A vezetéstudomány alapjai
Paraméterek
| Szerző | Gulyás László |
| Cím | A vezetéstudomány alapjai |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 212 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 482 868 6 |
Eredeti ár:
3.465 Ft
3.291 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A szerző tapasztalatai szerint a menedzserhallgatót nem érdeklik az aprólékos akadémiai rendszerezések, szintén nem érdeklik a különféle menedzser életbölcsességek. Egy kérdés izgatja őket: ,,Mit kell tennem, hogy hatékony – és persze sikeres – vezetővé váljak?” |
|
|
|
Leírás
Napjainkban a könyvesboltok menedzser-könyvek részlege elképesztő széles skáláját kínálja a vezetéssel foglalkozó különféle könyveknek. Ha alaposan szemügyre vesszük a kínálatot, e könyveket három csoportba sorolhatjuk:
• Körülbelül a kínálat 40-45%-át teszik ki a „komoly könyvek”. Ezek legfőbb jellemzője, hogy akadémiai szemléletmóddal íródtak, elméleti alapon ,,77 különböző vezetési iskolába” sorolják a vezetéstudomány képviselőit. Az olvasó körülbelül a 12. iskolánál elveszíti a fonalat és a türelmét. Nem tudja követni az újabb és újabb aprólékos rendszerezést.
• A kínálat másik 40-45 %-át a „Hogyan legyünk top-menedzserek 6 hét alatt?” típusú könyvek teszik ki. Ezek legfőbb jellemzője, hogy „a munkatársak véleményére mindig figyelni kell, de mindig Te – azaz a vezető – döntesz” fajtájú életbölcsességeket tárgyalnak, bő lére eresztve. Az olvasó a könyvet letéve azt mondja: „Ezt magamtól is tudtam, kár volt erre a könyvre ennyi pénzt kiadni”.
• Valójában csak a könyvek 10-15%-áról mondható el, hogy sikerül akadémiai „elméletieskedés” és a hétköznapi életbölcsességek között azt az ösvényt megtalálni, amelyet végigjárva az olvasó úgy érzi, hogy tényleg fontos dolgokat tudott meg a vezetés tudományáról.
Jelen könyv szerkesztője – és egyben számos fejezet szerzője – több mint 10 éve oktat menedzsereket – médiamenedzserektől kezdve a tejipari mérnökökig – vezetés-tudományra. Tapasztalatai szerint a menedzserhallgatót nem érdeklik az aprólékos akadémiai rendszerezések, szintén nem érdeklik a különféle menedzser életbölcsességek. Egy kérdés izgatja őket: ,,Mit kell tennem, hogy hatékony – és persze sikeres – vezetővé váljak?”
A jegyzet erre a kérdésre próbál meg választ adni, miközben azt is szeretné elérni, hogy az olvasó a könyvet letéve a fentebbi hármas osztályozást használva a 10-15%-os kategóriába sorolja e művet.
JATEPress, 2012.
Szerkesztette: Gulyás László
Lektor: Tóthné Sikora Gizella
Tartalom
Táblázatok és ábrák jegyzéke
BEVEZETÉS
I. RÉSZ
A VEZETŐI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK FONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI
I. FEJEZET
A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE AZ ÓKORTÓL A MODERN IRÁNYZATOK SZÜLETÉSÉIG
1. A vezetéstudomány fejlődése
1.1. A vezetéstudomány megjelenése
1.2. Ókori vezetéstudományi ismeretek
1.3. Középkori vezetéstudományi ismeretek
1.4. Az újkori vezetéstudomány
II. FEJEZET
KLASSZIKUS IRÁNYZAT
1. Taylor munkássága
1.1. Taylor életútja
1.2. Taylor útja a „tudományos menedzsmenthez”
1.3. Taylor módszerének lényege
1.4. A Taylor-i módszer kritikája
2. Taylor követői
3. Henry Fayol rendszere
3.1. Funkciók és elvek
3.2. Fayol rendszerének értékelése
4. Max Weber
III. FEJEZET
VISELKEDÉSTUDOMÁNYI IRÁNYZAT
1. A viselkedéstudományi irányzat
1.1. Az irányzat lényege
2. Elton Mayo munkássága
2.1. Mayo kísérletei
2.2. Mayo irányzatának értékelése
3. Kurt Lewin munkássága
3.1. Lewin németországi kísérletei
3.2. Lewin USA-beli munkássága
4. Douglas McGregor
5. Rensis Likert
6. A „Human Relations” irányzat értékelése
IV. FEJEZET
A TUDOMÁNYOS MODERN IRÁNYZAT ÉS AZ INTEGRÁCIÓS IRÁNYZATOK
1. Tudományos (kvantitatív) irányzat
2. Integrációs irányzatok
2.1. Az integrációs irányzatok rendszerezése
2.2. Szociális rendszerek iskolája
2.3. Folyamatszemléletű iskola
2.4. Empirikus iskola
2.5. Szituatív iskola (Fiedler kontingencia elmélete)
MÁSODIK RÉSZ
A SZERVEZETTUDOMÁNY ELMÉLETI ALAPJAI
V. FEJEZET
A SZERVEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
1. Szervezeti alapfogalmak
2. Szervezetek strukturális jellemzői
2.1. Munkamegosztás
2.2. Hatáskörmegosztás
2.3. Koordináció
2.4. Konfiguráció
VII. FEJEZET
MINTZBERG SZERVEZETMODELLJE ÉS A MEGFELELŐ SZERVEZETI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA
1. Mintzberg szervezetmodellje
1.1. A modell általános jellemzői
1.2. Mintzberg szervezettípusai
2. A megfelelő szervezeti struktúra kialakítása
2.1. A szervezettervezés öt komponense
2.2. A szervezeti struktúra kialakításának irányelvei
2.3. A szervezetek „láthatatlan” struktúrája
2.4. A szervezeti struktúra átalakítása
III. RÉSZ
A VEZETŐ FUNKCIÓI
VIII. FEJEZET
A VEZETÉS FUNKCIÓIRÓL ÁLTALÁBAN
1. A vezetés funkciói
1.1. Rendszerezési kísérletek
IX. FEJEZET
A VEZETÉS FUNKCIÓI 1.: A TERVEZÉS
hitt kerék 1. pont: Az elképzelés megalkotása,
hitt kerék 4. pont: Helyzet-meghatározás stratégiai tervezés a területfejlesztésben
1. Hitt kerék 1. pont: az elképzelés megalkotása
1.1. Az elképzelés alkotórészei
2. Hitt kerék 4. pont: helyzet-meghatározás
2.1. A stratégia tervezés elemei
2.2. Környezeti és társadalmi felelősség
2.3. Környezeti lehetőségek
2.4. Adottságok
2.5. A szervezet
2.6. Erőforrások
2.7. Emberek
2.8. Tudás
2.9. Folyamatos vezetői támogatás
2.10. Stratégiai akciók
3. Stratégiai tervezés a terület- és településfejlesztésben
3.1. Elméleti alapok
3.2. A tervezés folyamata
X. FEJEZET
A VEZETÉS FUNKCIÓI 2.: A SZERVEZÉS
hitt kerék 2. pont: A csapat kialakítása hitt kerék
hitt kerék 3. pont: Az értékek tisztázása
1. Hitt kerék 2. pont: a csapat kialakítása
1.1. A csapat definíciója
1.2. A „termelékeny csapat” jellemzői
1.3. A csapatvezetés fogalma
1.4. A kiváló csapatvezető jellemzői
2. Hitt kerék 3. pont: az értékek tisztázása, avagy a szervezeti kultúra általános jellemzői
2.1. Definíció
2.2. A szervezeti kultúra kialakulásának folyamata
2.3. Kultúra és szervezeti felépítés
XI. FEJEZET
A VEZETÉS FUNKCIÓI 3.: A VEZETÉS
hitt kerék 5. pont: Kommunikációhitt kerék
6. pont: Képessététel
1. Hitt kerék 5. pont: kommunikáció
1.1. Jakobson modellje
1.2. A Jakobson modell működése szervezeti kommunikáció esetén
1.3. A zaj
1.4. Visszacsatolás (feed-back)
1.5. A zaj fajtái
1.6. A kommunikációs zajok elleni küzdelem a szervezetben
3. Hitt kerék 6. pont: képessététel
3.1. A motiváció definíciója
3.2. Összegzés
XII. FEJEZET
A VEZETÉS FUNKCIÓI 4.: AZ ELLENŐRZÉS
hitt kerék 7. pont: Felkészítés
hitt kerék 8. pont: Mérés
1. Hitt kerék 7. pont: felkészítés (képzés és fejlesztés)
1.1. Bevezetés
1.2. Az MBA képzések jellemzői
1.3. MEA programok Magyarországon
1.4. A coaching
1.5. A tréningek
1.6. Következtetések
2. Hitt kerék 8. pont: mérés
2. 1. A mérés eszközrendszere
2.2. A mérési módszerek alapja: a vállalati információs rendszerek
2.3 Az integrált vállalat irányítási rendszerek (IVR)
2.4. Az IVR funkcionalitása egy élelmiszergazdasági esetpéldán keresztül
2.5. Az integrált vállalat irányítási rendszerek és az üzleti intelligencia
3. Jövőbeni fejlődési irány: tudásmenedzsment és az információ mint hatalmi tényező
