A tanulás színterei felnőtt- és időskorban
Paraméterek
| Szerző | Torgyik Judit |
| Cím | A tanulás színterei felnőtt- és időskorban |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2013 |
| Terjedelem | 180 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 38 7 |
Eredeti ár:
2.185 Ft
2.076 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Könyvünk arra tesz kísérletet, hogy a felnőtt- és időskori tanulás színtereinek sajátosságait a társadalom különböző csoportjainak szempontjai, szükségletei alapján nemzetközi összehasonlításban szemügyre vegye. |
|
|
|
Leírás
A tanulás fogalma, a róla való gondolkodás sokat változott az elmúlt években. Értelmezése kitágult, új szempontokkal és megközelítésekkel gazdagodott. Az élethosszig tartó tanulás eszméjének terjedésével hazánkban is mindinkább figyelmet kapott a felnőttek tanulásának sokféle formája, színtere, gazdag lehetősége. Ezek az alkalmak azonban Magyarországon még nincsenek kellőképpen kihasználva. Holott a sikeres országokban a lakosság jelentős része a tankötelezettség évei után is tudatosan fejleszti, formálja személyiségét, s ennek érdekében felnőttként is rendszeresen megragadja a kínálkozó önfejlesztési alkalmakat. Minél fejlettebb egy ország, annál inkább jellemző a népesség körében a művelődésben, az élethosszig tartó tanulásban való aktív részvétel, az önkezdeményezésre alapozó építkezés, tevékenység. Könyvünk arra tesz kísérletet, hogy a felnőtt- és időskori tanulás színtereinek sajátosságait a társadalom különböző csoportjainak szempontjai, szükségletei alapján nemzetközi összehasonlításban szemügyre vegye. Bepillantást enged más országok gyakorlatába azzal a kifejezett céllal, hogy az eddig elért eredmények nálunk is jobban hasznosulhassanak, s felgyorsuljon az országok és művelődési területek közötti tudásátvitel.
A felnőtt- és az időskori tanulás döntően nem az iskolarendszer keretein belül zajlik, hanem a nem formális és az informális tanulás színterein. Végigjárva a különböző helyszíneket, a társadalom különböző csoportjai más-más rétegigényekkel jellemezhetők. Sajátos szükségletek jelentkeznek a tanulás, illetve a művelődési intézmények iránt a nők, a férfiak, a fiatalok, az idősek, az épek és a fogyatékkal élők, a migránsok, az etnikai kisebbségekhez tartozók, a városi és a vidéki lakosok, a jól és kevésbé képzettek, a szegénységben élők és a jómódúak körében. Szempontjaik, „kultúrafogyasztási” és tágan értelmezett tanulási, önfejlesztési szokásaik vizsgálata érdekes, elgondolkodtató összefüggésekre világít rá. A külföldi kitekintés azért történik, hogy a hazai viszonyokat tágabb kontextusban lehessen értékelni, s helyünket, távlatainkat, önmagunkat a globalizáció korában más államokhoz képest pontosabban meg lehessen érteni.
A kötetben szó esik az iskolarendszerű tanuláson túl a tanfolyami képzés trendjeiről, továbbá a szakmai célú munkahelyi tanulás ösztönzésének potenciális formáiról éppúgy, mint az informális tanulás helyszíneiről, programkínálatának sajátos jellemzőiről. Képet kaphatnak egyebek között a közkönyvtárak felnőtt látogatóinak fő szempontjairól, az olvasást jellemző szociológiai összefüggésekről s az egyes olvasói csoportoknak szervezett célirányos programokról. Megismerhetik az érdeklődők a múzeumi és az állatkerti látogatók fő motívumait, a múzeumi andragógia szociális aspektusait éppúgy, mint a civil szervezetekben folyó aktív szerepvállalás személyiségfejlődésre tett jótékony hatásait, a civil kezdeményezések rétegspecifikus jellegzetességeit, az egyes társadalmi csoportok önmaguk és környezetük fejlesztésében Játszott szerepét is. Sok más izgalmas kérdés mellett választ kaphatnak az olvasók arra, hogy mi jellemzi a televízió és a világháló tanulási, művelődési célú felhasználását, a média helyét a felnőtt- és az időskori tanulásban. A kötet egyes fejezetei szociálandragógiai szempontok figyelembevételével készültek. A nemzetközi összehasonlítás bemutatására a szociális aspektusok szerint kerül sor.
A könyvet figyelmébe ajánljuk a felsőoktatási, felnőttoktatási szakembereknek, a művelődési intézmények aktív munkatársainak, pedagógusoknak, továbbá az andragógia iránt érdeklődőknek is.
Eötvös József Könyvkiadó, 2012.
Írta: Torgyik Judit
Lektor: Mócz Dóra
Tartalom
Előszó
1. Felnőttek az iskolarendszerű képzésben
1.1. Alacsony iskolai végzettségűek fejlesztése
1.2. Felnőttek a középfokú oktatásban
1.3. Felnőttek a felsőfokú oktatásban
2. Felnőttek a tanfolyami képzésben
2.1. Nyelvtanfolyami tanulás, nyelvtudás jellemzői
2.2. Számítástechnikai képzések, IKT-kompetenciák
2.3. OKJ-s szakmát nyújtó képzések
2.4. Gépjármű-vezetői tanfolyam
2.5. Egyéb tanfolyamok
2.6. Konferencia- és szemináriumi részvétel
3. A munkahelyi és a munkával összefüggő szakmai tanulás
3.1. A vállalatok és az oktatás összekapcsolódása
3.2. A mentorok szerepe a munkavállalók szakmai szocializációjában
3.3. A szakmai képzések résztvevői
3.3.1. Munkával összefüggő tanulás az idősebb munkavállalók körében
3.3.2. Az alacsony iskolai végzettségűek részvétele
3.3.3. Fogyatékkal élő munkavállalók a munkahelyi képzésekben
3.3.4. Migránsok szakmai képzése
3.3.5. Nők és a munkával kapcsolatos tanulás
3.3.6. Munkanélküliek képzése
3.4. A munkahelyi tanulás ösztönzésének lehetőségei
3.4.1. Képzési helyettesítés
3.4.2. Képzési voucher
3.4.3. Szakképzési hozzájárulás
3.4.4. Tanulási célú előtakarékosság és diákhitel
3.4.5. Tanulmányi szabadság, tanulmányi szerződés
3.4.6. A munkahelyi környezet ösztönző hatása
4. Az olvasás és a könyvtárak szerepe a tanulás támogatásában
4.1. A könyvtárak látogatói
4.2. Az olvasók szociológiai jellemzői
4.2.1. A könyvolvasók fő csoportjai, jellemzői
4.2.2. Az újságolvasók jellemzői
4.2.3. Új trendek az olvasásban
4.3. A könyvtár és az olvasás szerepe a különböző társadalmi csoportokban
4.3.1. Olvasás a fogyatékkal élők körében
4.3.2. Fiatalok a könyvtárban
4.3.3. Az idősek és az olvasás
4.3.4. A könyvtárak és a nemzetiségek, etnikai kisebbségek kapcsolata
4.3.5. Migránsok a könyvtárban
4.3.6. A könyvtárak tevékenysége a nők, a szülők érdekében
4.3.7. Olvasás a börtönbüntetésüket töltők körében
4.3.8. Olvasás a hajléktalanok körében
5. A népfőiskolák helye az élethosszig tartó tanulásban
5. 1. A népfőiskolák főbb jellemzői
5.2. A népfőiskolák célcsoportjai
5.3. Napjaink hazai népfőiskoláinak működése
6. A művelődési házak szerepe az élethosszig tartó tanulásban
6.1. A szabadidő eltöltésének különbségei
6.2. A művelődési házak rétegigényei
6.2.1. Fiatalok a művelődési házakban
6.2.2. Családok, nők a művelődési házakban
6.2.3. Idősek a művelődési házakban
6.2.4. Nemzetiségek, etnikai kisebbségek, migránsok
6.2.5. Fogyatékkal élők
6.2.6. Alacsonyan képzettek, munkanélküliek
7. A civil szervezetek, kezdeményezések helye a személyiség formálásában
7.1. Civilek a felnőttek tanulása, művelődése érdekében
7.1.1. A tanulókörök jellemzői
7.1.2. Hazai öntevékeny csoportok
7.2. A civil kezdeményezések szerepe a rétegigények kielégítésében
7.2.1. Idősek
7.2.2. Nők a civil mozgalomban
7.2.3. Szülők civil mozgalma
7.2.4. Civilek a fogyatékkal élők érdekében
7.2.5. Betegek és a civilek
7.2.6. Nemzetiségek, etnikai kisebbségek
7.2.7. Civilek a migránsokért
7.2.8. Civil kezdeményezések a vidéki és a hátrányos helyzetű lakónegyedekben
8. Az egyházak szerepe az élethosszig tartó tanulásban
8.1. Az egyházak általános szerepe a személyiség formálásában
8.2. Az egyházi programok célcsoportjai
8.3. Egyházi közösségek
8.4. Közösségi házak
8.5. Egyházi népfőiskolák
8.6. Az egyházak további kultúraközvetítő tevékenysége
9. A rádió, a televízió és az új média tanulásban betöltött szerepe
9.1. A rádió, a televízió lehetőségei a távoktatásban
9.2. A rádió és a televízió az ismeretterjesztésért
9.3. A rádió és a televízió közönsége
9.4. A valóságshow-jelenségről
9.5. Világháló, tanulás, kultúra
9.6. Az új média a tanulásban
9.7. Az új média és a rétegigények
9.7.1. Az új média szerepe az idősek életében
9.7.2. Az etnikai csoportok lehetőségei
9.7.3. Az új média és a nők
9.7.4. Új média és a fogyatékkal élők
9.7.5. Számítástechnika és világháló a börtönbüntetésüket töltők körében
10. A turizmus, az utazás hatása a személyiség fejlődésére
10.1. Mi motiválja az utazókat
10.2. Hogyan hat az utazás a személyiség fejlődésére’?
10.3. A turizmus negatív hatásai
10.4. A turizmus és a felnőttkori tanulás kapcsolata az egyes rétegek esetében
10.4.1. Fiatalok
10.4.2. Családok
10.4.3. Idősek
10.4.4. A fogyatékkal élők
11. A múzeum mint tanulási színtér
11.1. A múzeumpedagógia kezdetei
11.2. A múzeumlátogatás motívumai
11.3. A múzeum mint tanulási színtér
11.4. Önkéntesek, civilek a múzeumban
11.5. A múzeumok rétegspecifikus szerepe
11.5.1. Fiatalok a múzeumban
11.5.2. Nők a múzeumban
11.5.3. Családok a múzeumban
11.5.4. Nemzetiségek, etnikai kisebbségek, migránsok a múzeumban
11.5.5. Fogyatékkal élők a múzeumban
11.5.6. Idősek a múzeumban
11.5.7. Munkahelyi közösségek a múzeumban
12. Az állatkertek, vadasparkok szerepe az élethosszig tartó tanulásban
12.1. A látogatói motivációk sokfélesége
12.2. Az állatkerti, vadasparki programok
12.3. Családok az állatkertben
12.4. Idősek az állatkertben
12.5. Baráti társaságok, munkahelyi közösségek az állatkertben
12.6. Állatkert a betegekért és a beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalokért
12.7. Fogyatékkal élők az állatkertben
12.8. Szakemberek az állatkertben
12.9. Önkéntesek az állatkertben
13. Befejezés
Irodalom