A tudattalan Isten
Paraméterek
Szerző | Frankl, Viktor E. |
Cím | A tudattalan Isten |
Alcím | Pszichoterápia és vallás |
Kiadó | Ursus Libris Kiadó |
Kiadás éve | 2018 |
Terjedelem | 168 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5786 13 6 |
…embernek lenni azt jelenti, hogy állandóan különféle helyzetekkel szembesülünk, amelyek mindegyike egyszerre adomány és feladat. Egy ilyen feladat azt „adja fel” nekünk, hogy beteljesítsük az értelmét. És ugyanakkor annak lehetőségét „adja” nekünk, hogy az értelem beteljesítése által megvalósítsuk önmagunkat. Minden helyzet olyan hívás, amelyre hallgatnunk, amelynek engedelmeskednünk kell. |
|
|
Leírás
Egyszer az amerikai Time magazin egyik riporternője kért tőlem interjút. Azt kérdezte, vajon a jelenlegi trend elvezet-e a vallástól. Azt válaszoltam, hogy a trend a vallástól nem vezet el, de annál inkább azoktól a felekezetektől, amelyek látszólag mást sem tesznek, mint egymás ellen harcolnak, és megpróbálják elorozni egymás híveit. Erre a riporternő azt kérdezte, hogy ez azt jelenti-e, hogy előbb-utóbb egy univerzális vallás jön létre, amire én nemmel feleltem: ellenkezőleg, mondtam, nem univerzális, hanem perszonális – mélységesen személyes – vallásosság felé haladunk, olyan vallás felé, amelyből kiindulva mindenki megtalálhatja saját, legszemélyesebb nyelvét, ha Istenhez fordul.
…embernek lenni azt jelenti, hogy állandóan különféle helyzetekkel szembesülünk, amelyek mindegyike egyszerre adomány és feladat. Egy ilyen feladat azt „adja fel” nekünk, hogy beteljesítsük az értelmét. És ugyanakkor annak lehetőségét „adja” nekünk, hogy az értelem beteljesítése által megvalósítsuk önmagunkat. Minden helyzet olyan hívás, amelyre hallgatnunk, amelynek engedelmeskednünk kell.
Előszó a harmadik kiadáshoz
Ez a könyv egy olyan előadáson alapszik, amelyet alig egy tucatnyi ember előtt kellett megtartanom egy hallgatói kör meghívására, melyet néhány bécsi értelmiségi alapított, röviddel a második világháború után. Az előadás először 1948-ban jelent meg könyv formájában. A Kösel Verlag újabb kiadásra ösztönzött, amibe azonban csak vonakodva egyeztem bele, mert ráébredtem, hogy – tekintettel az eltelt időre – minden részletében már nem tudom vállalni azt, ami az első változatban található. Vagy talán szégyenkeznem kellene amiatt, hogy időközben továbbfejlődtek a gondolataim? – kérdezem az angol kiadás előszavában. Jóllehet kismértékben változtattam a szövegen, véleményem szerint könyveim közül A tudattalan Isten a legalaposabban megkomponált mű, és kár lett volna, ha a szövegbe (1–7. fejezet) mindenféle kiegészítést toldok, és a szigorúan szisztematikus vonalvezetést megtöröm. Ezért a kiadó egyik javaslatát elfogadva kiválasztottam néhány írást későbbi publikációim közül, amelyek A tudattalan Isten témáját járják körül, és kiegészítésképpen csatoltam őket az eredeti könyvhöz (8–11. fejezet). Ugyanakkor a logoterápia eredményeinek jelenlegi állását nemcsak A tudattalan Isten felől nézve kellene megítélni, hanem „szárnyszélessége” alapján is. Ebből a szempontból az olvasó a viszonylag részletes bibliográfiában nemcsak arra az irodalomra talál utalást, amely a logoterápiának a teológia és a pszichoterápia határterületén történő alkalmazásáról szól, hanem a klinikai gyakorlatról és a terápiás technika kérdéseiről, a logoterápia nemrég empirikusan is igazolt motivációelméletéről – „az értelem akarása” témájáról –, valamint a manapság fokozottan aktuálissá váló értelmetlenségérzésről szóló írásokkal is találkozhat. Ha valaki őszinte, és komolyan veszi a pszichoterápiát, akkor ennek az egyre jobban terjedő tömegneurózisnak a láttán ma – csakúgy, mint huszonöt évvel ezelőtt – nem térhet ki a pszichoterápia és a teológia szembesítése elől.
Bécs–San Diego, 1974. január
Viktor E. Frankl
Előszó a hetedik kiadáshoz
A hetedik kiadás – az aktualizált bibliográfiát nem számítva – függelékkel bővült (12. fejezet), ebben olvasható először annak az előadásnak a szövege, amelyet az amerikai pszichiáterek társaságának 1985. évi gyűlésén, az Oskar Pfister-díj átadása alkalmából tartottam Dallasban, angol nyelven. Akkor fordult elő első alkalommal, hogy nem amerikai ember kapta ezt a díjat, amelyet Oskar Pfister svájci teológusról, Sigmund Freud barátjáról és kiváló tanítványáról neveztek el. Mint ismeretes, a két tudós éveken keresztül levelezett egymással, ennek anyaga azóta már meg is jelent (Briefe 1909–1939, hrsg. v. E. Freud – H. Weng, Frankfurt, 1981).
Bécs, 1988. május
Viktor E. Frankl
Ursus Libris Kiadó, 2018.
Írta: Viktor E. Frankl
Fordította: Varga Judit, Bircsák Anikó, Varga Zsófia
Kapcsolódó kiadványok:
Értelemközpontú pszichoterápia
Tartalom
Előszó a harmadik kiadáshoz
Előszó a hetedik kiadáshoz
1. Az egzisztenciaanalízis lényege
2. A szellemi tudattalan
3. A lelkiismeret egzisztenciaanalízise
4. Egzisztenciaanalitikus álomértelmezés
5. A lelkiismeret transzcendenciája
6. Tudattalan vallásosság
7. Pszichoterápia és vallás
8. Logoterápia és teológia
9. Orvosi lelkigondozás
10. Az értelem észlelésének szerve
11. Az ember prereflexív ontológiai önmegértése
12. A végső értelmet kereső ember
Utószó
Hitről és vallásosságról a Viktor E. Frankl-i logoterápia és egzisztenciaanalízis tükrében (Vik János tanulmánya)
Névmutató
Tárgymutató
A szerzőről