A tógazdasági haltenyésztés
Paraméterek
| Szerző | Lajkó István – Tasnádi Róbert |
| Cím | A tógazdasági haltenyésztés |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2001 |
| Terjedelem | 212 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 502 749 4 |
|
Ez a könyv a tógazdasági munkák mindennapjairól szól. A szerzők elsősorban a gyakorlatban hasznosítható kérdésekkel foglalkoznak. A könyv – tartalma és terjedelme alapján – főleg a kisebb magángazdaságok művelőinek készült, hiszen – többek között – tartalmazza a kis halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat is. |
|
|
|
Leírás
A könyv célja az utóbbi 10-15 évben jellegében és tulajdonviszonyaiban átalakult magyarországi halastó-gazdálkodás alapismereteinek összefoglalása. Elsősorban a gyakorlatban jól hasznosítható kérdéseket tárgyalják a szerzők a könyvben, a tudományos témákból csak a halastavi termelőmunkát közvetlenül érintőket ismertetik, s ezeket is csak vázlatosan (részletesebb tanulmányozásukra a könyv végén ajánlott bővebb szakirodalmi forrásokban nyílik alkalom). A tógazdasági munkák mindennapjairól szól ez a könyv. Úgy tárgyalja a szakismereteket, hogy a most kezdő vagy a szakismeretekben kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényében. Tartalma és terjedelme alapján a könyv elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól, tartalmazza az ilyen halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat. Érdeklődéssel forgathatják a könyv lapjait a halak iránt általában érdeklődők, vagy egy-egy horgászvíz kezelői, a halászatot tanuló diákok, a halász munkások, és rövid, ám gyors információt szerezhetnek belőle a nagyobb halgazdaságok használói is. A könyv hasznos fejezetként ismerteti a halastavi gazdálkodás legszükségesebb adminisztrációs műveleteit is, de csak olyan mértékben, ami szinte nélkülözhetetlen a tógazdasági haltermeléshez, a haltenyésztési műveletek évközi „nyomkövetéséhez” és az egész évi munka utólagos áttekintéséhez és értékeléséhez. Ezek az adatok alkalmasak a tapasztalatok leszűrésére, a jövő gazdálkodása érdekében. Tekintettel arra, hogy a természetes vizek halállományának fenntartása egyre inkább a tógazdaságokban nevelt halakra szorul, a megfelelő fejezetekben utalást kapunk az összefüggésekre is, illetve olyan tipikus folyóvízi halfajokra kiterjedően, amelyek ivadéknevelése tógazdaságokban is folytatható. A könyv fő témája természetesen a halastó és a tógazdaság. Az itt rendszeresen és elterjedten felnevelt halfajokra, elsősorban a pontyra, az amurra, a fehér és a pettyes busára, a ragadozó halakra vonatkoztatva kapunk bővebb ismeretanyagot. Bevezetésemben röviden vázolni szeretném a magyar halastókultúra történetét és mai szerepét. A mai értelemben halastónak tekintett első vízterületek, pontytenyésztő tógazdaságok hazánkban a XIX. század utolsó évtizedében létesültek egyházi birtokok keretében és magán földbirtokosok tulajdonaként. A tógazdasági haltenyésztés nálunk tehát fiatal, mindössze száz egynéhány éves ágazat. Nem így van ez Európában. Lengyelországban a XIII-XIV., Csehországban és Németországban a XV-XVI. században épültek az első pontyos tógazdaságok.
Agroinform Kiadó, 2001.
Írta: Lajkó István – Tasnádi Róbert
Lektor: Pintér Károly
Tartalom
1. Halastó-művelési alapismeretek
1.1 Biológiai alapok
1.1.1 A tóvíz sajátosságai
1.1.2 A vizek anyagforgalma
1.1.3 A vizek minősége
1.1.4 A tó élőhelyei
1.1.5 A vizek élővilága
1.1.6 Társulások a vízben
1.1.7 A haltermelés biológiai alapjai
1.2 A tógazdaságok haszonhalai
1.2.1 A ponty (Cyprinus carpio)
1.2.2 A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix)
1.2.3 A pettyes busa (Aristichthys nobilis)
1.2.4 Az amur (Ctenopharyngodon idella)
1.2.5 A compó (Tinca tinca)
1.2.6 A csuka (Esox lucius)
1.2.7 Süllő (Stizostedion lucioperca)
1.2.8 A harcsa (Silurus glanis)
2. Műszaki alapismeretek
2.1 A tógazdaságok műszaki berendezései
2.1.1 Földművek
2.1.2 Műtárgyak
2.1.3 Tógazdaságok egyéb műszaki berendezései
2.2 A halastavak vízellátása
2.3 Tógazdaság gépi berendezései
2.3.1 Csónakmotorok
2.3.2 Szivattyúk
2.3.3 A tóépítés és tókarbantartás gépei
2.3.4 Vízinövény irtás gépei
2.3.5 Vízlevegőztetés gépei
2.3.6 A trágyázás gépei
2.3.7 A takarmányozás gépei
2.3.8 A madarak elleni védelem berendezései
3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása
3.1 Szaporodás fogalma, általános jellemzői
3.2 A ponty szaporítása
3.2.1 Anyahalak tartása
3.2.2 A ponty kistavas természetszerű szaporítása
3.2.3 A ponty nagytavas természetszerű szaporítása
3.2.4 A ponty keltetőházi szaporítása
3.3 A növényevő halak szaporítása
3.4 A compó szaporítása
3.4.1 A compó extenzív szaporítása
3.4.2 A compó keltetőházi szaporítása
3.5 Pontyfélék ivadékainak előnevelése
3.6 A csuka szaporítása
3.7 A süllő szaporítása
3.8 A harcsa szaporítása
3.9 Szaporítással kapcsolatos adatok
4. Ivadék és növendékhal nevelés
4.1 Ivadéknevelés
4.2 A növendék (kétnyaras) halak nevelése
4.2.1 A növendék halat nevelő tavak népesítési és kihelyezési elvei
4.2.2 Trágyázás, műtrágyázás
4.2.3 Takarmányozás
4.2.4 Próbahalászat
4.2.5 Lehalászás
4.2.6 Teleltetés
5. Az étkezési (háromnyaras) halak nevelése
5.1 Az étkezési halat nevelő tavak népesítési és kihelyezési elvei
5.1.1 A népesítés szempontjai
5.1.2 A kihelyezés szempontjai
5.2 Trágyázás, műtrágyázás
5.3 Takarmányozás
5.4 Próbahalászat
5.5 Lehalászás
5.5.1 A nyári lehalászás
5.5.2 Az őszi lehalászás
5.6 Teleltetés
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
6.1 A népesítés kiszámítása és a kihelyezés
6.1.1 A népesítés
6.1.2 A kihelyezés
6.2 A halastavak termőképességének fokozása
6.2.1 A halastavak termőképességéről általánosságban
6.2.2 A tavak trágyázása
6.3 Haltakarmányozás
6.3.1 A haltakarmányozás jelentősége
6.3.2 A haltest és a haltáplálék összefüggése
6.3.3 A takarmányozás szervezése
6.4 A takarmányozás évközi feladatai
6.5 A próbahalászat és termésbecslés
6.5.1 Az ivadék próbahalászata
6.5.2 A másod- és harmadnyaras halak próbahalászata
6.5.3 A próbahalászat eredményességét befolyásoló tényezők
6.5.4 A próbahalászati értékelés
6.5.5 A termésbecslés
7. A halastavak lehalászása
7.1 Felkészülés a lehalászásra
7.2 A tavak őszi lehalászása
7.3 A nyári halászat
8. A halak tárolása és teleltetése
8.1 Teleltetési terv
8.2 Telelők előkészítése, fertőtlenítése
8.3 A teleltetés technológiája
8.4 Teleltetés termelőtavakban
9. A halak szállítása
9.1 A halszállítás járművei
9.2 A szállítás egyéb kellékei
9.3 A halak szállíthatóságát befolyásoló tényezők
9.4 A halszállítás technológiája
10. Halegészségügyi ismeretek
10.1 Általános ismeretek
10.2 Biotikus eredetű halbetegségek
10.2.1 Baktériumok és vírusok okozta megbetegedések
10.2.2 Gombák és algák okozta megbetegedések
10.2.3 Egysejtű paraziták okozta megbetegedések
10.2.4 Férgek által okozott halbetegségek
10.2.5 Rákok
10.3 Abiotikus halbetegségek
10.3.1 Környezeti ártalmak
10.4 Halak kártevői
10.4.1 ízeltlábúak
10.4.2 Halak, kétéltűek, hüllők
10.4.3 Madarak
10.4.4 Emlősök
10.5 Védekezés a halbetegségek ellen
10.5.1 Fertőtlenítés
10.5.2 Halak gyógykezelése
Felhasznált és ajánlott irodalom