használatát (nem biztos, hogy ez hatékonyabb módszer a tanításban). Olyan önálló kutatásokat kell létrehozni lokális szinteken, hogy „megérje” a kutatást európai szinten is finanszírozni, és más kutatóhelyekkel együtt dolgozni. Ez lesz a kutatóandragógusok feladata, hiszen a felnőttoktatásban résztvevő hallgatók már nem az elmaradt képzések hiányait pótolják, hanem egy újfajta (kényszerű, permanensen alkalmazkodó) tanulási stílust követnek.
Paraméterek
| Szerző | Sári Szilvia |
| Cím | Andragógia és felsőoktatás |
| Kiadó | Stratégiakutató Intézet |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 242 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 80038 0 3 |
Tartalom
A problémakör exponálása
Az andragógia tudományának vizsgálata
Kitekintés a hazai és nemzetközi kutatásokra
Irányadó nemzetközi kutatások
Kitekintés az irányadó hazai kutatásokra
Az andragógiai fogalomrendszer vizsgálata
Egyes elméletek álláspontja és a fogalmak nemzetközi szakirodalmi alapjai
Az elfogadott fogalmak hátterében megjelenő három (szociális, tárgyi tudásbeli és módszertani) oktatói kompetencia
Tudományos vizsgálatom alapfeltevései
Az európai felsőoktatás modelljei
Az európai egyetemek elődei
Az európai egyetemek kialakulása és intézményei
Az angolszász példa: Oxford
Az iskolarendszer társadalmi-gazdasági meghatározottsága Európában
Az európai keresztény egyetemek korszaka
A modern egyetemi rendszer kialakulásának alapköve: a Napóleon által bevezetett egyetemi rendszer. A kontinentális (francia) modell
A porosz oktatási rendszer kialakulása
A humboldti egyetem mint a poroszos oktatási rendszer egyetemeinek modellje
Az Osztrák-Magyar Monarchia földrajzi környezetében kialakult egyetemi központok. Az universitastól a Ratio Educationisig
A porosz és az osztrák felsőoktatási modell kialakulása
A porosz oktatási modell kialakulása
A cseh felsőfokú oktatási rendszer kialakulása
A cseh közoktatási modell módszertanának szintézise
Johannes Amos Comenius pedagógiáján keresztül bemutatva
A szlovák felsőoktatás rendszerének rövid áttekintése
A magyar felsőoktatási intézményrendszer történeti fejlődése
A poroszos neveléstudomány és ennek módszertani-története
A magyar neveléstudomány fejlődése és módszertanának bemutatása
A kolozsvári Ferencz József egyetem neveléstudományi orientációja
A debreceni iskola és az abból kinövő felnőttnevelés tudománya
Az andragógia tudományának offenzívája és a tudományterület önállóvá válása
Az andragógiai módszertan kialakulásának története a hazai, osztrák és cseh területeken
A tanári szerepek átalakulása, funkcióváltása, annak társadalmi háttere
Az andragógiai módszertan kialakításának szükségessége: módszertan és felnőttoktatói kompetenciák
A tanári szerepek átalakulásának társadalmi háttere Magyarországon
A felnőttoktatás funkciói az osztrák rendszerben
A csehországi egyetemi felnőttoktatás helyzete
Az új-típusú andragógiai didaktika és metodika
Új súlypontok kialakulása a Bologna-folyamatban
A pedagógiai és andragógiai módszertan különbségei és azonosságai
Felhasznált irodalom
Ábrák jegyzéke