A területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében
Paraméterek
Sorozat | Földrajzi tanulmányok |
Szerző | Péti Márton |
Cím | A területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében |
Alcím | Stratégiai környezeti vizsgálatok földrajzi szemlélettel |
Kiadó | JATEPress |
Kiadás éve | 2011 |
Terjedelem | 207 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 315 024 5 |
Eredeti ár:
2.835 Ft
2.693 Ft
Online kedvezmény:
5%
E könyv alapvetően tudományos monográfia, egyes részeiben szakkönyvekben vagy kézikönyvekben megszokott üzenetekkel. Elsősorban az elméleti háttér és a nemzetközi szakirodalom ismeretére vágyó szakemberek hasznosíthatják. |
|
|
Leírás
E könyv alapvetően tudományos monográfia, egyes részeiben szakkönyvekben vagy kézikönyvekben megszokott üzenetekkel. Elsősorban az elméleti háttér és a nemzetközi szakirodalom ismeretére vágyó szakemberek hasznosíthatják. A harmadik fejezet konklúziói és esettanulmányai, valamint a negyedik fejezet ajánlásai viszont a napi gyakorlati munkát is segíthetik. Így e könyvet haszonnal forgathatják mind a gyakorlati, mind a tudományos élet szakemberei, valamint a felsőoktatásban részt vevő oktatók és hallgatók. Ezen belül pedig a területi tervezés, a környezeti tervezés, a környezeti hatásvizsgálat, a stratégiai környezeti vizsgálat, az ágazati fejlesztéspolitika és a programértékelés területén tevékenykedők érdeklődésére tarthat számot.
A könyv a közszféra területi alapú fejlesztési és tervezési tevékenységeivel foglalkozik, elsősorban a regionális fejlesztéssel és a területfejlesztéssel, röviden kitérve a hazai területrendezésre. Eközben kitekint a fejlesztéspolitika egészére is, beleértve az ágazati logikák mentén szerveződő fejlesztéseket és azok tervezését. A fejlesztési és tervezési tevékenységekben a környezeti és fenntarthatósági megfontolások érvényesítésének lehetőségeit mutatja be. A fenntarthatóság tervezési-fejlesztési érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). Az SKV bemutatása a területi tervezési és fejlesztési vonatkozásoktól független általános történelmi és szakirodalmi vonatkozásokra is kiterjed, mely értékes információkat hordozhat a stratégiai környezeti vizsgálati szakértői közösség egésze számára.
Földrajzi tanulmányok 7.
Írta: Péti Márton
Lektor: Pálvölgyi Tamás, Czira Tamás
Tartalom
1. Bevezetés
1.1. A könyv felépítése
1.2. Kinek szól ez a könyv
2. Környezetintegráció és fenntarthatóság a területi tervezésben – elméleti áttekintés
2.1. Környezeti és ökológiai tudományok és a tervezés
2.2. Területi tudományok és tervezés
2.3. A környezeti és a területi tervezés kapcsolódási pontjai
2.3.1. A tevékenységek idő- és térdimenziói
2.3.2. Tárgy és célok
2.3.3. A gyakorlati tervezői tevékenységek napjainkban
2.3.3.1. A területi és környezeti tervezés, mint közérdekű és közösségi tevékenység
2.3.3.1.1. A környezeti tervezés, mint közösségi tevékenység
2.3.3.1.2. A területi tervezés, mint közösségi tevékenység
2.3.3.1.3. A területi és környezeti közösségi tervezés viszonya
2.3.3.2. Hasonlóságok a területi és környezeti tervezés elméletének és megközelítésének fejlődésében
2.3.3.3. A posztmodern (területi) tervezés főbb irányelvei
2.3.3.4. Kortárs tervezési irányelvek a környezeti és a területi tervezésben, különös tekintettel az Európai Unió gyakorlatára
2.3.3.5. Az európai uniós környezetpolitika alapelvei
2.3.4. A környezeti és a területi tervezés kapcsolódásának összegzése
3. Környezetintegráció és fenntarthatóság a területi tervezésben – a gyakorlat
3.1. Környezetintegráció a szakirodalmakban
3.1.1. Környezetintegrációs modellek a közszféra tervezési-fejlesztési tevékenységeiben
3.1.2. A területfejlesztési környezetintegrációs eljárások kialakulása
3.1.2.1. A területi tervezés a környezetügy első számú letéteményese a közösségi fejlesztési és tervezési tevékenységekben
3.1.2.2. A környezetintegrációs eljárások fejlődése
3.1.3. Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)
3.1.3.1. Egyes SKV-megközelítések és kapcsolatuk egyéb környezetintegrációs eljárásokkal
3.1.3.2. Az SKV ambíciói és korlátai
3.1.3.3. Az SKV jellemzőtípusai
3.1.3.3.1. Az SKV integráltság és formalizáltság szerinti felosztása
3.1.3.3.2. Egyes döntéshozási szintek SKV-i
3.1.3.3.3. Az SKV tárgykörök szerinti felosztása
3.1.3.4. Az SKV történeti háttere és formalizálódása nemzeti és nemzetközi szinteken
3.1.4. Az SKV a közszféra tervezési-fejlesztési tevékenységeiben, különösen a területfejlesztésben
3.1.4.1. Az SKV mint formatizált eljárás kialakulása
3.1.4.2. SKV-módszerek, -eszközök és kommunikáció
3.1.4.2.1. Külső formájú SKV tervezői módszerek
3.1.4.2.2. Belső formájú SKV tervezői módszerek
3.1.4.2.3. Az SKV kommunikációja
3.2. A területi tervezési környezetintegráció nemzetközi gyakorlata
3.2.1. Brit esettanulmányok
3.2.1.1. A brit területi tervezési rendszerről
3.2.1.2. A Délnyugat-angliai régió tervdokumentumai
3.2.1.3. Brit formák a fenntarthatóság területi tervezésben való érvényesítésére
3.2.1.4. A jelenlegi eljárások az SKV követelményeinek tükrében
3.2.1.5. Az SKV délnyugat-angliai bevezetésének kihívásai
3.2.1.6. Brit kételyek az EU SKV direktívája körül
3.2.1.7. A brit értékelési eljárások vizsgálatának konklúziói
3.2.2. Finn SKV tapasztalatok
3.2.3. SKV-tapasztatatok az EU Bizottságnál
3.2.4. Ausztrál SKV-tapasztalatok
3.3. A területi tervezési környezetintegráció haladó hazai gyakorlata
3.3.1. Hazai vizsgálatok tárgyának bemutatása
3.3.2. Haladó hazai területfejlesztési példák a fenntarthatóság integrálására
3.3.2.1. A 2005-ös új Országos Területfejlesztési Koncepció
3.3.2.2. A Balaton Stratégia 2007—13 tervezése
3.3.3. A területfejlesztési SKV jó hazai gyakorlatainak bemutatása
3.3.3.1. A Balaton Stratégia 2007—13 stratégiai környezeti vizsgálata
3.3.3.2. A 2009—10-es regionális területfejlesztési operatív programok stratégiai környezeti vizsgálata
3.4. A területi tervezési környezetintegrációs gyakorlatok tanulságai
3.4.1. Az SKV előremutató megközelítései
3.4.2. Követendő gyakorlatok az SKV egyes komponenseiben
3.4.2.1. Az SKV alkalmazandó tervezői eszközei
3.4.2.2. Az SKV során alkalmazandó adatbázisok
3.4.2.3. Az SKV követendő dokumentációja
3.4.2.4. Az SKV előremutató kommunikációja, partnersége és nyilvánossága
3.4.2.5. Az SKV kívánatos humánerőforrás háttere
3.4.2.6. Az SKV optimális politikai környezete
3.4.2.7. Az SKV optimális tervezési környezete
3.4.2.8. Az SKV kívánatos területi szemlélete
4. A fenntarthatóság gondolatára épülő területi tervezés
4.1. A térségi fenntarthatóság
4.1.1. A fenntarthatóság kritikáinak alapja: a térbeliség hiánya
4.1.2. A térségi fenntarthatóság kritériumai
4.1.3. A térségi fenntarthatóság erőforrás orientált alapelvei
4.1.4. Térségi fenntarthatósági elvek a területi struktúrák harmóniájáról
4.1.5. Identitás, értékválasztás, mint térségi fenntarthatósági elvek
4.1.6. A térségi fenntarthatóság tervezési fogalmi ellentétpárjai
4.1.6.1. Térségi fenntarthatóság vs. tematikus fenntarthatóságok
4.1.6.2. Térségi fenntarthatóság vs. fenntartható fejlődés
4.1.6.3. Térségi fenntarthatóság vs. térségi versenyképesség
4.2. A fenntarthatóság elvére épülő területi tervezési rendszer (fenntartható területi tervezés)
4.2.1. A fenntartható területi rendszer elvei a tervezési gyakorlatban
4.2.2. A fenntartható területi tervezés rendszerének áttekintése
4.2.3. A térség fenntarthatósági értékrendjének rögzítése (térségi fenntarthatósági keretstratégia)
4.2.3.1. A területi tervek térségi fenntarthatósági üzeneteinek egyes típusai
4.2.3.2. Térségi fenntarthatósági üzenetek az egyes tervezési fázisokban
4.2.3.2.1. Helyzetelemzés és helyzetértékelés
4.2.3.2.2. Térségi fenntarthatósági célok és elvek kitűzése
4.2.4. A fenntartható térhasználat elvei
4.2.5. Stratégiai környezeti vizsgálatok a fenntartható területi tervezési rendszerben
4.2.6. Az előzetes programértékelés környezeti része a fenntartható területi tervezési rendszerben
5. Felhasznált irodalmak
6. Függelék
6.1. Ábrajegyzék
6.2. Táblázatok jegyzéke
6.3. Végjegyzetek jegyzéke
6.4. Rövidítések jegyzéke
6.5. Az RTOP SKV környezeti értékelésének példája
6.6. Példák a fennhatóságot is érvényesítő tervi indikátorokra
6.7. Végjegyzetek függeléke