Leírás
Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét. Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra „lágy nyugati szellőket” ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy „a következő napokra északkelet felől” – azaz a Szovjetunió irányából – „fagyos légrétegek betörése várható”. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. A – nem meteorológiai – hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították. Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve „Északkeleti Betörés”.
Van, aki név szerint, van, aki csak az „osztályellenség” és/vagy „rendszerellenség” titulussal illetett sokaság egyik névtelenjeként tűnik fel a kötet lapjain. A diszkrimináltak eme második világháború utáni panorámája nem a szorosabb értelemben vett „börtönvilág Magyarországon”. A börtönbüntetésre ítélteken kívül ugyanis – bírósági bizonyítás nélkül – tízezrek raboskodtak éveken át internáló vagy kényszermunkatáborokban, illetve éltek – lakhelyükről száműzve – meghurcolt páriaként az „internálásszerű kitelepítések” zárt táboraiban. Szabadulásuk alkalmával kötelezettségvállalást kellett aláírniuk, hogy mivel a velük történtek – azaz a sorsukat megnyomorító atrocitások – „állami titkot képeznek”, arról soha, senkinek nem beszélhetnek. Noha ők, a meghurcoltak állnak a leírás középpontjában, kikerülhetetlenül szövődött a történtek felidézésébe az Államvédelmi Hatóság ténykedése, mivel ez a szerv volt a kulcsszereplője – legodaadóbb kiszolgálója és végrehajtója – a Rákosi-kori terroruralom legkülönbözőbb formaváltozatainak.
Írta: Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária
Paraméterek
| Szerző | Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária |
| Cím | „Állami titok” |
| Alcím | Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953 |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 118 oldal |
| Formátum | A/4, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 236 588 6 |
Tartalom
BEVEZETÉS AZ „ÁLLAMI TITOKBA”
A POLITIKAI RENDŐRSÉG, 1945-1956
A PÉTER GÁBOR VEZETTE INTÉZMÉNY 1945-1953 KÖZÖTT
PIROS LÁSZLÓ ÉS „A TRÓJAI FALÓ” A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN, 1953-1956
AZ ÁVH ÚTBAN A „GENERÁLIS BŰNBAK” SZEREP FELÉ
A TITKOLÓDZÁS ÉS A TÁRSADALOM RETTEGÉSBEN TARTÁSÁNAK BUMERÁNGJA
AZ INTERNÁLÁS INTÉZMÉNYE, 1945-1953
AZ INTERNÁLÓ- ÉS KÉNYSZERMUNKATÁBOROK
A BUDA-DÉLI INTERNÁLÓTÁBOR, 1945-1949
KISTARCSA, KÖZPONTI INTERNÁLÓTÁBOR, 1949-1953
A RECSKI INTERNÁLÓTÁBOR, 1950-1953
A tábor építése és lakói
A tábor funkcionális működése
Egészségügyi ellátás, kórház, tisztálkodás és élelmezés
Szökések
A halottakról
A recski tábor irányítása és őrszemélyzete
Szabadulás és felülvizsgálat
A TISZALÖKI KÉNYSZERMUNKATÁBOR, 1951-1953
A KECSKEMÉT-KORHÁNKÖZI KÉNYSZERMUNKATÁBOR, 1951 NYARA
A KAZINCBARCIKAI „INTERNÁLÓTÁBOR”, 1951-1953
AZ INTERNÁLÁSSZERŰ KITELEPÍTÉSEK
A HORTOBÁGYI ÉS A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI ZÁRT TÁBOROK
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK
AZ 1953. ÉVI AMNESZTIA ÉS ELLENTMONDÁSOS VÉGREHAJTÁSA
A KISTARCSAI BÍRÓSÁG
A ZÁRT TÁBOROK FELSZÁMOLÁSA, A KITELEPÍTÉSEK MEGSZÜNTETÉSE
MELLÉKLETEK
KRONOLÓGIA
ÉLETRAJZOK
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
FOTÓALBUM RECSKRŐL
DOKUMENTUMOK
A RECSKI INTERNÁLTAK NÉVSORA