Agroinform Kiadó
A kertészeti ágazaton belül a szőlőtermesztés és borászat fejlődése az utóbbi évtizedekben nagy léptékben haladt előre. Ehhez alapfeltétel volt kutatás és nemesítéssel előállítható új és intenzíven termeszthető szőlőfajták sora. Hazánkban az eredményeket évtizedek múltán hozó szőlőnemesítés jeles személyisége Dr. Bakonyi Károly.
A fa, mint örök nyersanyagunk feldolgozása az ókori időkben is kitüntetett szerepet kapott. Számos használati és kultikus tárgy, fegyverek, járművek stb. elengedhetetlen alapanyaga volt évezredekig. Az új anyagok és gyártástechnológiák megjelenésével és elterjedésével a faanyag néhány alkalmazási területen háttérbe szorult ugyan, de kiváló műszaki tulajdonságai és „melegsége” okán ma is társunk, és várhatóan a jövő századokban is az emberiség kedvelt nyersanyaga marad.
A könyv az asztalosság kezdeteitől a II. világháborúig tárgyalja a fafeldolgozás történetének egyes fejezeteit Magyarországon. Az olvasó ezzel a művel két egymáshoz kapcsolódó és kötődő ipar történetéből kap ismereteket, a fafeldolgozásról és a bútorszakmáról.
A tapasztalatok tárháza, az újabb tudományos felismerések gyakorlati hasznosításának dokumentuma ez a könyv, amely szervesen kapcsolja össze a hazai erdőgazdálkodást a faiparral, a hazai erdők teljesítőképességét a faipari kapacitással és ennek tulajdonviszonyaival.
A fa ma is a legkedveltebb anyagok egyike, közvetlen környezetünk meghatározója. A kiváló szerző az emberiség kezdetétől követi nyomon azt a folyamatot, minek következtében mára már nélkülözhetetlen alapanyaggá vált a fa. Oknyomozó történelem: 40 000 év, melyben szorosan összefonódik az emberiség és a fa története.
Napjainkban sokat emlegetjük azt a régi elvet, hogy „az vagy, amit megeszel”. Ebben a formában Feuerbach német filozófus írta le, bár már Hippokratész is hangsúlyozta: „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”. Egyre többet tudunk a vadontermő, de főként a termesztett gombák kémiai-biológiai értékeiről, a fogyasztásukkal összefüggő előnyök (esetleg hátrányok) kérdéseiről.
A termelőknek és szakembereknek egyaránt szóló könyv a magyarországi kendertermesztés botanikai leírását tartalmazza. Foglalkozik a kender biológiájával, genetikájával, nemesítésével. Ismerteti a kender termesztéséhez szükséges tudnivalókat a vetéstől a betakarításig.
A közönséges dió (Juglans regia L.) hazai – kiváló termőhelyi tulajdonságokkal rendelkező – természetes tölgyeseink egyik jelentős elegyfafaja. Azon néhány értéknövelő fafajunk közé tartozik, amelyek megfelelő elegyarányú jelenléte jelentősen emelheti egy-egy állomány ökonómiai értékét.
A mű 2002. évi első kiadása óta sem jelent meg olyan munka, amely átfogóan feldolgozta volna a magyar haltenyésztés történetét, és mivel a könyv azóta teljesen elfogyott a kereskedelmi forgalomban, és a szakmában továbbra is (reménybeli) igény van a múlt megismerésére, ezért időszerűvé vált az újbóli kiadása. Ezzel az új kiadással állítunk emléket a múlt század egyik legnagyobb formátumú magyar haltenyésztőjének, Tasnádi Róbertnek.
Kiadványunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly módon, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevő fajokat ismertetjük. Hogy milyen kártevőket? Lehetőség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdészeti, raktári és háztartási kártevőt.
Noha 1987-ben jelent meg először és 14 kiadást is megért, mégsem veszített értékéből A metszés ábécéje című szakkönyv. Ha valaki komolyan meg akar tanulni metszeni, annak számára ma is egyedülálló útmutató ez a kötet, amelyben a gyakorlati fogások elsajátítását a szakszerű és pontos illusztrációk is segítik. A szerzők szükség szerint aktualizálták a könyvet; új termesztési móddal bővítették az ismeretek sorát, illetve elhagyták azt, amelyen már túlhaladott az idő.
A múlt század elején, valószínűleg gabonaszállítmányok kísérő szennyezőjeként, került be a parlagfű magja térségünkbe, és már a ’20-as években megtalálták ezt a növényt Somogy megyében. Kétséget kizáróan egy különleges gyomnövényről van szó, de azért érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vált első számú domináns gyommá, majd napjainkban közellenséggé.
A parlagfű elleni biológiai védekezésben a tudományos eredmények alapján egy bogár tűnik a legígéretesebbnek. A parlagfű-olajosbogár már Magyarországon is megjelent, de még csak csekély számban. A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein.
A kiadvány az 1900-as évek eleji pomázi fúvószenekarok által játszott dallamvilág, egy letűnt korszak zenei életérzésének megismeréséhez szeretne hozzájárulni. Kollár Ferenc (1884–1967) zenész és karnagy kézzel írt szólamkottái – helytörténeti, zenetörténeti értékén és az esztétikai élményen túl – értők számára hallhatóvá, zenét művelő emberek kezeiben játszhatóvá válnak. (Kétnyelvű kiadvány.)
A könyv magyar nyelven elsőként összegzi az állomány-egészségtan ezen állatfajokra vonatkozó legfontosabb ismereteit. Az állomány-egészségtan feladata olyan diagnosztikai módszerek és termelésorientáló programok kifejlesztése és alkalmazása, melyek alapján lehetővé válik az állományszinten előforduló betegség, termés-elmaradás időben való felismerése, az előidéző okok meghatározása és felszámolása.
Ez a könyv a tógazdasági munkák mindennapjairól szól. A szerzők elsősorban a gyakorlatban hasznosítható kérdésekkel foglalkoznak. A könyv – tartalma és terjedelme alapján – főleg a kisebb magángazdaságok művelőinek készült, hiszen – többek között – tartalmazza a kis halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat is.
A vörös tölgy (Quercus rubra L.) a nemesnyárak és az akác után a legjelentősebb egzóta fafajunk. A vörös tölgy erdőterületünk produktivitásának emelésére alkalmas fafaj, amelyet nagy vitalitása, széles ökológiai toleranciája és a különböző károsításokkal szembeni kiváló ellenálló képessége alapoz meg.
Azért, hogy az időjárás okozta abiotikus és biotikus stresszhatásokra reagáló szőlőtőkék életfunkcióit, teljesítményét értelmezhessük, bemutatjuk a termőhely időjárásának elemeit, azok serkentő vagy pusztító hatásait a szőlőre.
Az agrárgazdasági élelmiszer-előállítás a növényi eredetű nyersanyagok betakarítását követően, illetve az állatok vágásával kezdődik. Színhelye általánosan megfogalmazva: az agrárgazdasági élelmiszer-előállító hely vagy más néven élelmiszer-előállító üzem. Egy üzem tervezése, megvalósítása és fejlesztése összetett műszaki-gazdasági feladat, amely sokféle szakember tartós és összehangolt munkáját követeli meg.
Hazai gyógynövényekből, virágokból, bogyós és egyéb gyümölcsökből minden komolyabb ráfordítás nélkül készíthetők ízletes ágyas pálinkák, likőrök és borok. E könyv pontos útmutatásai és az ízesítőül ajánlott növények felhasználhatóságához összeállított táblázatos naptár segítségével az olvasónak garantálhatóan sikerülhet saját készítményét „megalkotnia”.
A köztermesztésre (nagyüzemi elszaporításra) javasolható akácfajtákról első alkalommal 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézet jelentetett meg szakmai kiadványt „Az akác fajtaválaszték bővítése” címmel. Az azóta eltelt közel 25 év során több monografikus jellegű szakkönyv is ismertette több-kevesebb részletességgel az akácfajták leírását, mindezek önálló kiadványban való megjelentetésére azonban mind ez ideig nem került sor.