Állati jelek, képek és terek I-II.
Paraméterek
| Sorozat | JEL–KÉP–TÉR |
| Szerző | Szirmai Éva – Tóth Szergej – Újvári Edit |
| Cím | Állati jelek, képek és terek I-II. |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 642 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5946 00 4ö |
Eredeti ár:
3.999 Ft
|
A kötet a jelhasználat egy fontos dimenziója, az állati és az állatokról szóló emberi jelhasználat bemutatásához kíván hozzájárulni. Célja az állati jelhasználat és az emberi kultúra állatszimbolikájának bemutatása, amelyet a zooszemiotika elméleti szempontjai és az állati jelhasználat néhány esetpéldája mellett irodalmi, történelmi, képzőművészeti és a kultúra számos egyéb területéről kiemelt példák elemzésével világítanak meg a tanulmányok. |
|
|
|
Leírás
A 2017 novemberében tartott Állati jelek, képek és terek konferencia illeszkedett a Szegedi Tudományegyetemen zajló szemiotikai és társadalomtudományi kutatások körébe, ugyanakkor tükrözte a 2015-ben alapított JEL-KÉP-TÉR Munkacsoport célkitűzéseit is. A konferencia fő témáját számos tudományág nézőpontjából közelítették meg az előadók, ami lehetőséget adott a szűkebb diszciplináris keretek meghaladására, mindezt jól bizonyítja tanulmánykötetünk is. Célunk az állati jelhasználat és az emberi kultúra állatszimbolikájának bemutatása, amelyet a zooszemiotika elméleti szempontjai és az állati jelhasználat néhány esetpéldája mellett irodalmi, történelmi, képzőművészeti és a kultúra számos egyéb területéről kiemelt példák elemzésével világítanak meg a tanulmányok.
Mindig is magától értetődő volt, hogy az állatok is használnak jeleket, ez még egy olyan a hagyományos, legendákra épülő európai állatszimbolikát összegző kötetben is megfogalmazódott, mint Miskolczi Gáspár az Egy jeles Vad-Kert (1702) című műve, amelyben a verebek kapcsán ezt írja: „Minden kétség nélkül vagyon is bennek valami olly mód vagy természetnek munkája, amely által az ő akaratjokat egymásnak vagy intés, vagy szavok változtatása, vagy más egyéb jelek által tudtokra adják” (281). Új szemlélet- és megközelítésmódot a 18-19. századi biológiai, zoológiai kutatások hoztak, amelyek megalapozták a 20. századi etológiai és zooszemiotikai eredményeket az állati jelhasználat feltárásában.
Desmond Morris Az állati jogok szerződése című könyvében szót emel az antropomorf és antropocentrikus szemléletmód ellen: „Állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó és rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek” (232). Nerissa Russell a Social Zooarchaeology című művében arra világít rá, hogy míg az antropocentrizmus éles határt von az emberi és az állati világ közé, addig az antropomorf izmus eltörli a határt, így az állatok saját, egyedi identitásának tagadásáig is eljuthat (2). Viszont, ahogy kötetünk tanulmányai is bizonyítják, az ember is csak a saját nézőpontjából tudja értelmezni a valóságot, gondolkodásmódunk analógiákra, jelképekre épít akkor is, ha az állatokkal kapcsolatos tapasztalataink megfogalmazására törekszünk. Mindez egyrészt a kultúrtörténet minden korszakát áthatja, amit a tanulmányok elemzései mélyrehatóan bemutatnak, másrészt viszont, környezetünk, az élővilág, benne a különböző állatfajok jelhasználatának tudományos megismerése és megértésére való törekvés kizárólag az emberi szubjektív szemléletmód és arány érzék meghaladásával lehetséges.
Az Állati jelek, képek és terek kötet tanulmányaival a jelhasználat egy fontos dimenziójának, az állati és az állatokról szóló emberi jelhasználat bemutatásához szeretnénk hozzájárulni.
JEL–KÉP–TÉR-sorozat 3.
Szerkesztette: Szirmai Éva – Tóth Szergej – Újvári Edit
Lektor: Békési Imre, Szőnyi György Endre
Kapcsolódó kiadványok:
Előhang a JEL-KÉP-TÉR sorozat köteteihez
JEL – jelviszonyban többletértelemre szert tevő természeti jelenség vagy ember
alkotta dolog, tárgy
KÉP – jelviszonyban értelmezhető vizuális alkotás
TÉR – jelfolyamatok színhelye, ahol természeti, társadalmi jelviszonyok működnek
JEL-KÉP-TÉR köteteinkben arra vállalkozunk, hogy a szemiotika elméleti kereteiben vizsgáljuk a jelhasználat megnyilvánulásait, a térhasználat, a vizuális jelek sokrétű világát. Törekvéseink közös nevezője a társadalmi, természeti és kulturális-művészeti jelenségek szemiotikai elvű megközelítése, elemzése, melyhez mindenekelőtt Charles S. Peirce, Charles W. Morris, Jurij Lotman, Jurij Sztyepanov, Thomas Sebeok, Umberto Eco valamint a hazai kutatók közül Voigt Vilmos, Petőfi S. János, Horányi Özséb, Szívós Mihály elméleti munkássága szolgál alapul. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán megalakult munkacsoport azt a célt tűzte ki, hogy köteteiben helyet ad a kortárs szemiotika elméleti irodalmának, átfogó elemzéseknek, interdiszciplináris megközelítéseknek. Reményeink szerint a JEL-KÉP-TÉR sorozat hozzájárul a hazai szemiotikai kutatások sokszínűségéhez.
A sorozatszerkesztők
Tartalom
I. kötet
Előhang a Jel–Kép–Tér sorozat köteteihez
Bevezető
I.1. Állatjelek
Timo Maran – Morten Tönnessen – Riin Magnus – Nelly Mäekivi – Silver Rattasepp – Kadri Tuur: Bevezetés a zooszemiotikába. Filozófiai és történeti áttekintés
Ujfalussy Dorottya: A holló szimbolikája – a hollók rokonságának (Corvidae) kognitív képességei
Loch Gergely: „Istennek énekelnek?” Charles Hartshorne és Szőke Péter párbeszéde a madárhangok zenei természetéről
Voigt Vilmos: Böbe, Misi és a magyarországi csimpánz festmények azonosítási problémái
Balázs Géza: Az állatok „beszéde”
Szívós Mihály: A természeti korlátok visszaszorítása a nyelvfejlődésben. Szemiotikai, jelfilozófiai és nyelvfilozófiai elemzés
Z. Karvalics László: A megfigyelés profán misztériuma. Avagy információtörténelem és szemiotika néhány metszéspontjáról
I.2. Állat és ember
Sarnyai Csaba: Emberállatok: Az orosz népi démonológia átmeneti lényei
Huszár Ágnes: A macska az orosz folklórban és irodalomban
Szirmai Éva: Maugli-történetek. Vadak és emberek a tömegkultúrában
Bartha-Kovács Katalin: Egy 17. századi proto-állatszemiotikai modell. Charles Le Brun fiziognómiáról szóló előadása
Bácskai Mihály: Állatábrázolások a kortárs magyar irodalomban
Lovas-Kiss Antal: „Hogy honnan ember és meddig állat, azt csak a jó ég tudja nálad...” Milyen szimbolikus cselekvésekkel pozícionálják kutyáikat a gazdák?
Sárköziné Vandan Zaya: Állatok a bőrön. Állatszimbólumok jelentése a tetoválásban
I.3. Állat a történelemben
Szekernyés János: A Hunyadiak címerállata, a holló
Miklós Péter: Apostoli bestiárium. Állatalakok a pápai címerekben
T. Molnár Gizella: Címerállatok eltűnése és feltűnése. Címerállatok és konstruált emlékezet
Gráfik Imre: „Cégéres állatok”. Állatábrázolások céhjelvényeken
Tóth Szergej: Egy ideológiai metafora története: az orosz medve
Döbör András: Állatdialógusok és állatmesék mint politikai publicisztikák
Olasz Lajos: Tengerész – fehér lovon. Történelmi szimbolika és politikai propaganda a Horthy-korszakban
Magyari Sára: Állatfigurák a temetőben
II. kötet
II.1. Állat a képben
Buda Attila: „Zöldellő lombos ágra / rászállt a kis madárka / hallottam édes énekét”. A díszítés mint önállósult jelentés a középkori kódexek madárábrázolásaiban
Borgó András: Állatábrázolások későközépkori héber kéziratokban
Újvári Edit: Állati bűnök – állatfigurák a lőcsei bűnallegóriákon
Lepahin Valerij: Az állatábrázolások sajátosságai az ikonokon és a freskókon
Mojzer Anna: Az orrszarvú 1515-ben
Vígh Éva: Zooikonológia: az érzékek és érzékiség állatszimbolikája Cesare Ripa emblémáskönyvében
II.2. Állat az irodalomban
Bagi Ibolya: Állati metamorfózisok az orosz avantgárdban
Mihály Csilla: Báránylelkű macska – macskalelkű bárány: Franz Kafka egy különös állatfigurájának értelmezéséről
Pataky Adrienn: Madarak és biopoétika Nemes Nagy Ágnes lírájában
Urbanik Tímea: A helyettesítés változatai. Állatszimbólumok Mészöly Miklós műveiben
Propszt Eszter: Állati jelentéshordozók a magyarországi németek történetének irodalmi megformálásában
II.3. Állat a szövegben
Nagyillés János: Maiora parant Libycae spectacula pestes – Lucanus kígyókatalógusa
Anna Kérchy: The song of the dodo bird. Environmental- and language philosophy
in Lewís Carroll’s Victorian Nonsense Fairy-tale Fantasies
Drahota-Szabó Erzsébet: Itt van a kutya elásva! Állatok a frazeologizmusokban
Sulyok Hedvig: A kígyó, a pelikán és az egyszarvú esete a pingvinnel: gyógyszertárnevek állatszimbolikája
Bauko János: Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben
Bartók Zoltán: Emberies állatok, állatias emberek: újpogány együttesek állatszimbolikájának vizsgálata
II.4. A megjelenített állat
Illés Mária: „Látok pacsirtát”. Állatok megjelenítése az európai zenetörténet egyes alkotásaiban
András Bernáth: The Fox, the Donkey and the Mole: Animal Symbols in English
Renaissance Drama
Csetényi Korinna: A szörnyek mi vagyunk. Őrült tudósok és mutáns teremtények a horror irodalomban
Deák-Sárosi László: Állati filozófia és állati jelek a modernizmus végéről
Jászay Tamás: Robert Wilson állatkertje. Noé bárkája Párizsban
Állatindex