Leírás
Az utóbbi időkben világszerte egyre jellemzőbb a természettudományos tantárgyak diszciplináris határok betartásával megvalósuló integrált szemléletű oktatása. Könyvünk arra vállalkozott, hogy az Ember és természet, illetve Földünk – környezetünk műveltségi területekhez köthető természettudományos tantárgyak oktatását segítő ismereteket összegyűjtse. Összefoglaló jellege révén kétféle lehetőséget biztosít: a természettudományos tantárgyakat hallgató tanárjelöltek megismerhetik belőle egy-egy tantárgy legfontosabb tanítási tartalmait, céljait; a tanár kollégák pedig áttekintést kaphatnak a rokon tantárgyakról, ami segítheti őket az integrált szemléletű tanítási folyamat megtervezésében.
A könyv figyelembe veszi a 2012-ben elfogadott NAT-ban megfogalmazott alapelveket és az új tanárképzési koncepciókat. A kötet készítése során azonban a szerzők fő törekvése elsősorban a természettudományos nevelés általánosan elfogadott, kipróbált, bevált, illetve a legújabb pedagógiai kutatások által feltárt értékek követése volt. Ezen belül is főként a fogalmi rendszer fejlődésére, alakítására, illetve a szükséges fogalmi váltások kimunkálásának bemutatására helyeztük a hangsúlyt.
Mozaik Kiadó, 2014.
MS-9351
Szerkesztette: Dr. Radnóti Katalin
A könyv szerzői: Dr. Adorjánné Farkas Magdolna, Dr. Király Béla, Dr. Nahalka István, Nagy Lászlóné dr., Dr. Papp Katalin, Dr. Radnóti Katalin, Dr. Wagner Éva.
Lektor: Dr. Horváth Gergely, Dr. Szerényi Gábor, Dr. Tóth Zoltán, Dr. Ujvári Sándor
Paraméterek
| Szerző | Radnóti Katalin |
| Cím | A természettudomány tanítása |
| Alcím | Szakmódszertani kézikönyv és tankönyv |
| Kiadó | Mozaik Kiadó |
| Kiadás éve | 2014 |
| Terjedelem | 576 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 697 764 1 |
Tartalom
Bevezetés
1. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉSRŐL
1.1. A természettudományos tantárgyak tanítási céljai
1.2. A mozgás leírása
1.3. Az anyag szerkezete: folytonos, vagy részecskékből áll
2. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS PEDAGÓGIAI HÁTTERE
2.1. Tendenciák a természettudományos nevelésben
2.1.1. A természettudományos nevelés társadalomorientálttá válása
2.1.2. A konstruktivista tanulásszemlélet érvényesülése
2.1.2.1. A tanulásról alkotott eltérő szemléletmódok összevetése
2.1.2.2. A konstruktivista tanulásszemlélet lényege
2.1.2.3. Az előzetes tudás jelentősége
2.1.2.4. Az előzetes tudás és a tapasztalat szerepe a természettudományok tanulása során
2.1.2.5. Sikerrel járhat a „felfedeztető tanítás” híveinek mozgalma?
2.1.2.6. A tanulói felfedezések lehetőségei, a fogalmi váltás
2.1.2.7. Az igazságról
2.1.2.8. A talán leginkább meglepő következmény: a tanulásban a dedukció a lényeges
2.1.3. A természettudományos nevelés és a méltányosság
2.2. A tanulást szolgáló tevékenységrendszer sokszínűvé válása
2.3. A gyermektudomány
3. FOGALMI FEJLŐDÉS ÉS FOGALMI VÁLTÁSOK A TERMÉSZETTUDOMÁNY TANULÁSA SORÁN
3.1. Fizika
3.1.1. A mozgásról alkotott kép kialakítása
3.1.1.1. Az elérendő fontosabb fogalmi váltások és a mozgással kapcsolatos néhány lehetséges tanulói elképzelés
3.1.1.2. 1-6. évfolyam
3.1.1.3. 7-8. évfolyam
3.1.1.4. Középiskolai szakasz
3.1.1.5. A newtoni fizika alapgondolatai
3.1.1.6. Az egyenletes körmozgás
3.1.2. Az anyagkép alakítása a fizikában
3.1.2.1. 1-6. évfolyam
3.1.2.2. 7-8. évfolyam
3.1.2.3. Középiskolai szakasz
3.1.2.4. Az elemi részecskekép felbontása a fizikaórákon
3.1.2.5. A sűrűségfogalom kialakítása
3.1.2.6. A testek rugalmassága
3.1.3. Az elektromos és optikai jelenségek
3.1.3.1. Az elektromos áram
3.1.3.2. Az indukció jelensége és jelentősége mai világunkban
3.1.3.3. Gyermeki elképzelések az elektromos jelenségekkel kapcsolatban, a fogalmi fejlődés lehetséges útja
3.1.3.4. Gyermeki elképzelések a fénytani jelenségekkel kapcsolatban
3.1.3.5. 1-6. évfolyam
3.1.3.6. 7-8. évfolyam
3.1.3.7. Az áramerősség és a feszültség fogalmának kialakítása
3.1.3.8. Feldolgozási javaslat az optika témaköréhez a 7-8. évfolyamon
3.1.3.9. Középiskolai szakasz
3.1.3.10. Az elektromos és mágneses mező összehasonlítása a fogalmi fejlődés szempontjából
3.1.4. Az energiafogalom alakítása a fizikában
3.1.4.1. Az energiaforrások és felhasználási lehetőségeik
3.1.4.2. 1-6. évfolyam
3.1.4.3. 7-8. évfolyam
3.1.4.4. Középiskolai szakasz
3.1.4.5. Néhány tanulói felmérés eredménye
3.1.4.6. A macskabundától a Mars bolygóig (hőelnyelés, -visszaverés, -kibocsátás)
3.2. Kémia
3.2.1. A részecskeszemlélet alakítása a kémiában
3.2.1.1. A kémiai leírás három szintje
3.2.1.2. A kémia sajátos nyelvezete
3.2.1.3. Az oldódás
3.2.1.4. A részecskekép differenciálódása a kémiai tanulmányok során
3.2.1.5. A kémiai kötés
3.2.1.6. Kémiai reakciók
3.2.1.7. Reakcióegyenletek a kémiában
3.2.1.8. A halmazok tulajdonságai
3.2.2. Kémia mindenhol
3.2.2.1. Szervetlen kémia
3.2.2.2. Szerves kémia
3.2.2.3. Energiatároló vegyületek
3.2.2.4. A kémiai energia, reakcióhő
3.2.2.5. Elektrokémia, galvánelemek, akkumulátorok, üzemanyagcella
3.2.2.6. Környezeti kémia
3.3. Biológia
3.3.1. Az élő fogalmának alakítása
3.3.1.1. Az élettelen és az élő közötti különbség
3.3.2.1. Az élő/élőlény fogalmának terjedelmi viszonyai
3.3.1.3. Az élő/élőlény fogalmának alakulása a környezetismeret, természetismeret és biológia tantárgyakban
3.3.1.4. Mi alapján különböztetik meg a gyerekek az élőlényeket az élettelen dolgoktól
3.3.1.5. Az élő/élőlény fogalmának tanítása
3.3.2. Az életműködésekkel kapcsolatos ismeretek fejlődésének elősegítése
3.3.2.1. Az élőlények életjelenségei
3.3.2.2. Az életműködésekkel kapcsolatos ismeretek alakulása a környezetismeret, természetismeret és biológia tantárgyakban
3.3.2.3. Mit tudnak a gyerekek az élőlények életműködéseiről
3.3.2.4. Az életjelenségek tanítása
3.3.3. Az élőlények és a környezet tartalmi terület ismeretrendszerének kialakítása
3.3.3.1. Az élőlények és a környezet
3.3.3.2. Az élőlények és a környezet tartalmi terület fogalmainak alakulása a környezetismeret-, természetismeret- és a biológia-tananyagban
3.3.3.3. Hogyan sajátították el a tanulók Az élőlények és a környezet tartalmi terület ismereteit?
3.3.3.4. Az élőlények és a környezet tartalmi terület fogalomrendszerének tanítása
3.4. Földrajz
3.4.1. A térrel kapcsolatos fogalomkör kiépülése a földrajztanításban
3.4.1.1. A térfogalom a tantervi elvárások szerint
3.4.1.2. A valós tér megismerése
3.4.2. A térképhez kötődő térfogalomkör kiépülése a földrajztanításban
3.4.2.1. A térképhez vezető térábrázolási folyamat
3.4.2.2. Fogalmi váltások a térképolvasási képesség fejlődése során
3.4.2.3. A topográfiai tudás fejlődése
3.4.3. Az idővel kapcsolatos fogalomkör kiépülése a földrajztanítás során
3.4.3.1. Az időfogalomkör a tantervi elvárások szerint
3.4.3.2. A napi idő érzékelése
3.4.3.3. Az évi idő érzékelése
3.4.3.4. A történelmi idő érzékelése
3.4.3.5. A földtörténeti idő érzékelése
3.4.3.6. A különböző időtípusok és az idő jelentőségének felismerése
3.4.3.7. Időrendi sorok felállítása
3.4.4. A földrajz és a többi természettudományos tantárgy kapcsolata
4. MOTIVÁCIÓ A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS SORÁN
4.1. A motiváció tudományos megközelítése
4.1.1. A motiváció két meghatározó elmélete
4.1.2. A motivációt befolyásoló tényezők
4.2. A tantárgyi motiváció
4.2.1. A tantárgyi motivációt meghatározó tényezők
4.2.2. A motiváció és az agykutatás
4.3. Motivációs stratégiák a természettudományos nevelésben
4.3.1. Kísérletek
4.3.2. A témaválasztás mint motiváció
4.3.3. A reáliák és a szépirodalom
4.3.4. A játék (játékszer) szerepe a motivációban
4.4. Iskolán kívüli környezet (outdoor science)
4.4.1. Konstrukciós feladatok
4.4.2. Színielőadások (performance)
4.4.3. Kísérletek, mérések „terepen”
4.4.4. Tudományos múzeumok, kiállítóhelyek
5. TANULÁSI KÖRNYEZETEK, A TANULÁS ESZKÖZRENDSZERE A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS SORÁN
5.1. A tanári szerep megváltozása
5.2. Szóbeli módszerek a természettudományos oktatásban
5.3. A kollektív munkaformák alkalmazása a természettudományok tanításában
5.4. Szituatív módszerek a természettudományok tanításában
5.5. A kísérletek helye és szerepe a természettudományos oktatásban
5.6. A természettudomány tanulása és az informatikai környezet
6. A PROBLÉMAMEGOLDÁS ALAPJAI ÉS SZEREPE A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANULÁSI FOLYAMATBAN
6.1. Mi a probléma?
6.1.1. A problémamegoldás tanításának elvi alapjai
6.1.2. Problémaalapú tanítás
6.1.3. Kutatásalapú tanulás/tanítás
6.1.4. A tanár szerepe a problémamegoldás során
6.2. Fizikai problémák és feladatok
6.2.1. Fizikai feladatok megoldása
6.2.2. A függvények szerepe a fizikai feladatok megoldásában
6.2.3. A kontextus szerepe a fizikai feladatok megoldásában
6.2.4. Táblázatok használata a fizikai feladatok megoldásában
6.3. Kémiai problémák és feladatok
6.3.1. Kémiai számítások
6.3.2. Az anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások
6.3.3. Oldatokkal kapcsolatos számítások
6.3.4. Kémiai reakciókkal kapcsolatos számítások
6.3.5. Számítást nem igénylő kémiai feladatok
6.3.6. Az életből vett példák
6.4. Biológiai problémák
6.4.1. A problémafeladat megjelenése, értelmezése
6.4.2. A problémamegoldás fejlesztése a biológia tanításában
6.5. Földrajzi problémák
6.5.1. A problémaalapú tanulás földrajzmódszertani értelmezése
6.5.2. Mi a jó földrajzi probléma?
6.5.3. A problémamegoldás fejlesztési módszerei a földrajztanításban
6.6. Tehetséggondozás a természettudományos nevelés során
7. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS
7.1. Nemzetközi értékelési rendszerek
7.1.1. Az IEA-vizsgálatokról
7.1.2. A magyar tanulók teljesítménye az IEA-, illetve a későbbi TIMSS-vizsgálatokban
7.1.3. A PISA-vizsgálatokról
7.1.4. A magyar tanulók természettudományos teljesítménye a PISA-vizsgálatokban
7.2. Országos értékelési rendszer
7.2.1. A Hallgatói felmérések eredményei
7.2.2. Iskolai és osztályszintű mérés és értékelés
7.3. Mérési folyamat előkészítése és kiértékelése
Kapcsolódó kiadványok
