Általános kórtan

1. EGÉSZSÉG, BETEGSÉG

2. VÉDEKEZŐKÉPESSÉGÜNK

2.1. Immun szervrendszer

2.1.1. Természetes immunitás

2.1.2. Specifikus, szerzett immunitás

2.1.3. Védekező funkciók a bőrben

2.1.4. Mukociliáris védelem

2.1.5. Védekezés a tápcsatornában

2.1.6. Védekezés a hüvelyben (a hüvely endoflorája, mikrogenomja)

2.1.7. Véralvadás

2.1.8. Gyulladás

2.1.9. Helyreállítás

2.2. Immunfolyamatok

2.2.1. Antitestek, ellenanyagok

2.3. Komplement, opszonin

2.3.1. Komplement

2.3.2. Opszonin, opszonizáció

2.3.3. Kemotaxis

2.4. Autoimmun folyamatok

2.5. Allergia

2.5.1. I-es típusú túlérzékenységi reakció

2.5.2. II-es típusú túlérzékenységi reakció

2.5.3. III-as, IV-es, V-ös típusú túlérzékenységi reakciók

2.6. Láz

2.7. Fájdalom

2.7.1. Természetes fájdalomcsillapítás

2.7.2. Idegrendszer „fájdalom” pályái, összeköttetései

2.8. Stressz

2.9. Az ember sajátos védekező reflexei, funkciói

2.9.1. A légző szervrendszer védekező reflexei

2.9.2. A táplálkozás szervrendszerének védekező reflexei, funkciói

2.9.3. A látószerv, a halló- és egyensúlyszerv védekező reakciói

2.10. Védekezésben közreműködő, védekezést összehangoló tényezők

2.10.1. Hormonok

2.10.2. Vitaminok

2.10.3. Makroelemek, nyomelemek

2.10.4. Antioxindások, flavonoidok

2.10.5. Fitoösztrogének

3. A SZERVEZETET MEGTÁMADÓ, KÁROSÍTÓ HATÁSOK

3.1. Az éghajlat hatásai az egészségre

3.2. Fizikai hatások

3.2/A) Éles, hegyes eszközök, lövedékek, repeszek

3.2/B) Tompa erőhatások

3.2/C) Nyomás változása

3.2/D) Sugárhatások

3.2/D/1. Radongáz (Rn)

3.2/D/2. Elektromágneses sugárzás

3.2/D/3. Részecskesugárzás

3.2/D/4. Az ionizáló sugár biológiai hatása

3.2/E) Elektromosság

3.2/F) Idegen anyagok, „testidegen” anyagok

3.2/G) Hőhatás

3.2/H) Hang, zaj, zörej hatása

3.2/H/1. A hanghatás patofiziologiája

3.2/H/2. A folytonos zaj, zajszennyezés hatása az emberi halló szervrendszerre

3.3. Vegyi kórokok

3.3.1. A szervezet anyagcseréje/működése során felszabaduló káros anyagok

3.3.2. A szervezetbe jutott, bejuttatott anyagok

3.4. Szervezetünk elleni biológiai „támadások”

3.4.1. Genetikai kórokok (genomban tárolt betegségek, mutációk)

3.4.2. Antigének, haptének

3.4.3. Aktiválódott proteolitikus enzimek

3.4.4. Vérellátási zavarok

3.4.5. Szabad gyökök (free radicals)

3.4.6. A homeosztázis felborulása

3.4.7. PRION (protein like organisme, protein infection)

3.4.8. Immunhiányos állapotok (immundeficienciák)

3.4.9. A cirkadián ritmus zavarai

3.4.10. Epigenetika

3.4.11. Mikroorganizmusok

3.4.12. Paraziták

3.4.13. Ízeltlábúak

4. TÖBB SZERVRE, SZERVRENDSZERRE TERJEDŐ BETEGSÉGEK

4.1. Metabolikus szindróma (MetS)

4.1.1. Obesitas

4.2. Rosszindulatú daganatos megbetegedések

4.2.1. A rákbetegség gyakorisága

4.2.2. A rákbetegség kockázati és prediszpozíciós tényezői

4.2.3. A karcinóma (cc) jellemzői

4.2.4. Tumorgenetika

4.2.5. A karcinóma kialakulásának elméletei

4.2.6. Rák és apoptózis

4.2.7. Rák és mutációk

5. SZERVRENDSZEREK, SZERVEK KÓRTANÁRÓL RÖVIDEN

5.1. Congenitalis (fejlődési) rendellenességek

5.2. Connatalis (veleszületett) betegségek

5.3. Traumák, támasztó és mozgásszervi bajok

5.3.1. Törés (fractura)

5.3.2. Rándulás

5.3.3. Ficam

5.3.4. Az ízületek belső sérülései

5.3.5. A gerinc sérülései

5.3.6. Az izmok és inak sérülései

5.3.7. Izombénulások

5.3.8. A simaizom működési zavarai

5.4. A keringés szervrendszere

5.4.1. A keringési rendszer gyulladásai

5.4.2. Az endothel funkció zavarai

5.4.3. Atherosclerosis (arteriosclerosis)

5.4.4. Érsérülések

5.4.5. Trombózis, thrombus, embolus, embolizáció

5.4.6. Magas vérnyomás (hipertónia, hipertenzió)

5.4.7. Alacsony vérnyomás (hipotenzió, hipotónia)

5.4.8. A szív ingerképzésének, ingervezetésének zavarai

5.4.9. Belső elválasztású mirigyek működési zavara okozta keringési betegségek

5.4.10. A vér betegségei

5.5. Az immunrendszer kórtana

5.5.1. Kóros, hibás működések

5.5.2. Rosszindulatú betegségek

5.6. Az idegrendszer kórtana (neuropatológia)

5.6.1. Magzati korban kialakult rendellenességek

5.6.2. Perinatális károsodások

5.6.3. Koponya- és agysérülések

5.6.4. Koponyaűri nyomásfokozódás (KNYF)

5.6.5. Agyvelő- és agyburokgyulladások

5.6.6. Neuritis, polyneuritis, radiculitis (ideg, idegek, ideggyök gyulladása)

5.6.7. Apraxia

5.6.8. A reflexek működészavarai

5.6.9. Az arousal és reticular activating system (RAS) zavarai

5.6.10. Extrapyramidális tünetcsoportok

5.6.11. Kisagyi tünetcsoportok

5.6.12. Tremorok

5.6.13. Fejfájások

5.6.14. Alzheimer-kór

5.6.15. Demencia

5.6.16. Epilepszia

5.6.17. Demyelinisatio

5.6.18. TIA (Transient ischaemic attack)

5.6.19. Intermittáló vertebrobaziláris keringési elégtelenség

5.6.20. Stroke („szélütés”)

5.6.21. Glasgow coma scale (GCS)

5.6.22. Bezártság tünetcsoport (Locked-in syndroma)

5.6.23. Alvás

5.6.23.1. Alvászavarok

5.6.23.2. Altatás és tudat

5.6.24. Az agyfunkciók zavarai

5.6.25. Szédülés

5.6.26. Hormonzavarok okozta idegrendszeri bajok

5.6.27. Daganatok az idegrendszerben

5.7. Gyermekpszichiátria

5.7.1. A gyermekpiszichiátriai kórképek okai

5.7.2. A gyermekpiszichiátriai kórképek kialakulásának elméletei

5.8. Az érzelmi (emocionális) folyamatok zavarai

5.9. A beszéd szervrendszere

5.10. A légzés szervrendszere

5.11. Endokrin kórképek

5.12. A táplálkozás szervrendszere

5.13. Táplálkozási zavarok

5.13.1. Táplálkozással összefüggésben kialakult állapotok

5.13.2. Soványság

5.13.3. Kövérség (obesitas, adipositas)

5.13.4. Az elhízás kockázatai

5.13.5. Korai táplálási nehézségek, egyéb táplálkozási zavarok

5.13.6. Tej-, tejtermék- és más emésztési zavarok

5.13.7. Hányás, hasmenés, székrekedés (obstipáció, konstipáció)

5.14. Érzékelő szervrendszerek

5.14.1. Hallás és egyensúlyozás

5.14.2. Látászavarok

5.14.3. Ízérzési és szaglási zavarok

5.15. A bőr betegségei

5.15.1. Fertőzések

5.15.2. Daganatok

5.15.3. Az elszarusodás zavarai

Felhasznált irodalom