Leírás
Reinhard T. Krüger a pszichodráma-pszichoterápiát a belső mentalizációt külső játékon keresztül megvalósító módszerként értelmezi. Ezen az alapon differenciálja és bővíti ki a pszichodráma-pszichoterápia elméletét és gyakorlatát. Krüger rendszerbe foglalja Moreno és más pszichodramatikusok pszichodráma-pszichoterápiás tapasztalatait és megalkotja a borderline és más személyiségzavarban szenvedők, traumatizált, szorongásos zavarban, depresszióban, vagy szenvedélybetegségben szenvedők, öngyilkossági késztetésekkel vagy gyásszal küzdők zavarpspecifikus pszichodráma-pszichoterápiájának modelljeit. A javasolt eljárásmódok mind egyéni terápiában, mind csoportterápiában alkalmazhatók. A szerző 117 esetpéldán keresztül világítja meg mondandóját, melyek gyakran teljes terápiás folyamatokat írnak le. E könyv rendszerezettségén keresztül a pszichodráma-pszichoterápia tapasztalatai elérhetővé válnak más terápiás iskolában képződött pszichoterapeuták számára, de hasznos olvasmány lehet segítő foglalkozásúaknak is. Olyan cselekvési módokat találhatnak a könyvben, ami munkájukat zavarspecifikusan hatékonyabbá és elevenebbé teszi.
Dr. Reinhard Krüger pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, pszichodráma pszichoterapeuta. Egyéni magánrendelésben dolgozik Großburgwedelben és az Edenkoben/Überlingen Moreno Intézet orvos-vezetője.
Szerkesztette: Csáky-Pallavicini Krisztina
Paraméterek
Szerző | Krüger, Reinhard T. |
Cím | A zavarspecifikus pszichodráma-terápia |
Alcím | Elmélete és gyakorlata |
Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
Kiadás éve | 2017 |
Terjedelem | 496 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 414 265 2 |
Tartalom
Tomcsányi Teodóra – Harmatta János – Fedor Béla: Kreativitás és terápia. Reinhard Krüger útja a zavarspecifikus pszichodrámához
Előszó
Bevezetés
1. Mi a pszichodráma?
2. A pszichodráma-terápia általános elmélete
2.1. A terapeuta intuíciója mint cselekvést vezérlő folyamat
2.2. A páciens belső mentalizálása és a külső színpadon bemutatott játéka közötti szabályozási kör
2.3. A pszichodramatikus játék neurofiziológiai alapjai
2.4. A páciens és a terapeuta közötti egyeztetési és megegyezési folyamat a pszichodrámajáték során
2.5. A terápiás kapcsolat zavarai, áttétel, viszontáttétel és ellenállás
2.6. A pszichodráma-terápia mentalizáción alapuló kezelésként történő értelmezésének következményei
2.6.1. A pszichodráma a csoportterápia formátumában való alkalmazástól független terápiás eljárás
2.6.2. A pszichodrámában nem szakadhat meg a kapcsolat a páciens belső mentalizálása és külső pszichodramatikus játéka között
2.6.3. Egyszerűbbé válik a pszichodráma-technikák alkalmazása
2.6.4. A terapeuta rendszerszemléletűen és folyamatorientáltan gondolkodik
2.6.5. A csoport önszerveződő rendszerként értendő
2.7. Az egyénre irányuló, direktív vezetési stílus és a rendszerszemléletű vezetési stílus
2.8. A mentalizációalapú pszichodráma-terápia és a szerepelméleti alapú
pszichodráma-terápia
2.9. A pszichodráma-terápia szerepelméleti konceptualizálása Schacht szerinti továbbfejlesztésének megvitatása
3. A betegség alakulásának folyamata
3.1. Tüneti diagnózis és folyamatdiagnózis
3.2. A kreatív folyamat és négy aspektusa
3.2.1. Az önszerveződési folyamat strukturális aspektusa
3.2.2. Az energetikai cserefolyamatok aspektusa
3.2.3. A cselekvés aspektusa a kreatív folyamatokban
3.2.4. A funkcionális aspektus
3.3. A mentalizálás zavarai mint második diagnózis
4. Személyiségzavarok és strukturális zavarok
4.1. Mi a személyiségzavar?
4.2. A személyiségzavarban szenvedő páciensek kezelésének sajátosságai
4.3. A borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek kezelésének sajátosságai
4.4. A strukturális zavar mint a személyiségzavarban szenvedők alapproblémája és kiegészítő diagnózisa
4.5. A kezelés első hat lépésének áttekintése
4.6. Helyettes mentalizálás hasonmástechnikával a „normál” pszichodrámajátékban
4.7. Az önszerveződés énállapotai működési rendszerének reprezentálása székekkel
4.8. A pszichés önszerveződés diszfunkcionalitásával kapcsolatos problématudat kifejlesztése
4.9. Borderline személyiségzavarban szenvedő páciensekhez való speciális terápiás hozzáférés
4.10. A diszfunkcionális pszichés önszerveződés átalakítása szabad–kreatív folyamattá
4.11. Az énállapotokkal kapcsolatos székmunka hasonlóságai és eltérései a sématerápiához képest
4.12. Személyiségzavarban szenvedő páciensek pszichodráma-terápiájának kevésbé zavarspecifikus módszerei
4.13. A terapeuta énállapotaival kapcsolatos munka kaotizáló kapcsolatokban
4.14. A terápiás kapcsolat zavarainak pszichodramatikus kezelése
4.15. Hasonlóságok és eltérések a pszichoanalitikus „válaszadás elvé”-hez és a Schacht-féle „komplementer válaszadás”-hoz képest
5. Traumát követő pszichés zavarok
5.1. A traumaterápia sajátosságai
5.2. A traumát követő pszichés zavar és a traumatizáló helyzet definíciója
5.3. A traumát követő pszichés zavar tünetei
5.4. A disszociálás mint a traumát követő pszichés zavar központi ismertetőjegye
5.5. A terapeuta mint az igazság tanúja
5.6. A pszichodramatikus traumaterápia hat szakasza
5.7. Traumaspecifikus diagnosztika
5.8. Traumaspeciükus krízisintervenció
5.9. Önstabilizáció és az azt elősegítő technikák
5.10. A trauma feldolgozása
5.10.1. A traumaélmény történetté alakítása cselekvéssel
5.10.2. A trauma feldolgozásának négy funkcionális munkatere
5.10.3. A trauma feldolgozása segédterapeuták segítségével
5.10.4. Az információ és a rendezési tere
5.10.5. A biztos hely
5.10.6. A megfigyelés és elbeszélés tere
5.10.7. Az áldozat és a tettes közötti cselekvési tér
5.10.8. A traumaexpozíciós ülés feldolgozása
5.10.9. A tettessel való szerepcsere kontraindikációjáról
5.10.10. A trauma feldolgozása az asztalszínpad segítségével az egyéni terápiában
5.10.11. A trauma feldolgozása csoportterápiában
5.11. A belső átállás integrációja a kapcsolatokba
5.12. Másodlagos traumatizáció
5.13. Az ember természetes öngyógyító rendszere
5.14. A természetes öngyógyító rendszer utánérlelése a terápiában
5.15. A terápiás kapcsolat
5.16. A terapeuta másodlagos traumatizációja és kiégése
5.17. A pszichodramatikus traumaterápia koncepciói más pszichodramatikusoknál
5.17.1. Peter Felix Kellermann (2000, 23–40): The Iherapeutic Aspects of Psychodrama with Traumatized People – A pszichodráma terápiás aspektusai traumatizált embereknél
5.17.2. Marcia Karp (2000, 63–82): Psychodrama of Rape and Torture: A Sixteen-year Follow-up Case Study – A nemi erőszak és a kínzás pszichodrámája: tizenhat éves követéses esettanulmány
5.17.3. Eva Roine (2000, 83–96): The Use of Psychodrama with Trauma Victims – A pszichodráma haszna traumát szenvedetteknél
5.17.4. Anne Bannister (2000, 97–113): Prisoners ofthe Family: Psychodrama with Abused Children – A család foglyai: pszichodráma erőszakot szenvedett gyerekekkel
5.17.5. Clark Baim (2000, 155–175): Time’s Distorted Mirror: Trauma Work with Adult Male Sex Olfenders – Az idő torzítása: traumamunka szexuális bűncselekményt elkövetett férfiakkal
5.17.6. Jörg Burmeister (2000, 198–225): Psychodrama with Survivors of Traflic Accidents – Pszichodráma közlekedési balesetek túlélőivel
6. Szorongásos zavarok
6.1. A szorongás társadalmi feltételei
6.2. Mi a szorongás?
6.3. A pánikrohamoktól szenvedő páciensek sajátos pszichodinamikája a terápiát akadályozó tényezőként
6.4. A pánikrohamoktól szenvedő páciensek kezelésének megkezdése
6.5. A pánikrohamoktól szenvedő páciensek terápiájának hét fázisa
6.6. Egy szociális fóbiában szenvedő beteg zavarspecifikus terápiája
6.7. Krízisintervenció vizsgáktól való szorongás esetén
6.8. Szorongásos zavarok csoportterápiája
6.9. Más pszichodráma-terapeuták eljárása szorongásos zavarok kezelése során
6.9.1. Egy szociális fóbiában szenvedő páciens kezelése Moreno által
6.9.2. Izolált fóbiák kezelése
6.9.3. Pánikrohamok kezelése a terápia során más pszichodramatikusoknál
7. Kényszerbetegségek
7.1. Kényszergondolatok és kényszercselekvések és pszichodinamikai funkciójuk
7.2. A diszfunkcionális pszichés önszerveződés kezelése kényszertünetek esetén
7.3. Kényszercselekvések nélküli kényszergondolatok kezelése
7.4. Önstabilizáció és énerősítés szerepjátékokkal
8. Depresszió
8.1. Mi a depresszió?
8.2. A depresszió különböző formái
8.3. A depresszió terápiája aktuális konfliktus esetén
8.4. A depresszió terápiája neurotikus konfliktus esetén
8.4.1. A neurotikus depresszióban szenvedők pszichodinamikus terápiájának alapelve
8.4.2. A neurotikus depresszió esetén alkalmazandó terápia kilenc lépése
8.4.3. A rendszerszemléleti szempontból méltányos kapcsolatmegvalósítás kipróbálása
8.4.4. A belső integrációja más kapcsolatokba
8.4.5. Rendszerszemléletű gondolkodás szerepcsere révén
8.4.6. A terapeuta segédénként való részvétele a pszichodramatikus párbeszédben
8.4.7. Csoportterápiás kezelés
8.4.8. A depresszió kezelése leválási konfliktusok esetén
8.4.9. Az elhúzódó gyászreakció terápiája
8.5. A depresszió terápiája identitáskonfliktusok esetén strukturális zavarokban szenvedőknél
8.6. A pszichózisközeli depresszió terápiája
8.6.1. Terápiás kommunikáció helyettesítő mentalizálás révén
8.6.2. Öngyilkossági fantáziák próbaképpen történő képzeletbeli megvalósítása
8.6.3. A cselekvés közös terápiás mentalizálása a hétköznapokban
8.6.4. A mentalizálás aktiválása az éjszakai álmokkal való munka révén
8.6.5. Az én születése
8.6.6. A belső átállás integrációja a kapcsolat belső képébe
8.6.7. A pszichózisközeli depresszió terápiájának határai
8.7. Kezelés pszichofarmakokkal
8.8. Öngyilkossági krízisek
8.8.1. Az öngyilkossági impulzus beágyazása a hozzá tartozó konfliktusba
8.8.2. Találkozás a halállal mint ébresztő és ösztönzés az újrakezdésre
8.8.3. A gondolkodás beszőkülése preszuicidális szindrómában
8.8.4. Az öngyilkossági hajlam értékelésének kritériumai és kérdései
8.8.5. Terápiás intervenciók öngyilkossági veszély esetén
9. Pszichotikus megbetegedések
9.1. A pszichotikus megbetegedésben szenvedők zavarspeciflkus terápiájának sajátosságai, Moreno titka
9.2. A pszichotikus dekompenzáció pszichodinamikája
9.3. A terápiás kapcsolat blokádja a klasszikus pszichiátriai találkozás során
9.4. A mentalizáció három módja pszichózis esetén
9.5. A kapcsolat transzmodális alakítása a terápia során
9.6. A terápiás eljárásmód öt lépése
9.6.1. A hasonmáspárbeszéd
9.6.2. Gyógyszeres kezelés
9.6.3. A hétköznapi logika és az álomlogika közötti ellentét szimbolizálása
9.6.4. A segédvilágmódszer alkalmazása hanghallásos hallucinációk esetén
9.6.5. A segédvilágmódszer alkalmazása nagyzási hóbort esetén
9.7. A fragmentált önszerveződés integrációja
9.7.1. A deperszonalizációs folyamat átalakítása énteljesítménnyé
9.7.2. Fragmentált önszerveződés integrációja kézbábjátékkal
9.8. Moreno és Casson elméleti és gyakorlati felismerései
9.9. Csoportterápia pszichózisban szenvedőkkel
10. Szenvedélybetegségek
10.1. Szenvedélybetegek pszichoterápiájának sajátosságai
10.2. A szenvedélybetegség és a függőség definíciója
10.3. Epidemiológiai adatok és kezelési statisztikák
10.4. Diagnosztika és a szenvedélybetegségekre Jellemző tünetek
10.5. A szenvedélybetegség kialakulásának pszichodinamikája
10.6. A szenvedélybetegségek terápiájának hét fázisa
10.6.1. A motivációs fázis és információs fázis
10.6.2. Döntés az absztinencia mellett és a testi megvonás
10.6.3. Önsegítő csoportban való részvétel
10.6.4. A pszichés leszokás fázisa
10.6.5. A belső átállás integrációja az aktuális kapcsolatokba
10.6.6. Másodlagos pszichés megbetegedés kísérő kezelése
10.7. Az egyéni mélypont kibontása és a kapituláció
10.8. A transzmodális terápiás kapcsolat
10.9. Csoportterápia
10.10. Visszaesés megelőzése
10.11. Gyógyszerfüggőség és drogfüggőség
10.12. Nem szerhez kapcsolódó szenvedélybetegségek
10.12.1. Az egyéni ideális függőségi jelenet megragadása
10.12.2. Szerencsejáték-függőség és evészavarok
10.12.3. Szexfüggőség és pornófüggőség
10.12.4. Internetes játék-függőség
10.13. Kodependencia és vonatkoztatási személyek másodlagos traumatizációja
11. Betegségnek tekintendő eltérő magatartás
11.1. Betegségnek tekintendő eltérő magatartást mutatók kezelésének sajátosságai
11.2. Fetisiszta cselekvéseket végző páciens esete
11.3. Betegségnek tekintendő eltérő magatartású páciensek pszichodinamikája
11.4. Fetisiszta cselekvések tüneteinek zavarspecifikus megközelítése
11.5. A mintha-mód integrációja a betegségnek tekintendő eltérő magatartásba
11.6. Fetisiszta cselekvések kapcsolatok helyettesítésére
11.7. Kísérlet az absztinenciára és leszoktató kezelés fetisiszta cselekvések esetén
Irodalom
Tárgymutató
Névmutató