„ad vinum diserti…”
Paraméterek
| Szerző | Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond |
| Cím | „ad vinum diserti…” |
| Alcím | Monostori szőlő- és borgazdálkodás |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Formátum | A/4, ragasztókötött |
| ISBN | AGR2009 |
|
A balatoni szent hegyek fogalmát merészen kiegészítve szeretnénk, ha a magyar szőlőtermesztés szent hegyeinek sora bővülne. Jónak látnánk, ha közéjük sorolnának még több „hegyet” is, de mindenképpen közé sorolnák ismét a méltatlanul elfelejtett igazi Szent Hegyet, Pannónia Szent Hegyét is. |
|
|
|
Leírás
„A szőlőhegyek a magyar emberek számára hosszú évszázadokon keresztül az emberi lét boldogabb pillanatait, óráit jelentették. A hófehérre meszelt présházak előtt álló diófa árnyékában, vagy a pince hűvösében – szomszédokkal, barátokkal elfogyasztott néhány pohár volt a kikapcsolódás az élet keserveiből. A szőlőhegy (így) nem csak a nyugalom és a béke szigete volt, hanem a természeti és az ember alkotta tájelemek kivételes szépségű együttese is” – írja Laposa József a Szőlőhegy című kis munkájában. Egy mondat még idekívánkozik: „A magyar szőlőtermesztés szent hegyei közé sorolható Badacsony, Szentgyörgyhegy, Somló és a méltatlanul keveset emlegetett Csobánc…” A balatoni szent hegyek fogalmát merészen kiegészítve szeretnénk, ha a magyar szőlőtermesztés szent hegyeinek sora bővülne, magam is jónak látnám, ha közéjük sorolnának még több „hegyet” is, de mindenképpen közé sorolnák ismét a méltatlanul elfelejtett igazi Szent Hegyet, Pannónia Szent Hegyét is, ahol a monostori szőlő-, és borgazdálkodással az „emberi lét boldogabb pillanatait, óráit”, a „nyugalom és béke szigetét”, a természeti ajándékok és a természeti szépség együttesét varázsoltuk vissza, egy a bencés közösségünkkel egyidős csodálatos hagyomány újjáteremtésével. Szeretnénk Kazinczy Ferenc 1831-ben történt pannonhalmi látogatásának vízióját újraálmodni: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt fekszik játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek.” (Kazinczy Ferenc, Utazásaim, Pannonhalma, 1831)
Örömmel ajánlom a Kedves Olvasónak, Kutatónak a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára és a Magyar Bortörténeti Társaság által 2005. évben szervezett „Monostori szőlő- és borgazdálkodás, monostori uradalom egykor és ma” című konferencia anyagát. A konferencia akkoron és remélem, hogy ma is, tanulmányai révén több tudományág képviselőit szólítja meg: egyház-, művelődés- és gazdaságtörténészek, néprajzkutatók, muzeológusok, gazdasági és mezőgazdasági szakemberek hozzájárulásával átfogó képet ad a monasztikus szerzetesrendek gazdasági tevékenységéről, borkészítési hagyományáról. Így konferenciánk egyik értéke a tudományok közötti párbeszéd volt, ami a Kedves Olvasó számára is megtapasztalhatóvá válik a kötet tanulmányainak olvasása során.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
Pannonhalma, 2009. április 25.
Agroinform Kiadó, 2009.
Szerkesztette: Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond
Tartalom
Előszó
Szerkesztői előszó
Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond: Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán
A bencések szerepe az európai szőlő- és borkultúra megteremtésében
Szőlő és bor a tatárjárás előtti Pannonhalmán
Szőlőbirtoklás és szőlő utáni adózás
A török hódoltság peremén
Megújulás a 18. században
Szőlő- és borgazdálkodás a 19. század első felében
Pannonhalma a nemzeti összefogás és a szőlőgazdaság rekonstrukciója élén
Az új szőlészeti-borászati technológia kialakítása
A két világháború között, a tőkés borgazdálkodás útján
Újjászületés a rendszerváltás után
Gyulai Ferenc – Gyulai Gábor: Középkori szőlőkultúra és előzményei (magok és tanulságok)
A szőlő rendszertana, származási viszonyai
A szőlő terjedésének archaeobotanikai bizonyítékai
Szőlő archaeobotanikai maradványai a Kárpát-medencéből
Az archaeobotanikai leletek, mint a középkori szőlőtermesztés bizonyítékai
A régi szőlőfajták azonosításának lehetősége
Összefoglalás. Magok és tanulságok
Nagy Balázs: Monasztikus szőlőtermesztés és borfogyasztás a középkori nyugaton
A szőlőkultúra elterjedése a koraközépkori Európában
A borfogyasztás jellemzői
Rudolf Malli: A kolostorpince kincse (Szempontok a bor előállításához, tárolásához és értékesítéséhez néhány alsó-ausztriai kolostor példája alapján)
A kolostorok és a szőlőtermő vidékek megjelenésének kapcsolatáról
A bor különböző származási helyeiről
A kolostorpincéről
A kolostorok borának beszerzéséről
A kolostorpince kincseiről – A mennyiségek
A sokrétű borszükségletről
Borfogyasztás és minőség
Gazdaságos volt-e a kolostori borgazdaság?
A jelen kolostori borról
A bor- és pincegazdaság a legtöbb kolostor számára már nem volt kifizetődő, ezért felhagytak vele
Összefoglalás
Érszegi Géza: A szőlő és a bor szerepe Pannonhalma gazdálkodásában az Árpád-korban a tatárjárásig
Függelék
F. Romhányi Beatrix: Pálos szőlőbirtokok a koraújkorban
Korkes Zsuzsa: Rozmaring, rozmaringos bor, monostori uradalom
Dénesi Tamás: Egy pannonhalmi pincemester a 18. század derekán (Keller Bálint számadáskönyve)
A pincemester és számadáskönyve
A majorsági szőlők
Az apátsági pincék
Borfogyasztás
Nagy Ágota: Szeder (János) Fábián kertészkedő tudós szerzetes munkássága a monostori uradalomban
Kertészeti munkássága a főapátságban
Dominkovits Péter – Perger Gyula: Paraszti gazdaság és szőlőbirtok Szentmártonban és a szentmártoni uradalom falvaiban a 19. század első felében (Adatok és kérdőjelek)
A szőlőhegyek és vezetőik – avagy: paraszti autonómia, vagy jól működő, egységes uradalom?
Paraszti birtok és szőlő – Két eset: Szentmárton mezőváros és Kajár falu
Végszó helyett
Lichtneckert András: Aszófő szőlőművelése a kezdetektől a Vörösmál betelepítéséig
Közép- és török kori előzmények
Szőlőhegyek, telepítések a 18–19. században
A szőlőművelés módja
A hegytörvények és a szőlőhegyi önkormányzat
Fülöp Éva Mária: Szőlőtermesztés és borkultúra a Tihanyi Bencés Apátság zalai birtokain (18–20. sz.) (esettanulmány)
Csoma Zsigmond: A szőlődézsma megváltásának problémái a Benedek-rendi monostori uradalmakban
Problémafelvetés
Dézsmamegváltás az 1853. évi úrbéri pátens és az 1868. évi 29. tc. alapján
A dézsmamegváltás problémái, esetei, módjai
Dézsmamegváltás egyszerűen, „baráti” megegyezéssel – az ácsi példa
Dézsma megváltása botrányosan (a kajári példa)
Nehézségek a dézsmamegváltásban
A dézsma váltságösszegének megállapítása
A dézsmamegváltás lezárása, tanulságok
Németh Tamás – László Péter – Szabó József – Pásztor László: A szőlészet talajtani vonatkozásainak történeti áttekintése
A talajtan jelentősége hazai szőlőtermesztésünk fejlődésében
Treitz Péter munkássága és klimazonális térképe
Szaktanácsadási rendszer, talajvizsgálatok, tápanyagellátás
A szőlőkataszter jelentősége
A szőlőkataszterek készítésének fontosabb állomásai
Szabó László Péter: A tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19–20. században
Hajdu Edit: A csemegeszőlő-fogyasztás kultúrája és fejlődése
Bevezetés
A csemegeszőlő meghatározása
A szőlőfürtök tápértéke
A csemegeszőlő fogyasztása
A csemegeszőlő-fogyasztás fejlődése
Csemegeszőlő fogyasztásunk kultúrája
Összefoglalás
Mészáros Márta – Csoma Zsigmond: A szőlő-, gyümölcs-, must- és borkészítmények édességként, desszertként a szerzetesi asztalon
Az étkezési (csemege) szőlők és eltartásuk
Télre való csemegeszőlő-eltartás módszerei
Aszalással mazsolának
Sűrített must és liktárium
Ürmös és füves borok
Füves, illatosított borok
Aszúborféleségek
Szalmabor
Csoma Zsigmond: Technológiaváltás a 19–20. század fordulóján a magyarországi bencés uradalmak szőlő- és bortermelésében
A bencés uradalmi szőlők jövedelmezősége
Rábai László: Ó kupába új bort tölts! I.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet újraindulásának rövid története
Szőlőterületek
Pinceépület
Pénzügyi források
Szakemberek
Liptai Zsolt: Ó kupába új bort tölts! II.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szakmai háttere
Környezeti adottságok
Fajtaszerkezet
Területméret, művelési mód
Borászattechnológia
Hortobágyi T. Cirill OSB: Szerzetesi élet és gazdálkodás
A Szent Benedek-i tradíció
Spiritualitás és gazdálkodás ma
Működési „ars poetica” ma
Konkrétumok
A turizmus
Apátsági termék család
Pannonhalmi Apátsági Pincészet
Távlatok
„ad vinum diserti…” (Monastic Viticulture in Pannonhalma)
The Benedictine contribution to European viticulture
Grapes and wine in Pannonhalma before the Mongolian Invasion
Vineyard ownership and taxation
On the fringes of the Ottoman Occupation Zone
Renewal in the 18th century
Viticulture and wine-making in the first half of the 19th century
Pannonhalma leading the national vineyard reconstruction program
The development of modern vineyard and cellar technology
Between the two World Wars: Toward a capitalist wine industry
Revival after the democratic turn
A könyv szerzői
Színes képmellékletek
