Általános környezetvédelem

Előszó

Bevezetés

1. A Föld mint egységes rendszer

1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai

1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai

1.3. A modellek, modellalkotás

1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata

1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik

1.5.1. Az élettelen földi rendszer

1.5.2. Az élő földi rendszer

1.5.3. A ,,társadalmasított” földi rendszer

1.6. Anyag- és energiaciklusok

1.6.1. Karbon-ciklus

1.6.2. Oxigén-ciklus

1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus

1.6.4. Nitrogén-ciklus

1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója

2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben

2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig

2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig

2.3. A történelmi középkortól a 20. századig

2.4. A 20. század

2.5. A környezeti alapprobléma

3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer

3.1. A környezetvédelem fogalma

3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya

3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben

3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak

3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet

3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok

3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok

3.3.5. Matematika, számítástechnika

3.3.6. Agrártudományok

3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány

3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia

3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia)

4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek

4.1. Népesedés és környezet

4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig

4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége

4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása

4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer

4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index

4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai)

4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre

4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás

4.2.1.1. Környezeti károk

4.2.1.2. Megoldási lehetőségek

4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama

4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés

4.2.2.1. Energiaforrások

4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre

4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre

a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei

b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai

4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre

4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése

a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai

b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigények mérséklése

c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei

d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása

4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő)

4.2.4. Mezőgazdaság és környezet

4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai

4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai

4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai

4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai

4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai

4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet

4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság?

4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása

4.3. A fogyasztás hatása a környezetre

4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői

4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai

4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése

4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre

4.3.4.1. Turizmus és környezet

4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei

4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre

5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendszeres áttekintése

5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján

5.1.1. Erdőirtások

5.1.2. Túlhalászás

5.1.3. Túllegeltetés

5.1.4. Földhasználat-váltás

5.1.5. Egyéb formák

5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamat

5.2.1. Talajerózió és defláció

5.2.2. Sókiválás – másodlagos szikesedés

5.2.3. Egyéb folyamatok

5.3. A környezetszennyezés

5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma

5.3.2. A szennyezők rendszerezése

5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara

5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége

5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre

5.3.6. Az egészségügyi határért. kérdése. A ,,maximális szennyező” törvénye

5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szennyeződésekre

5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai

5.4. A hulladékok

5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése

5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása

5.4.3. A hulladékok exportja és importja

6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei

6.1. Globális klímaváltozás

6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben

6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése

6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás?

6.1.4. A sivatagosodás (desertification)

6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése

6.1.4.2. A sivatagosodás okai

6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei

6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása

6.3. Elsavasodó környezet

6.4. A világóceán szennyezettsége

6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió

7. A környezetvédelem alapelvei

7.1. Az egzakt megismerés elve – Környezeti monitoring

7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve

7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve

7.4. A visszaforgatás (recycling) elve

7.5. A takarékosság elve

7.6. Az elővigyázatosság elve

7.7. Az alkalmazkodás elve

7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve

7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve

7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve

7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve

7.12. Az együttműködés elve

7.13. A nemzetközi együttműködés elve

7.14. Az életminőség javításának elve

7.15. A távlati gondolkodás elve

7.16. Az információk szabad áramlásának elve

7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve

8. A környezetvédelmi szabályozás

8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor)

8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor)

8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás

8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás

8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben

a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása

b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói

c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai

8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban

a) A szennyezési jogok piaca

b) A szennyezési jogok modellje

8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás)

a) ,,Emissions Trading” rendszer

b) A rugalmas kompenzációs szabályozás

8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök

8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok

8.2.3.2. A jótállási kötelezettség

8.2.3.3. Megállapodások

8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók

8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás

8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések

8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor)

8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai

8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata

8.3.3. A környezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága

8.3.4. A környezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint

8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula)

8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása

8.4.2. A környezethez való jog

8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben

8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV)

8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés

8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók

8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei

8.4.3.5. Büntetőjog

8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog

8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere

8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek

8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga

8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban

Függelék

Irodalom

Kislexikon

Név- és tárgymutató

Global Problems – Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary